IX. evf. 14. szam, 1997. aprilis 3.


Szuret

-interju-
"Meg kell felelnem, kulonben felallitanak" (Petak Istvan, a Magyar
Televizio Rt. elnoke)

-egy het-
Politikai es kulturalis hirek

-nagyitas-
Atszervezes elott a Magyar Televizio: Zsebteve

POLITIKA

-magyar globusz-
A Maczo-ugy: Szabad-e locsogni?
***Titkosszolgalati adatgyujtes: Nyirfatol az erdot***
Btk.-modositas: Szigoritott
***Eltunt penzpapir: Hozzak, viszik***

-vilagfalu-
***Zaire: Hamu es gyemant***
Palesztinok, Izrael: Feszultsegingadozas

ELET + MOD

-elet + mod-
***Felszab. unn.***

-guide-
Bogar
Tea

-gep + narancs-
***A Mir-sztori: Kozmikus buhera***

KULTURA

-orjarat-
T'DOOR: "Elado: egy egesz vilag!

-kritika-
Film: III. Birodalmi Richard (III. Richard)
Konyv: Adorno utan (Paul Celan versei)
***Konyv: "Most beled kezdek" (Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplok
1898-1899, 1899-1900)***
Szinhaz: Le a kalappal (A legyezo es az Olasz szalmakalap)
Falu vegen (Lajko Felix es zenekara)
"Tengererzes" (Kispal SA Borz: Balnak, ki a partra)

-visszhang-
Nyolc kis kritika

PUBLICISZTIKA

-egotrip-
Keresztury Tibor: Keleti kilatasok (Filmszemle a Szinva-parton)
Rev Istvan: Retrospektiv
Bodoky Tamas: Fajloves (Happy New Age)

-publicisztika-
***Dobrovits Mihaly: Akasztott ember nem halas***

-a szerk.-
***Hiteles traktorozast***
Allampolgarhoz melton

-olvasoi levelek-

Duhos vagyok. Altalaban is konnyen engedek az indulataimnak, de az ELTE
Bolcseszkaranak neve hallatan osztonosen elfogultta leszek. Nem csak
azert, mert momentan itt tevekenykedem, tehat innen huzok vagy nem
huzok fizetest. Fontosabb, hogy mar az anyai nagyapam ota minden
kozeli hozzatartozom itt tanult vagy tanitott.

Persze az ember nem attol lesz indulatos, hogy tudja, hol
professzoroskodott az edesapja. Azonban neha nem art tudomasul vennunk,
hogy nem tegnap delutan kezdodott a tortenelem. Ahogy a kulturankat
sem, ugy az intezmenyeinket sem alakithatjuk teljesen pillanatnyi
kedvunk szerint. A holnaptol kezdve minden maskeppen volt utopiaja nem
csak a parttortenesz-konferenciakrol szolo viccek sajatja
minalunk. Ebben az orszagban rendszerektol fuggetlenul el egy
eszkatologikus jovokep. Eszkatologiank jelenlegi targya: Europa, a
mutet soros aldozata pedig a felsooktatas. A helyzet abszurd. A drama
szereploi kozul ugyanis senki sem tudja, hogy mit akar. Igy az egesz
valamifele teljes fogalmi kaosz fele halad. Egy korszeru, (nyugat-)
europai felsooktatas megszervezesenek cimen az amerikai egyetemi
rendszer parodiaja kezd megvalosulni Magyarorszagon. E helyzet
kovetkezmenye, hogy sikeresen konstitualtunk onallo tudomanyos
fokozatta egy angolosan ejtett latin roviditest: pijejcsdi, ez a neve
a draganak. Leirva (PhD) a latin philosophiae doctor kifejezes
roviditese, ami valamivel szukebb cim, mint a kozep-europai
bolcseszdoktoratus. Nalunk azonban egyetemes tudomanyos fokozatta
alakult. Azaz majd csodalkozhat a vilag, ha megjelennek a
szilikatkemiabol vagy uzemgazdasagtanbol avatott magyar PhD-k.
Orvostanbol, kozgazdasagbol vagy muszaki tudomanybol azonban
formalisan senki sem szerezhet fokozatot tobbe Magyarorszagon.

Ezzel parhuzamosan folyik egyetemeink univerzitassa alakulasa. Ami szo
szerint - tekintve, hogy a magyar egyetem szo a latin universitas
forditasa - keptelenseg. A valosagban a felsooktatasi intezmenyek
trosztositeserol van szo. Arrol, hogy a kulonfele felsooktatasi
intezmenyek alakuljanak at szovetsegekke, amelyeket egyszerubben
lehetne adminisztralni vagy finanszirozni. Lenyegeben viszont csak ott
mukodokepesek ezek az intezmenyek, ahol az 1949 utani
szettrancsirozasok hatasat szuntetik meg. Mint, peldaul, Debrecenben
es Szegeden, ahol a KLTE es a DOTE, illetve a JATE es a SZOTE leptek
ujra frigyre egymassal. Honuk ala veve az idokozben letrehozott
pedagogiai foiskolakat. Budapesten ehhez egyesiteni kellene az ELTE, a
BKE, a BME, a SOTE, a HIETE es meg szamos mas intezmeny teljes
halozatat. Egy ekkora monstrum letrehozasanak azonban nincsenek meg a
feltetelei. Igy Budapesten csak a BME es a BKE (az egykori Jozsef Nador
Muszaki Egyetem szetvalasztott reszei) jarnak nasztancot a hozzajuk
kepest mikroszkopikus meretu Allatorvos-tudomanyi Egyetemmel. Ok
alkotjak a Budapesti Egyetemi Szovetseg (BESZ) gerincet. Az egykori
Pazmany Peter Tudomanyegyetem utodainak (az ELTE, a SOTE es a PKE)
osszeboronalasara pedig esely sincs. Ekkeppen az egyetemi halozatok
kialakitasa nem valtoztatja meg a felsooktatas jelenlegi kepet.
Inkabb csak erdekszovetsegek elismertetesenek tekintheto. Akarcsak
az a torekves, hogy kulonbozo, az orszag eltero pontjain mukodo
intezmenyek egyesuljenek. Ilyen egyesules a Pannon Agrartudomanyi
Egyetem (Godollo-Keszthely-Mosonmagyarovar-Kaposvar), a Pecs
kozponttal tervezett Pannon Egyetemi Szovetseg, valamint a Miskolci
Egyetem halozata, amely a dunaujvarosi kihelyezett foiskolai kart es
az egri Esterhazy Karoly Tanarkepzo Foiskolat foglalja magaban.

E keptelen monstrumok letrejottet azonban az egvilagon semmi sem
indokolja. Nem emlekeztetnek ugyanis azokra a tengerentuli
intezmenyekre, amelyekben egy helyen - egy vagy ket campusra tomoritve
- talalhatok a legkulonfelebb intezmenyek. Raadasul kerdes, hogy
a magyar felsooktatasban kell-e egy ilyen lepteku koncentracio. Ahhoz
ugyanis, hogy ezt eredmenyesen meg lehessen nalunk valositani, az egesz
magyar felsooktatast ujja kellene szervezni. Raadasul szamos ponton
Maria Terezia kiadott oktatasi rendeleteig (Ratio Educationis, 1777)
kellene visszamenni. Magyarorszagon ugyanis ez hatarozta meg, hogy a
felsooktatas - az europai kontinens tobbi orszagahoz hasonloan -
allami (koltsegvetesi) es szakositott intezmeny. Szemben az
angolszasz vilaggal, ahol a felsooktatas kozalapitvanyi, es nem
szakiranyu, hanem fokozatorientalt. (Ez utobbi nalunk a "szabad
bolcseszet" keretein belul elt tovabb egy ideig, de odaig sohasem
jutott, hogy mondjuk halbiologusok mongolisztikabol akarjanak doktori
fokozatot szerezni. Marpedig ott - konkretan az Indianai Egyetemen,
Bloomingtonban - ennek semmi akadalya!) A magyar egyetemek ilyen iranyu
atszervezesehez azonban hianyoznak mind a megfelelo letesitmenyek,
mind pedig az anyagi forrasok, alapitvanyok es egyeb
hatterintezmenyek. Raadasul szo sincs arrol, hogy a bevezetendo
modell hatekonyabb, korszerubb vagy plane europaibb lenne, mint a
jelenlegi. Ez utobbi fogalom kulonosen azert csaloka, mivel az EU nem
rendelkezik egyseges oktatasi szisztemaval. Az egyes orszagok oktatasa
kozott pedig igencsak eles elteresek lehetsegesek. Ezen tulmenoen
mindegyik orszag oktatasi halozata elkeseredett harcot viv azert, hogy
megtarthassa a maga otthoni monopolhelyzetet. Azaz a szamos "nemzetkozi"
es "euro intezmeny dacara, a diplomak es a bizonyitvanyok
ekvivalenciajanak megallapitasa es az erre alapozott kolcsonos
elismeresuk ma is az illeto nemzeti szuverenitasok ugyei. Es ezek a
nemzeti szuverenitasok egymassal szemben is szamos megkotessel jarnak
el.

Ez termeszetesen nem jelenti azt, hogy a jelenlegi magyar felsooktatas
kifogastalanul mukodik. Mindenkeppen optimalizalasra szorul, ezt senki
sem tagadja. A kronikus, legalabb harminc eve tarto alulfinanszirozas
es a vele parosulo koncepciotlansag azonban az altalanos
bizalomhiany legkoret alakitottak ki. Az agazatnak elege van abbol,
hogy tobb mint harminc eve a velemenyet sem kerik ki a ra vonatkozo
dontesekben. Masreszt pedig, eppen a leendo unios csatlakozas
kapcsan meglehetosen hianyolja a hattermunkat, amelyet - a
versenykepesseg ugyeben - a kormanyzatnak reg el kellett volna
vegeznie.

Az EU-tol azonban meg meglehetosen messze vagyunk. Ahhoz, hogy
Magyarorszagon a felsooktatas mukodokepes maradjon, nem eleg - bar
elengedhetetlen - az oktatoi fizeteseket garantalni. (Jelenleg netto
25-55 ezer forint kozott mozog egy-egy oktato alapfizetese.) Lenyegesen
fontosabb, hogy vegre tudomasul vetessek, a felsooktatas olyan
organizmus, amely csak a sajat torvenyei figyelembevetelevel
mukodtetheto optimalisan.

Ehhez viszont vegre szukseges lenne, hogy az egyes intezmenyek, stabil
strategiai feladatok mellett, a tenyleges szuksegleteiknek megfelelo
forrasokhoz jussanak. Jelenleg ugyanis az egyes intezmenyek beveteleit
ket csoportra oszthatjuk. Az allando, koltsegvetesi finanszirozasra,
amely - az inflacioval aranyosan - evente csokken, es eseti
celfinanszirozasokra. Ezek nem alkotnak konzisztens egeszet. Azaz, egy
felsooktatasi intezmenynek nem penze, van vagy nincs penze
(altalaban ez a jellemzo), hanem alkalmi es iranyitott forrasok
felett rendelkezik o maga, illetve egyes egysegei. Ez a rendszer pedig
tokeletes tarsadalmi csapdahelyzetet mintaz. Nem az fog ugyanis
profitalni, aki az egesz intezmeny hatekonysagat szem elott tartva
vegez optimalis munkat, hanem az, aki kulso forrasokat talalva
"tulteljesit". Azaz eppen szetveri az optimalis intezmenyi kereteket.
Kulso megbizasokbol vagy alapitvanyi kapcsolatokbol tartja fenn
magat, amivel lenyegeben csokkenti az alapteljesitmenyet, illetve -
tekintve, hogy meg mindig a hallgatoi fejkvota a legbiztosabb beveteli
forras - az optimalisnal tobb hallgatot vesz fel, s meg a gozhulyet
is atengedi. Ekkeppen a felsooktatasi intezmenyek nem
organizmusokkent viselkednek, hanem tarsulasokkent, amelyeknek tagjai
pillanatnyi erdekeiknek megfeleloen kooperalnak egymassal. Egyeni
tulelesi strategiak halmazava alakul tehat at az egesz. A lanc
legvegen pedig a szakma helyett maszekolo oktato all. (Aki ezaltal
megint csak elveszi a kenyeret valamelyik masik szakembertol. Ha minden
jol megy, akkor epp a sajat tanitvanyatol.)

Azaz optimalizalni vegre muszaj. Ehhez azonban igenis forrasokra van
szukseg, valamint megbecsulesre. Ami jelentheti azt is, hogy vegre ne
nehany nyugdijas szakmaszereteten muljek, hogy "uzemkepes" marad-e a
magyar sinologia. (1995 ota csak egy foallasu tanarseged es egy
mellekallasu professzor van e szak oktatoi allomanyaban.) S a
megbecsules mogott vegre arra, hogy a formalitasok helyett a valodi
gondok keruljenek teritekre: az elmeleti oktato-hallgato arany
helyett az egyes, konkret szakok es kurzusok optimalis oktatasi
aranyai, a szetszort epuletek (az ELTE BTK jelenleg ot helyen
tanyazik, s foepulete 2001-ben a piaristake lesz ismet), amelyek
fenntartasa allando pluszkoltseg, az egyseges fejlesztesi koncepcio
hianya, valamint az, hogy evek ota nem latszik, mikent illeszkedik bele
a felsooktatas a kormanyzat strategiajaba. Leepitendo luxuskent-e,
avagy mukodokepes ertekkent. Agrarmernokok bolcseszdoktorra
nyilvanitasaval vagy tobb varosra kiterjedo virtualis mamutegyetemek
felallitasaval valoszinuleg nem juthat fel a magyar felsooktatas az
europai toplistara. Holott a rendszervaltas ota elcsabult
korulbelul hetezer magyar szakember - majd oket is "adni" fogjuk a
vilagnak -, es a kulfoldon vegzett beroktatas azt mutatja, hogy
talan nem is lennenk olyan rossz szakemberek. Ha megfelelo korulmenyek
kozott tudunk dolgozni. De egyelore, akasztott ember nem halas.

Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplok 1898-1899, 1899-1900

"Ime ... mig a masik naplomba naplomhoz beszeltem, most magamhoz
beszelek, de nem most hanem ahhoz a nagy Frigyeshez, ki mar mernok! (?)
Igazan leszek-e nem-e? Na majd ha elolvasom (ha nagy leszek) gondolom hogy:
je az lettem, v. nem lettem az! Szep remenyek! Felhovarak!"

Nem lett az, ahogy tengeresz sem. Vajon visszaolvasta-e jegyzeteit? Alig
valoszinu. Gyermekkori naploi annal tobb inyencseget tartogatnak a
mai olvasok, kulonosen a mai diakok szamara. A Karinthyaknak kalandos
elet adatott, mar a csaladtagok neve is enyhen szolva mulattato.
Kompolthy, Fuszek Tivadar, Polacsek Karoly stb. A naploban ugyan keves
szo esik roluk, am Szalay Karoly 1987-ben megjelentette mar ezt a
muvet es kisero tanulmanyaban felidezi az o sorsukat is.

A kis Frici eletenek fontosabb tere az iskola, ahol a tobbiek fura
fiukent tartjak szamon, mivel verseket ir, szekaljak is emiatt. Egyik
gunyverset Steinmann (!) megmutatja Svikker tanar urnak, aki "borzaszton
kiabalni kezdet, azt mondta beszel az igazgatoval kicsapat bizton, s
midon erre is mozdulatlan maradtam, azt mondta ugy nezek ki, mint egy
rosszul sult kenguru. En feltettem magamban a kerdest: Hogy nezhet az
ki? S erre elnevettem magam. O is elnevette magat es igy a dolog el lett
intezve."

A fizikai kiserletekrol olyan reszletesen szamol be, akarcsak kesobb
a Tanar ur kerem cimu muveben (Kiserletezem). Az igazi gyotrelmet
azonban a foldrajz, a matematika es a francia jelenti szamara. ("Szivem
titka egy negyes foldrajzbol"... Gyakran jart a bukas hataran, sot
azon tul is, "az a nyavajas francia".) Ez komolyan aggasztotta, hiszen
karacsonykor bizonyitvany szerint jart ajandek: "Oh boldog Miczi!
Kitunok! Jo bizonyitvany! Boldog megelegedett sziv! Oromteli kebel
ah meghalok... meghalok. De nem halt meg! (Jokai `Fekete gyemantok`nak a
vege)" Mi ez, ha nem tiszta onreflexio?! Az a bizonyos enke szuletik
meg, aki most meg egy az ennel, am kesobb az o feladata a fogalmazas
ellenorzese, a devajsag, kikacsintas megorzese (ld. Stanci neni).
Mashol: "Iskola nem volt (Bold. szuz)", am ez a nap sem esemenytelen,
hiszen: "hallom, hogy valami borzaszto zuhanas van, berohanok, hat
latom, hogy a lampa leszakadt es osszetort. Lehuzta a Jozsi!
Obegatott Mari. Jozsit osszeszedtuk, mert a fejere esett neki."
Karinthy occserol, a Parizsban letelepedo Jozsirol egyebkent
Karinthy Ferenc irt regenyt Uncle Joe cimmel.

A kamasz Frici kepzeletet minden esemeny megragadja, verset ir,
remdramat, regenyt, a targyak elnek korulotte. "Hat meg te is
elsz, Naplo?" Fust Milan szerint az otletek embere, akinek
petardakent szikraznak jatekai, majd nyomtalanul tunnek el a
muvekben. A Naploban is talalkozunk ilyenekkel: peldaul mi lenne, ha
mar megkapna a bizonyitvanyt, ha olyat, de olyat felelne..., mi lenne,
ha jovo lenne: "1906... Megtortent. Letettem az erettsegit... Jovel
hat szep egyetem." Egy roppant gyenge erettsegi utan beiratkozott a
Muegyetem mat-fiz szakara, de hallgatott sebeszetet, stilisztikat is,
es egyszerre tobb fakultason kezdett nem tanulni. "1912. Itt vagy Hymen..
Tegnap volt a boldog eskuvo. Most nincs itt Lili, kulonben nem irnek."
1913-ban vette felesegul Judik Etel szinesznot.

"1934... Bp. legunnepeltebb embere vagyok." Megjelent mar a Gorbe
tukor, a Tanar ur kerem, az Utazas Faremidoba, a Capillaria, munkai
tiz kotetben.

"1936... Isten veleg (sic!) Fold! El kellett csataban esnem, vegzetem
ugy akarta... Ugy faj sebem!" Ebben az evben operalja meg agytumorat
Olivecrona, ket ev mulva valoban meghal. Josnoknek aj. ir.: K.F.O.M.

Az idonkent borus hangulatu naploban azert rengeteg a nyelvi jatek,
lelemeny. Aki valasztekosabban szeretne kifejezni pofozkodasi
szandekat, az lapozza fel az idevago passzust, es 60 fele kifejezest
talal a maflasra. Verseiben mar sejtheto a kesobbi eleslato
humorista, a nyelvmuvesz: "Svikker Bruno, te brummogo / Add ki a
jussomat / Kulonben mert - engem uccse / Levagom nyakadat / Te pedig Prem
te szornyu rem / Szerezzel oromet/ Csakis I es legyen konyvembe / S
ne osszal negyeset." Nota bene: Prem Jozsef a korszak egyyik vehemens,
tehetsegtelen, am erdemes literatora.

Naplojanak masik fontos szintere a csalad. Edesanyjat koran
elvesztette, nagynenik es noverek zsongtak korulotte. Mig apja az
Akademiara hordta, ahol "a kepek 95 szazaleka veres holttest meg
Keresztelo Szent Janos-fejek, a tobbi csinos stillebni meg akta", addig
noverei, Ada es Elza festonok a plein air festeszettel ismertetik meg
Karinthyt. Emellett persze kiallhatatlanok, fintorognak a ganzos balokra,
kimaradoznak, cigarettaznak, vendegek mulatnak naluk, nem adjak oda
konyveiket occsuknek. Csoda-e, hogy Karinthy nogyulolete mar alakul:
"Latszik, hogy hazajott Gizi, ismet oly veszekedes volt."

A kulvilagot az irodalmi, termeszeti elmenyek es a politika jelentik
szamara. Ket szindarabot ir le reszletesebben, ezek is jelzik
erlelodeset: az egyik a Jancsi es Juliska, ahol a vasorru baba
ismertetesenel elhagyja a meset, a masik Az ember tragediaja,
melyrol muerzo figyelemmel, lelkesen ir napok mulva is.
Olvasmanyelmenyeit is roviden megemliti, foleg Vernet bujja, de
orommel szamol be termeszeti jelensegekrol, napfogyatkozasrol, Falk
tanar ur vilagvege-joslatarol is: "Itt a Holdban irom ezt a
naplot."

Jo riporterkent kommentalja a bel- es kulpolitika gyerekfantaziat is
megragado esemenyeit, peldaul a csaszari jubileum magyarorszagi
fogadtatasat, gyilkossagokat, az angol-bur haborut: "Eljenek a
burok.. szegeny burokat most verik az angolok... a burok eleg jol
vannak." "En mar negy haborut eltem at..." Lehet szamolgatni. A
haboruk kesobb is foglalkoztatjak, 1917-ben bator cikkben, maskor
regenyben (Utazas Faremidoba) tiltakozik ellene.

Ahogyan a felnottkori Tanar ur kerem irasait is a menekules
kenyszere hivja elo, ugy a Gyermekkori naplok motivacioja is ez,
illetve a szabad kepzettarsitasok, az orom keresese. A diakkor
kinzo elmenyei a Tanar urban humorba oldottan, attetelesen jelennek
meg, itt pedig a kozvetlen elmenyanyaggal talalkozhatunk, a mindig jelen
levo jatekossaggal es szomorusaggal. Kezdettol fogva jatszott. A
haboru kitoresekor lorumot, maskor sakkot, biliardot. Kesobb igy
ir - profik, figyelem: - errol: "A biliard-parti utan, az ihlet
teremto eksztazisaban rogton eszrevettem, ami eddig elkerulte a
figyelmem, hogy a Bazilikaval, ha vekonyan el tudom talalni a budai
varat, keresztduplaval megcsinalom a karambolt, ugy hogy eppen telibe
talalja a parlamentet."

Nagy Agnes

Budapest, Hatter Kiado, 1997, 106 oldal, 198 Ft

a feltamadasrol, a Krisztuserol, arrol nem szivesen beszelt az
ember. Ki a szegyen miatt, hogy azert ez megiscsak tulzas volt, egy
ekkora hordereju illetot, effektiv Messiast mintegy, csak ugy nem
felismerni, az ugyanaz, mint borjuhusert eloleget adni barkinek, aki a
gangrol bezorog, es a Husert - vagy hogy hittak azt a kombinatot,
amely a lakossag reciklalasaert kuzdott akkoriban - bennfentesenek
adja ki magat, csak forditva; ki meg azert, mert mi az, hogy meg csak
rendesen megfesziteni se tudjuk, harom nap se kellett hozza, es mar
feltamadt, hogy azota egyik galibat okozza a masik utan. A
Szederestet meg nem volt szokas tartani, nalunk, asszimilansoknal, a
miert kezdetu kerdesektol valahogy elment a kedve az embernek, a rajuk
adhato egyetlen ertelmes valasz - hogy csak - meg illetlennek tunt az
adott, megiscsak vallasi, tehat emelkedettsegre igenyt tarto
alkalmakkor.

Maradtak hat a historico-politico tavaszunnepek, kulonos tekintettel
aprilis negyedikere, vagy ahogy ok hivtak, negyre, amelyrol enek
szolt, mindjart tobbfele is, szives figyelmeztetesul azok szamara,
akik maguktol nem jottek volna ra. Azok persze igy se jottek ra,
fujtak hamisan, ami ebben az esetben mindegy volt, a dalokat eleve hamisra
irtak, rimeit kecskek, prozodiajukat bekak diktaltak, az
elovezetes dinamikajat pedig az aznapi idojaras hatarozta meg, jo
idoben pattogosan fujta az ember, hogy hamarabb vege legyen, ha meg
esett, mindegy volt. Tobbnyire esett.

Rajonni meg arra kellett, de legalabbis lehetett volna, hogy a dolog nem
ugy van, sot, szemben a megszokott helyzettel, ezuttal meg az
ellenkezoje se volt igaz, ha megannyira is Szent Orsegvaltas
napjakent tartotta szamon a kor kedvetlen kozerzete aprilis
negyediket, azt a napot, amelyen 1945-ben az utolso nemet katona is
elhagyta Magyarorszag teruletet, nyomaban a diadalmas Voros Hadsereg
valamelyik uzemegysegevel.

Ezt az adatot minden evben, az iskolaudvaron celebralt unnepi beszedtol
a vezercikkig mindenutt elismeteltek, hozzateve, hogy az esemeny
Nemesmedves kozseg hataraban tortent, ami a nemesmedvesieknek minden
bizonnyal jolesett (allitolag a nemesmedvesiek voltak a legkaposabbak
az egesz jarasban, a tobbiek meg vagy nemesmedvesinek adtak ki magukat,
vagy beertek az elet es a vilag resztlijevel), a tobbieknek meg
mindegy volt. De azert fujta mindenki. Battonyanal be, Nemesmedvesnel
ki. Az embert a maganhangzok fekvesenek finom valasztasa is
meggyozhette afelol, hogy fogva tartoinak megvan az affinitasuk a
reszletek irant, es ez megiscsak megnyugtatta valamelyest, ez a Magyar
Nepkoztarsasag, bar elhagyni nemigen lehet, megse egy akarmilyen
hely. Aztan meglatta valahol az ideologusok arckepcsarnokat, es
rogton nem hitt tovabb ilyesmit. Ugyhogy a vegen mar meg se
lepodott senki, amikor azzal kezdodott a rendszervaltas, hogy jottek
valakik, es bejelentettek, hogy nem is akkor, hanem maskor, nem
Nemesmedvesnel, hanem mashol, a helyet mar meg se neveztek; es majdnem
azt is hozzatettek, hogy nem, hanem meg mindig itt vannak, a Hansag
mocsaraiban, sasnak, tiszttol folfele Hany Istoknak alcazva varjak a
Fuhrer jeladasat, ugyhogy jobb lesz, ha tartjuk a szankat.

Mindegy, elmult. Amig volt mit - vagy sem, kit erdekelt -, unnepeltunk,
ki-ki vermerseklete es tarsadalmi allasa szerint, a beszedek es az
unnepi tomegdalok foszlanyait szetszorta a tavaszi szel az
iskolaudvarokon agalo, karrierjukben es csipojukben megfeneklett
igazgatohelyettes nok, szalonspicces hazfelugyelok altal
fellobogozott portalok, a haztetok, az evi elso kimereszkedesuket
bonyolito nyugdijasok altal surun benott pihenoparkok es a
lakotelepi onkentes automosok, ugy, ahogy volt, az egesz magyar
tavaszunnep felett, nehanyan, akiknek az orsegvaltas a szo szoros
ertelmeben az eletet mentette meg, megborzongtak az on- es
kozundortol az unnepsegek lattan, a nep, az istenadta nep pedig ugy
jarkalt kocsmabol ki, kocsmaba be, mint hazank felett a Tortenelem,
es ezzel is elment a delelott, a delelottokbol pedig, mint kesobb
lett szerencsenk tapasztalni, valahogy csak osszeallt az a nehany
evtized.

Rut Erno

Tobb mint tiz eve roja a koroket a Mir urallomas bolygonk korul:
a Star Trek blod jovokepen szocializalodott RTL-generacio mar csak
egy kupac orbitalis palyan keringo ocskavasat lat a tulzsufolt es a
praktikum jegyeben aluldizajnolt objektumban, amely idorol idore
veszelyes meglepeteseket okoz szerencsetlen lakosainak. Ugyanakkor a Mir
maga a letezo, sot a megvalosult tudomanyos fantasztikum: elet a
Foldon kivul.

A vilagurben, akarcsak a kibernetikus terben, tiz ev nagyon sok ido.
Ennek az urallomasnak tortenelme van, kultusza, es a hivatalbol
aggodok mellett egy egesz szubkultura figyeli a sorsat: a palyajat
modellezo szamitogepprogram segitsegevel kiszamithato, mikor
repul el varosunk felett, az Interneten hozzaferhetok kommunikacios
hullamhosszai, tulajdonkeppen csak az erkelyunket kell bealdozni egy
hatalmas parabolaantenna kedveert, hogy bekapcsolodhassunk minden idok
legdragabb es legizgalmasabb szappanoperajaba, amelybol most rovid
izelitot adunk.

A Szovjetunio

1971 ota folyamatosan uzemeltet ugynevezett modularis, vagyis elemekbol
felepulo, bovitheto, lakhato urallomasokat. A Szaljut (1-7)
sorozat elso tagjai csak nehany honapig, a kesobbiek evekig is
uzemkepesek maradtak, az eredetileg tervezett haromeves elettartamat
sokszorosan betoltott, hat modulbol felepulo Mir elso, kozponti
elemet Gagarin urutazasanak 25. evfordulojan, 1986. februar 19-en
allitotta palyara a bajkonuri urkozpontbol fellott Proton tipusu
hordozoraketa.

Az uj urallomas "berepuleset" oriasi hirveres elozte meg, a
szovjetek latvanyos akcioval kivantak demonstralni
urtechnologiajuk fejlettseget. Sikerult is nekik: 1986 marciusaban
Kizim es Szolovjov a Szojuz T-15 fedelzeten kozelitette meg az
urallomast, erkezesuket eloben kozvetitette a szovjet televizio,
es kisvartatva utanuk kuldtek a Progressz-25 teherurhajot is a
hosszabb tartozkodast lehetove tevo utanpotlassal. Nehany het
elteltevel a ket asztronauta a T-15 fedelzeten atkelt a Mir elotti
korszak legnagyobb muholdjara, a Szaljut-7-Kozmosz-1686 komplexre, ahol
tovabbi kiserleteket vegeztek, ursetat tettek, majd a lejart
szavatossagu szerkezetbol kiramolt 350 kilonyi muszerrel (koztuk a
meg Farkas Bertalan altal a Szaljut-6-on hasznalt, magyar gyartmanyu
Pille dozimeterrel) visszatertek a Mirre, ahol tavolletukben
tiszteletkort tett a frissen kifejlesztett, legenyseg nelkul tesztelt
Szojuz-TM, es idokozben megerkezett a kovetkezo teherhajo, a
Progressz-26 is.

Kizim es Szolovjov

julius 6-an tert vissza a foldre; a 125 napos bravuros repulessel
Kizim vilagurben toltott napjainak szama 375-re emelkedett, amivel
ujabb (azota meghaladott) rekordot allitott fel.

A latvanyos inditas ota kisebb megszakitasokkal - a het fedelzeti
szamitogep segitsegevel legenyseg hianyaban a foldi kozpont
iranyitja tavvezerlessel a komplexumot - folyamatosan lakott az
urallomas, ket-harom tagu expediciok valtjak egymast (jelenleg a
23. legenyseg bajlodik az oxigengeneratorokkal), a vendegekkel
egyutt, illetve valtas idejen neha hatan is vannak egyszerre. A
szamtalan urhajo tobb szaz tonna muszert es berendezest vitt fel,
es tobb mazsa kutatasi eredmenyt hozott vissza. Az orbitalis palyan
keringo kozponti elemre az eltelt tiz ev alatt tovabbi modulokat
(Kvant-1, Kvant-2, Kristall, Priroda, Spektr, valamint antennakat,
kamerakat, robotkart es tovabbi napelemeket) pakoltak. E modulok
hordozzak a biologiai, orvosi, geofizikai, asztrofizikai es technologiai
kiserletekhez szukseges muszereket: miniatur uveghazakat,
keltetogepeket, mesterseges gravitacio letrehozasara szolgalo
centrifugakat, taverzekelesre kepes szenzorokat es kamerakat,
spektrometereket, csak a sulytalansag allapotaban eloallithato, a
mikroelektronika, infravoros- es lezertechnologia szamara
nelkulozhetetlen kristalyokat es ontvenyeket eloallito
berendezeseket.

Az elso modul

1987-ben erkezett: a Kvant-1 egy rontgen- es egy infravoros-kamerat
(ezek rogton meg is kezdtek egy, a Magellan-felhoben feltunt
szupernova vizsgalatat), valamint tartalek napelemeket hozott, es a
szervizmodul levalasa ota plusz egy dokkoloallomast biztosit
urhajok szamara. Nemzetkozi repulesekre is sor kerult a
Csillagvarosban kikepzett sziriai, francia, bolgar, angol, nemet stb.
vendegekkel, akik - jo penzert - rengeteg tudomanyos kiserletben -
kulonleges kristalyok eloallitasatol a tojaskeltetesen es
urhajo-taviranyito szoftverek tesztelesen keresztul a Fold- es
urfelvetelek kesziteseig - es ursetakban vesznek reszt a
fedelzeten, tovabba belakhatnak egy szemelyi kapszulat is, amely az
urhajosok elszallasolasara szolgal.

1990-ben a tokioi TBS mediavallalat ketmillio dollart fizetett azert,
hogy egy japan ujsagiro ot napot tolthessen az urallomason: a
japan gyerekek kivansagara a bekak nulla gravitacion torteno
viselkedeset tanulmanyozo mediacaparol erkezett felvetelek
rettenetesen felhergeltek a feltekeny orosz ujsagiro-tarsadalmat.
Amerika felfedezesenek otszazadik evfordulojan egy husz meter
atmeroju tukrot nyitottak ki; ilyen tukrokkel a Nap fenyet a Fold
arnyekos oldalara iranyitva akar teljes varosokat is ki lehetne
vilagitani ejszakara. Egy svajci szobrasz szazotvenezer frankot
fizetett azert, hogy

"kozmikus tancos"

nevu szobrat megporgetve eletre keltsek a fedelzeten. Pihent agyu
asztronautak harommeteres modellt takoltak ures kontenerek es egy
felesleges urruha segitsegevel; ezt eltitkoltak a foldi iranyitas
elott, es az 1993. szeptember 27-en esedekes urseta alkalmaval
kibocsatottak az urbe, majd jot szorakoztak, amikor az amerikai NORAD
radarrendszer hamarosan "azonositatlan repulo targyat" jelzett az
urallomas kozvetlen kozeleben. Valerij Poljakov, az onmagan
kiserletezo doktor 438 napot toltott egyhuzamban odafent.

Kesobb az idokozben orossza atminositett urallomas uzemeltetoi
egy 1993-as Gore-Csernomirgyin-megallapodas ertelmeben kozos programba
kezdtek a NASA-val. Ennek kereteben amerikai urhajosok dolgoztak es
dolgoznak a Miren, amelyet idorol idore felkeres egy urrepulogep is:
az Atlantis orbiter eddig ot alkalommal kapcsolodott ossze vele, es
tovabbi missziok is tervbe vannak veve. Az amerikaiak 400 millio
dollart koltenek a financialis problemakkal bajlodo bajkonuri
urkozpontra es a Mirre 1995-1997 kozott, es ujabb 400 millio
dollart helyeztek kilatasba a Mir utodjakent kozosen epitendo
Alpha urallomasra is. Az elso Apollo-Szojuz-osszekapcsolodas ota a
politikai helyzet szigorodasa miatt

zsakutcaba kerult urbaratsag

ilyen modon felelevenedni latszik, bar dr. Norman Thagard, az elso
amerikai, aki Szojuz tipusu urhajora szallt, alaposan meglepodott,
amikor kiderult, hogy az orosz kozmonautak inditas elott babonabol
levizelik az urrepuloter buszanak kerekeit, kesobb pedig "kulturalis
izolaciora" panaszkodott a Miren toltott honapok utan. Jerry Linenger,
a jelenleg a Miren tartozkodo amerikai asztronauta kevesbe
veszelyeztetett, hiszen folyekonyan beszel oroszul.

A Mir tortenetet, bar embereletet meg nem kovetelt, szamos
kisebb-nagyobb anomalia kiserte az eltelt tiz ev alatt, az orosz
filmiparnak boven lesz mit valogatni a felgyulemlett elmenyanyagbol,
ha egyszer meg akarja csinalni sajat Apollo 13-szeru urthrilleret:
1986-ban a sikeres berepulest kovetoen Vlagyimir Titov parancsnoksaga
alatt indult volna az elso legenyseg, ot azonban az utolso pillanatban
Romanyenkora csereltek, ugyanis a kozvelemeny szerencsetlen
elojelnek tartotta hogy a "peches" Titov nevehez fuzodik egy korabbi,
az uzemkeptelen dokkoloantenna hibajabol sikertelen
osszekapcsolodasi kiserlet a Szaljut-7-tel. A vilagtortenelem
legrovidebb "urutazasa" is az ove volt: 1983 szeptembereben egy Szojuz
T-8 szabalyosan felrobbant alatta inditaskor, a mentoraketa azonban
meg idoben katapultalta a kapszulat, amely ot es fel perc mulva ert
foldet a kilovoallomastol par tucat kilometernyire a sztyeppen.
Mindennek ellenere Titov a masodik legenyseg parancsnokakent baj
nelkul toltott el honapokat a Miren.

Romanyenko

parancsnoksaga alatt az 1987 aprilisaban erkezett elso modul, a Kvant-1
dokkolasa nem ment siman: egy elszabadult muanyag zsak a ket objektum
koze szorult. Az akadalyt Romanyenko es Lavejkin tobboras urseta
kereteben tavolitottak el, mikozben meg a radiokapcsolatot is
elveszitettek a Folddel. A Kvant-2 es a Kristall dokkolasa sem ment
siman.

1988 szeptembereben az orosz-afgan paros (Lijakov es Mohmand)
visszaterese kis hijan vegzetesen alakult. A Szojuz TM-5
leszalloegysegenek fedelzeti szamitogepe egy hibas koordinata
kovetkezteben keson kapcsolta be a fekezoraketakat, es amikor a
parancsnok kezi iranyitasra tert at, a komputer vegleg felmondta a
szolgalatot. A ket kozmonauta egy teljes napot toltott a kapszulaban
egy alacsony orbitalis palyan, keves oxigennel, mig a foldi
iranyitas helyrehozta a hibat, es epsegben lehozta oket. Az eset
decemberben megismetlodott a Szojuz TM-6 legenysegevel is a regi es
az uj leszalloszoftver inkompatibilitasa miatt.

A Mirt megelozo Szaljut-sorozat utolso darabja, a Szaljut-7-Kozmosz-1686
komplex, amely 1986 utan legenyseg nelkul, a Foldhoz lassan
kozeledve, radio-tavvezerlessel keringett tovabb, 1991. februar
7-en Chileben

lakatlan teruletre zuhant,

mert az oroszok elszamoltak magukat, es mar annyi uzemanyag sem volt
benne, amennyivel biztonsagos, oceani terulet fole mozgathattak volna
a negyventonnas monstrumot.

1994. januar 14-en a Szojuz TM-17 tavozoban nekiutkozott a Kristall
modulnak, es letorte az egyik antennajat. Augusztusban a Progressz M-24
csak kezi iranyitassal tudott dokkolni, miutan az automatika ismet
felmondta a szolgalatot. Oktoberben az eset megismetlodott a Szojuz
TM-20-szal, egy evvel kesobb pedig zarlatos lett az urallomas
kozponti szamitogepe, es zavarok keletkeztek az energiaellatasban,
igy atmenetileg minden muszert ki kellett kapcsolni.

1997. februar 22-en - a 22. es 23. expedicio legenysegevel, vagyis
negy orosz, egy nemet es egy amerikai urhajossal a fedelzeten -
kigyulladt a Kvant-1 oxigengeneratora: ez az eszkoz szilard
oxigenrudakbol nyeri az oxigent, es csak akkor allitjak uzembe, ha
tobb mint harom szemely tartozkodik a fedelzeten.

A tuzet eloltottak,

de az "Elektron" elsodleges oxigenellato berendezes, amely
hulladek-vizbol nyeri az oxigent elektrolizis utjan, marcius 5-en
felmondta a szolgalatot, es a tartalek sem bizonyult uzemkepesnek. Az
urhajosoknak mintegy ket honapra valo oxigentartaleka maradt
oxigenrudak formajaban. Mindezt tetezi, hogy marcius 12-en ket
sikertelen dokkolasi kiserlet utan onmegsemmisito palyara allt es
a Csendes-oceanba zuhant a Progressz M-33 teherurhajo.

A jelenlegi - kritikusnak mar nem mondhato: aprilis elejen erkezik a
Progressz M-34 az "Elektron" javitasahoz szukseges alkatreszekkel - a
szituacio es a kronikus dokkolasi problemak ellenere elmondhato,
hogy a Mir elso tiz eve az urhajozas sikertortenete: a tervezett
elettartamat tobbszorosen tulteljesito urallomas a hideghaborus
urversenyt is tulelve a nemzetkozi egyuttmukodes szintereve
valt, es az itt felhalmozott tapasztalatok megalapoztak az orosz,
amerikai, europai, kanadai es japan koprodukcioban jovore startolo
projekt, az utodkent is felfoghato Alpha nemzetkozi urallomas remelt
sikeret.

Bodoky Tamas

(kozremukodott: Artner Ivan)

* Mir-info *

The Mir Story 1986-1996 (CD-ROM, Irisz Multimedia, 1996)

Egi rovar (dokumentumfilm, BBS, 1996)

http://shuttle-mir.nasa.gov/

http://www.osf.hq.nasa.gov/mir/

http://www.infothuis.nl/muurkrant/mirmain.html

Meg jo, hogy a magyar gazdakat nem lehet hulyiteni. Es nem is kell,
mert a magyar gazdak - de legyunk pontosak: a Metesz nevu felparaszti
es alpolitikai szervezetbe tomorulo magyar gazdak - egy resze
hulyet csinal magabol rendesen, minden kulso segitseg nelkul.

A magyar gazdak, kistermelok nem adjak fel. Nem adjak fel annak
ellenere, hogy forgalomlassito tiltakozasuk minden volt, csak az nem,
aminek szantak: komoly figyelmeztetes a kormanynak. Hogy Horn Gyula
kezdjen el reszketni es kabinetjevel szombatonkent jarjon el kapalni.
Pedig latniuk kene a gazdaknak - es tobbseguk latja is
valoszinuleg - azt, peldaul, hogy Horn es kormanya nem reszket es
nem kezdett veluk ujabb targyalasokat. Talan mert a parlament elfogadta
a kistermelok ado- es tb-terheinek csokkenteserol szolo
kormany-eloterjesztest. Es kerekasztaljelleggel lesznek majd
egyeztetesek egy atfogo agrarreformrol; lehet esetleg nem elmenni, es
aztan csodalkozva felszantani az aszfaltburkolatot.

A Metesz vezetoit elkapta a politika gepszija: sugoiknak elhittek,
hogy ok mar tenyleg tenyezok; lehet, reggelente nem csak enekelnek a
zuhany alatt, de ugy, ahogy vannak, meztelenul, borostasan, meg
szonokolnak is egy kicsit, a tukorben figyelve a produkciot. Mondjuk
Kosa Gyula vagy Zsikla Gyozo. Lapzartakor ugy tudni: keszulnek a
napra, amikor a budapesti Szabadsag teren "egy celert ket tuntetes"
lesz. A masik leendo resztvevo a Metesz, az egyik meg a MIEP.

Mivel is elegedetlenek Dozsa Gyorgy kesei es onjelolt ukunokai?
Miert lesznek ott aprilis 4-en a Szabadsag teren? Mert ott van a Magyar
Televizio szekhaza, es a gazdak szerint a kozszolgalati media
keveset foglalkozik az agrar problemaival, kilatastalan helyzetevel.
Hasonlit ez arra, amit Csurka Istvan es holdudvara a teve elotti eves
tuntetesein hosszasan es zavarosan kifejteni szokott. Csurka persze
regen rajott, hogy a tevenel barmilyen szo ele odabiggyesztheti
azt, hogy magyar, es akkor mondhatja, abbol keves van musoron,
szerencsetlen hivei elhiszik. Peldaul: magyarhusvagodeszka. Vagy:
magyarkotelhagcso.

Az onszervezodo kiskorosi gazdak alol villamgyorsan kiloptak az
erdekvedelmi szervezetet, es ehhez a Metesz vezetoi segedkeztek a
legtobbet. Nem erdekes mar, a gazdak mit akarnak: ha olyan a kedvuk,
hetente akarhatnak valami mast, allithatnak ossze ujabb listat,
mindegy; ha egy MIEP-pel, egy Csurkaval osszeallnak tuntetni - es nem
latjak, hogy azert kellenek Csurkanak, mert o keveseknek kell,
joerzesu magyar ember okadik tole -, akkor nekik es
parasztfelkelesuknek annyi. Nem ismertek fel, hol van az a pillanat,
amikor a felhaborodas nevetsegesse lesz.

Es aztan lehet majd megint Zetorra ulni es az M5-oson szlalomozni,
mig birja a verda. Magukra maradva.

Bar harom szemelyt elozetes letartoztatasba helyeztek, a rendorseg
meg nem akadt az eltunt 6,5 tonna, biztonsagi femszallal ellatott
penzpapir nyomara. A szakemberek szerint ennel nagyobb botrany, hogy a
bankjegy - valamint zarjegy, forgalmi engedely, ertekpapir, utlevel
stb. - nyomtatasara alkalmas papir tovabbra is akadalytalanul
behozhato az orszagba, es senkit sem erdekel, mi keszul belole.

A Narancsnak nyilatkozo rendortiszt szerint lehetetlen megbecsulni, hany
tonna penznyomasra alkalmas papir erkezett mar az orszagba, illetve
erkezik jelenleg is. "Annak ellenere, hogy mar kozel egy eve kirobbant
az ugy, es a mintakat megvizsgalo Nemzetbiztonsagi Szakszolgalat
tavaly szeptemberben megallapitotta, hogy a behozott penzpapir
rendkivul jo minosegu, a Magyar Nemzeti Bank kirendelt szakertoje
szerint pedig - otvenszazalekos selejttel szamolva - tobb mint
tizmilliard forintnak megfelelo 5000 forintost lehet nyomtatni ra, a
biztonsagi femszallal ellatott papir jelen pillanatban is
liberalizalt, azaz elozetes importengedelyhez nem kotott termek." A
behozatali szandekrol a hatosagokat nem kell ertesiteni,
hasonlokeppen a felhasznalast sem ellenorzi senki. "Hangsulyozom, aki
ilyen papirt importal, buncselekmenyt nem kovet el."

Hogy kezdodott?

A magyar rendorseget 1995 telen kerestek meg a nemet kollegak, hogy
nezzenek utana, miert vasarolt tizenhat tonnanyi - ebbol 10,3 tonna
femszallal ellatott, penzjegy es ertekpapir nyomtatasara is
alkalmas - biztonsagi papirt egy magyar kft ugyvezetoje egy
nemetorszagi papirgyarban ("lehet, hogy a nemetek a tovabbiakban nem
lesznek segitokeszek, kifejezett keresuk dacara kiszivargott es a
lapokban megjelent, pontosan hol talalhato a papirgyar", mondta a
szervezett bunozes elleni szolgalat alezredese).

Mivel ennek a papirnak az importja nem engedelykoteles, az importorrel
szemben hagyomanyos rendori modszerekkel intezkedni egyet jelent a
zaklatassal. A rendorok ezert titkosszolgalati eszkozok
alkalmazasara kertek engedelyt, amit megkaptak, de a lehallgatast
ilyenkor a Nemzetbiztonsagi Hivatal (NbH) vegzi. "Mi tudjuk, milyen
informaciora lenne szuksegunk, a kagylozast megis mas csinalja",
mondja a rendor.

Az egykamionnyi (tehat nem ketto, ahogy az eddig mindenhol megjelent)
szallitmany 1995. december 21-en Vamosszabadinal erkezett az
orszagba. A Sztratoszfera Kft. ugyvezetoje - az idokozben elozetes
letartoztatasba vett -, K. Andras altal berelt kamion soforje
kifizette a huszonnegyezer nemet marka (DEM) ertekre vamkezelt aru
vambiztositekat, illetve letette a vam tekinteteben a keszfizeto
kezesseget igazolo okiratot, aztan hazahajtott, s csak masnap reggel
indult el Csepelre, a vamudvarba, ahol K. Andras varta. A tizenhat tonna
papirarut - mivel egy potkocsis IFA-ra nem fert fol - ket teherautora
pakoltak. Az egyiken volt a 10,3 tonna femszallal ellatott biztonsagi,
a masikon a mintegy hattonnanyi femszal nelkuli papir. A figyelok a
vamudvartol valoszinuleg mar eleve csak az egyik teherautot
kovettek.

Nehezen kepzelheto el - ahogy az a hivatalos verzioban szerepelt -, hogy
a tehergepkocsit az Orczy teri parkolo kozeleben lattak utoljara,
ugyanis a figyeloknek azt is latniuk kellett volna, hogy K. Andras ott
adta at a jarmu kulcsait allitolagos megbizoinak, akikrol
kozelebbit azota sem sikerult kiszedni belole. Meglehet persze, hogy a
Sztratoszfera Kft. ugyvezetoje nem mond igazat, es az aru atadasara
mashol kerult sor. A kovetes mindenesetre pancserre sikeredett. A Pest
Megyei Rendor-fokapitanysag vizsgaloi szerint K. Andrassal szemben
fol sem merulhet, hogy bunos cellal tevesztette volna meg kovetoit,
hiszen legalis arut szallitott.

Hol a papir?

Hogy a teherauto hova ment, azt K. Andras nem hajlando elarulni. A Pest
megyei rendorok nem kivantak kommentalni az informaciot, hogy az
eltunt penzpapir valamely velunk hataros orszagba "utazott", s a
belole keszult 5000 forintosokat fokozatosan dobjak piacra nalunk.
Viszont "teny, hogy Romaniaban 1996. aprilis 1-jetol vezettek be a
zarjegyet", mondja az alezredes, a nyomozas soran pedig a Sztratoszfera
Kft. galgahevizi telephelyen haromszazotven ivnyi, Torokorszagbol
csempeszett cigarettara szant roman cigarettazarjegyet talaltak -
ennyi utal a kulfoldi felhasznalasra.

A figyeloket mindenesetre nem nagyon aggaszthatta a kudarc, hiszen fel
evnel is tovabb pihent az ugy. Akkor is a Vam- es Penzugyorseg
vette elo, mert nem stimmelt a vamtarifa (a papirokrol egyebkent nincs
olyan katalogus, mint peldaul a szemelygepkocsikrol, amibol
kovetkeztetni lehetne a vamertekre). Fel ev kellett, hogy
tisztazodjek: a huszonnegyezer DEM-re vamkezelt papir erteke
legkevesebb hatvanotezer DEM.

K. Andras akkor valt igazan gyanussa, amikor megtagadta a
vallomastetelt. Ha egyuttmukodik es magyarazattal szolgal a papir
holleterol, penzbuntetessel megussza, igy viszont nem volt akadalya
a hazkutatasnak. Ekkor derult ki, hogy galgahevizi raktarepuletet
nem csupan a papir tarolasara hasznalta, de beszerzett egy Heidelberg
GTO tipusu, csucsminosegunek szamito nyomdagepet is. Ezen kezdtek
gyartani a roman zarjegyeket. A telephelyen huszonhatezer iv femszal
nelkuli papirt talaltak (egy csomagban otszaz iv van), majd a
soltvadkerti csokoladegyar egyik raktarabol mintegy 3,5 tonna
biztonsagi femszallal ellatott papir kerult elo. A rendorok a
nyomdanak berendezett galgahevizi epuletben lefoglaltak olyan
festekanyagot is, amelyet az otezresek nyomasanal hasznalnak, a
nyomdagepbe pedig egy UV-lampa volt beepitve.

Mit keressenek?

K. Andrast es ket tarsat (egyikojuk a csokoladegyar igazgatoja, a
masik egy fiatalember, aki ot kilo femszalas papirt probalt
ertekesiteni) penzhamisitas elokeszuletenek buntettevel
gyanusitjak. Az ugyvezetot emellett meg csempeszettel es
belyeghamisitassal (hamis zarjegyek nyomtatasa e torvenyi
tenyallas ala tartozik) is. A megbizok kilete es az eltunt papir
sorsa ismeretlen.

A rendorok szamara a legnagyobb dilemma, hogy mit is keresnek
valojaban. Azt a tovabbra is hianyzo 6,5 tonnat, ami a lefulelt
nemetorszagi szallitmanybol erkezett hozzank, es amelyet
valoszinusithetoen bankjegy es zarjegy nyomtatasara hasznaltak,
illetve kivannak felhasznalni, avagy a hasonlo celra alkalmas korabbi,
jelenlegi es jovobeni szallitmanyokat. A kerdesre csak a jogalkoto
adhatna egyertelmu valaszt, amennyiben modositana a 176/1995./XII.27.
szamu kormanyrendeletet, es az elozetes importengedely-koteles aruk
listajara felkerulne a penz-, illetve ertekpapir-nyomtatashoz
szukseges alapanyag. Egyelore azonban nincs szo errol.

- todor -

Laurent-Desire Kabila azt igeri, hogy junius vegere Kinshasaban lesz
- addig meg elfoglalja Kasai es Shaba tartomanyt -, de gondol mindenre,
vilagvisszhangra, jovore, es kello helyzetben is van hozza, hogy
hajlando legyen megbizottakat kuldeni a majdani beketargyalasokat
elokeszito megbeszelesekre, Del-Afrikaba. Zaire ket honapja meg a
kuszobon allo vilagkaosz mintaesetenek latszott, most ugy tunik,
hogy a hatalmas meretu orszag egyben marad, es meg egy majdani
felviragzasnak is villannak jelei.

1961-ben az eppen hogy fuggetlenne valt Belga Kongo gazdasagi
fejlettseg szempontjabol ott tartott, ahol Del-Korea, es az
adottsagaiban, abban a sok kobaltban, cinkben, aranyban, gyemantban is
benne volt a nagy igeret. Ezert sem volt mindegy, hogy a hideghaborus
frontvonal melyik oldalara sikerul rangatni - vegul gyozott a Nyugat,
es innentol, a szovjetbarat Lumumba eroszakos halalatol kezdve mar
csak az volt a fontos, hogy Mobutu diktator, az elkotelezodott zsarnok a
felszinen maradjon.

Szetrohasztva egyben tartani

Az orszag nepeinek, nyelveinek a megszamlalasa a szazas nagysagrend
elerese utan erdektelensegbe fulladt, vilagossa valt, hogy a belso
pacifikalas ertelmetlen torekves, a szetrohasztva egyben tartani
belpolitikai strategiajat kell kovetni makacsul, es a rend nem
lehetseges ugyan, de a megdonthetetlen kozponti hatalom megteremtese
realis celkituzes. Mobutu nem is torekedett soha a hadsereg
megerositesere, hogy ne kelljen puccstol tartania, de meg a gyarmati
idokbol megorokolt uthalozat lerohasztasara is volt gondja, ezzel
is nehezitve az esetleges tronkovetelok esetleges hadmozdulatait.

Figyelemre melto, hogy az akkor meg marxista eszmei alapokra helyezkedo
Kabila evtizedekkel Mobutu hatalomra kerulese utan, a nyolcvanas
evekben is kepes volt mintegy haromezer emberrel teruletek, varosok
elfoglalasara az egykoron Katanga neven ismert Shaba tartomanyban. Igaz,
sem o, sem a nehai Csombe zsoldosai, az idonkent fel-felbukkano,
ugynevezett katangai csendorok nem maganyosodtak el soha. Zaire
szelesen ertelmezett keleti es deli hatarteruletei tul messze vannak
az atlanti partkozeli, kozpontinak csak nemi nehezseggel nevezheto,
fovaros kozeli orszagreszektol, a tulfelol hataros Tanzaniahoz,
Ugandahoz, Zambiahoz viszont tul kozel, igy innen, a hideghaborus
frontvonal tuloldalarol mindig kaptak eleg tamogatast, ha mast nem,
hat menedeket a mindenkori lazadok es szeparatistak. Peldaul Kabila.
Nagy forradalmarra nem tudta kifutni magat, Che Guevara, aki rovid ideig
tobbek kozott az o segitsegevel gondolta eppen Zaire teruleterol
bomlaszthatni az imperialista vilaghatalmat, tulsagosan lehanak
tartotta peldaul.

Kabila Guevararol mar reg nem beszel, a nyolcvanas evekben Mobutu, aki
sorra igyekezett megvasarolni az ellenzeki csoportokat, neki is
amnesztiat adott csapatai lefegyverzese fejeben. Es talan megerdemelt
joleti nyugalomban pergetne ma is a napjait (ugy hirlik, hogy jelentos
maganvagyona van Tanzaniaban es Ugandaban), ha Mobutuval nem szaladt
volna el a lo, es magangyarapodasanak zavartalansaga erdekeben nem
zullesztette volna szet olyan mertekben az egesz allamapparatust,
kozigazgatast es belbiztonsagot, hogy 1990-ben mar a nyugati
patronusok is radorrenjenek.

Allammentes onszervezodes

Be is igerte gyorsan a demokraciat, a szabad valasztasokat, aztan,
amikor egy ujonnan valasztott parlament tenyleg ellenzeki kormanyt
allitott, gyorsan uj partok tucatjat szerveztette a sajat oldalara,
az uj torvenyhozast osszevonta a regivel, es letrejott egy kaotikus
tanacskozo monstrum, egy mukodeskeptelen ize. Ettol persze meg
omlottek a demokratikus penzek, az Europai Unio peldaul
megfinanszirozott egy komplett valasztast, a penz azota velhetoen
svajci bankszamlakon.

Zaire voltakeppen maga a tokeletes allammentes onszervezodes. Az
allami alkalmazottak lenyegeben nem kapnak fizetest, mindenki ugy
hasznalja a poziciojat, ahogy tudja, orzovedoznek a sorkatonak (ha
pedig visszavonulni kell a felkelok elol, vegigfosztogatjak a
korzetet), a fovaros legjobb korhazaban a betegek maguk viszik az
operaciojukhoz az erzestelenitot es a sziket, a hivatalnokok
kivaras nelkul elkerik ugyfeleiktol azt a bizonyos kis
csekelyseget, amely elomozdithatja a kert pecsetes papir
elkeszuleset.

Kabila mostani, uj politikai karrierjet, es a felkelest, amelynek az
elere kerult (allt?, allitottak?), nehez egyertelmu
kiinduloponthoz kotni. Teny, hogy jelentos lokest adott a ruandai
hutuk nepirto hadseregenek - es a torzs nagyszamu vetlen tagjainak -
elmenekulese Zaire-ba, amikor Ruandaban gyoztek es hatalomra kerultek
az Ugandabol hazatero tuszi felkelok.

Felkelesbol hadjaratba

Ekkor Mobutu ugy latta, most jott el az ideje a ruandai tuszikkal rokon,
idegennek tekintett es az allampolgarra valas lehetosegetol is
megfosztott zaire-i banyamulengek kifustolesenek - alkalmasint a
menekulttaborokban ujraszervezodo hutu hadak segitsegevel. Az
erkezo zaire-i katonak megjelenesere fellazado banyamulengek meg
osszel kiszoritottak a szetzullott kormanycsapatokat a
hatarvidekrol, es Kabila csak ekkor bukkant fel a felkeles elen.
Ebben az idoben meg egyertelmu velemeny volt a nemzetkozi
megiteles szintjen, hogy lenyegeben tuszik iranyitotta tuszi
felkelesrol van szo.

Kabila szemelye azonban mar ekkor sem illeszkedett a kepbe, hiszen o nem
tuszi. Valoszinuleg a teli honapokban alakulhattak at a dolgok
orszagos, zaire-i szintu hadjaratta, ami termeszetesen a tuszik
erdekeivel is egybecsengett, hiszen ok tovabbra is orzik vezeto
pozicioikat a felkeles es a Demokratikus Felszabadito Erok
Szovetsege (AFDL) harci sikerei nyomaban kialakulo polgari
kozigazgatas iranyitasaban. Kelet-zaire-i helyszini beszamolok
szerint az ottani oslakosok egyre kedvetlenebbul turik, hogy a
gyoztesek, foleg pedig vezetoik kozott tul sok a ruandai es ugandai,
akik lenezik, megvetik a helyi lakossagot.

Kompenzaciokeppen javult viszont a kozbiztonsag, miutan tavoztak a
fosztogato, eroszakoskodo zaire-i regularis erok. A felkelok
igyekeznek felszabaditokkent viselkedni, hevenyeszett modon ugyan, de
helyi valasztasokat szerveznek, beinditjak a honapokkal ezelott
leallt oktatast, a kozhivatalnokoknak fejtagitokat szerveznek
demokraciabol es szocialis piacgazdasagbol, ami ketsegkivul
legalabb annyira lehet nyomasztoan kenyszeredett, mint amennyire hasznos.
Arrol nem is beszelve, hogy gyakorlati opciok nincsenek, ugy hirlik,
azt azert lelovik, aki nem az AFLN altal korvonalazott politikai
viziokat osztja.

Kozteri csinositas

Junius es Kinshasa meg messze van, a leggazdagabb tartomany, Shaba
viszont heteken belul a felkelok kezere kerulhet. Az ottani banyakban
erdekelt kulfoldi tulajdonosok mar targyalnak Kabila embereivel a
majdani koncessziokrol, nem felnek az AFLN kozeledesetol, sot
fellendulesben biznak. A tartomanyi szekvaros, Lumumbashi vezetoi
kozteri csinositasokat rendeltek el abban bizva, hogy az egykori
Elisabethville, ahonnan a del-afrikai Johannesburgba vasuton fel nap
alatt el lehet jutni, kozvetlenul a felviragzas kuszoben all. Az
apartheid teremtette nemzetkozi gettoletbol kiszabadult Del-Afrika a
tartomany legfontosabb kulfoldi politikai es gazdasagi partnere lehet.
A zaire-i kormany es az AFLN tervezett puhatolodzo megbeszeleseinek
valoszinuleg Del-Afrika lesz a helyszine.

A Mobutu utani Zaire politikai szinkepe meg nem tippelheto. Kabila azon
dolgozik, hogy megszabaduljon az ugandai-ruandai-tuszi befolyasoltsag
belyegetol, es ha eddig elhangzott nyilatkozatai szerint nem torekszik
is allamfoi hatalomra, mozgalmanak jovoje erdekeben valoszinuleg
arra kenyszerul, hogy szovetsegeseket keressen a zaire-i ellenzeki
korokben. E nelkul a kulvilag sem ismerne el egy majdani
AFLN-kormanyzatot. Zaire leendo vezetoi annal is inkabb
kompromisszumokra kenyszerulnek, mert az orszag csak komoly kulfoldi
tamogatassal indulhat el barmifele rendezettseg fele.

Addigra a hutu menekultek sorsa mar nem nagyon lesz erdekes, ha minden az
eddigi minta szerint megy, addigra belepusztulnak mind az ehezesbe,
kimerultsegbe, egzotikus dzsungelbetegsegekbe. Orvosszakertok szerint
komoly esely van ra, hogy olyan, eddig ismeretlen korokozok bukkannak
majd fel, amelyek a hosszas oserdei tartozkodas miatt kerulnek az
emberek szervezetebe.

Menekules

A felkeles oszi kezdete korul a ruandai kormany utolso, nagy kampanyt
inditott, hogy hazateresre biztassa a nepirtasban artatlan hutukat.
Sokan tertek haza, de szazezrek maradtak a menekulttaborokban tovabbra
is, ahol a segelyszervezetek jovoltabol szukos, de kiszamithato
letbiztonsagban eltek. Nem vilagos, hogy a felkelok es a taborlakok
osszeutkozesei hogyan zajlottak, velt es valos szamlakat milyen
korulmenyek kozott egyenlitettek ki. Az AFLN elorehaladasa soran
mindig hirdette, hogy a menekulteknek nem kell felniuk, ok azonban ujra
es ujra felnek, menekulnek tovabb.

Tizes, otvenes, legfeljebb szazas csoportokban gyalogolnak, neha tabort
utnek, ahol aztan tomegesen osszeverodnek, majd a felkelok
kozeledtenek hirere ujra felszedelozkodnek, akik meg labra tudnak
allni. Szazotvenezren lehetnek korulbelul abban a szethuzodo
menetoszlopban, amely az elmult napokban Kisangani ala ert. Ez a varos
is hetek ota a felkeloke. A menekultek itt ket csoportra oszlottak. Egy
reszuk azt remeli, hogy valamilyen szervezet talan kezd veluk valamit,
elhelyezi oket. Ok nem mennek tovabb. A masik csoport tovabb
vonszolodik az oserdoben, egyre nyugatabbra. Ahogyan elnek, az
termeszetesen elmondhatatlan. Lenyegeben semmi esely sincs ra, hogy
megoldodjon a helyzetuk.

A valamilyen modon erintett nyugati orszagok most sajat allampolgaraik
kuszobon allo kimenekitesere szoritkoznak. A szomszedos Kongoi
Koztarsasag teruleten varakoznak azok az amerikai, belga, francia
csapatok, amelyeknek majd el kell szallitaniuk Zaire-bol a mintegy
nyolcezer feher kulfoldit, akik kozul sokan tavolrol sem sietnek
annyira, mint Mobutu kornyezetenek, a mostani politikai, gazdasagi
elitnek a tagjai.

- kovacsy -

Nyirfatol az erdot

Nikolits titokminiszter felretolta a kuszkuszos talat, es az elso
geppel hazarepult Egyiptombol, mihelyst meghallotta, immar a sajto is
tud arrol, hogy az Informacios Hivatal (IH) munkatarsai kepviselokrol
gyujtottek adatokat. A dramaturgia a Szovjetuniobol ismeros: nincs
otthon a fonok, meginog a szeke. Mit ad isten, az akcio fedoneve is
Nyirfa volt. A felszines analogiak dacara megsem kizart, hogy maga a
miniszter vagy kornyezete all a kiszivarogtatas mogott.

Az informaciok egy hete csepegnek. A miniszter nyilatkozatain kivul
eddig egy hivatalos kozlemeny latott napvilagot, amit Somogyi Tamas, a
miniszter kabinetfonoke adott ki meg felettese tavolleteben. Eszerint
'96 novembereben jott a jelzes, hogy kepviselokrol is gyulnek az
adatok, amit a kozlemeny "feladatkoron tulmeno adatkezelesnek"
minositett. Somogyi szerint az informaciokat nem hasznaltak fel,
Nikolits Istvan miniszter ket nappal kesobb viszont jocskan megemelte
az ugy jelentoseget azzal, hogy nem tartotta kizartnak, hogy az anyag
illetektelen kezekbe is kerulhetett. Ahhoz kepest, hogy mindketten
ugyanannak a vizsgalatnak az alapjan nyilatkoztak, ez erdekes
ellentmondas.

Ertelmezesek

Az eddigi hirek alapjan ugy tunik, a novemberi fulest egy negy
honapos belso vizsgalat kovette, majd ket hete a miniszter a parlament
nemzetbiztonsagi bizottsagat is tajekoztatta a tortentekrol. Ez volt
szerdan, hetfon pedig ott a hir a Nepszabadsagban es a Magyar
Hirlapban. Kezenfekvo a feltetelezes - a titokminiszter tobbszor
celzott is ra -, hogy a kiszivarogtatas a bizottsagbol tortent, amit
mind a bizottsag tagjai, mind informatoraink valoszinutlennek tartanak.
Ellentmond ennek az is, hogy az elso hirekben tavaly oszi adatgyujtes
szerepel, es csak a miniszter mondta el - hazaerkezese utan -, hogy a
dolog '94 vegen kezdodott. Ha a bizottsag szivarogtat, akkor
feltehetoen a pontos idopont kerult volna ki.

Informatoraink szerint viszont a Nepszabadsag es a titokminiszter
kozott meglehetosen jo az informacioaramlas, raadasul a lapnak
mindjart az elso tudositasaban szerepelt az IH tavaly ev vegen
elbocsatott igazgatojanak, Kocsis Kalmannak a neve. Rola hirlik, hogy
Boross Peternek, a titkosszolgalatokat felugyelo korabbi miniszternek
az embere. Rateve egy lapattal, a titokminiszter kesobb tobb helyen is
azt nyilatkozta, hogy az ugy miatt elbocsatott ket tiszt az MDF-kormany
alatt futott be latvanyos karriert. A ki nem mondott, de sejtetett verzio
szerint tehat a tisztek ellenzeki megrendelesre - de legalabbis korabbi
gazdaik szaja ize szerint - dolgoztak, amikor szocialista
kepviselokrol, koztuk Baja Ferenc miniszterrol es Gal Zoltan
hazelnokrol is gyujtottek adatokat. Boross - erzekelve, hogy az
ellenzekre jatsszak a dolgot - azzal riposztozott: a
"hirhabositasbol" semmi jo nem szarmazik, csak az, hogy a szolgalat
elbizonytalanodik, es nem mer majd a keletrol jovo maffiak ugyein
dolgozni.

Borossnak koszonheto a Nyirfa-ugy egy masik ertelmezese is. Az
exminiszter a szolgalathoz visszavett emberek politikai akciojarol
beszelt, amit aztan a Magyar Nemzet dolgozott fel alaposan. Az utalas
eszerint Somogyira, Nikolits kabinetfonokere vonatkozik (egyebkent nem
ellenzeki informatorunk is Somogyi szerepet hangsulyozza az ugyben).
Somogyi elobb a nemzetbiztonsagiaktol, majd a rendorseg
terrorelharitoitol volt kenytelen megvalni, aztan Horn valasztasok
elotti balesetenel kerult elo a neve: o volt az, aki Horn biztonsagi
fonokekent lezaratta a kornyeket. A baleset titkositasa kivaloan
sikerult. Az ugy jocskan megdobta Horn nepszeruseget: Somogyi
visszakerult a szolgalathoz. Egyes informatoraink szerint a tisztek
mostani elbocsatasa az o bosszuja volt korabbi eltavolitasa miatt.

Olyan hirek is vannak, hogy a kabinetfonok immar minisztere fejere
nott, akkor pedig a kiszivarogtatas neki sem jott rosszul, hiszen az
ugyben egyertelmunek latszik a miniszter felelossege is: hiszen mi az,
hogy a nem csupan ellenorzo, de iranyito jogositvanyokkal is
felruhazott miniszter nem tudja, mit csinalnak az emberei. Klasszikus
suchmani eset: ha tudta, azert, ha nem tudta, azert. Tobben - igy Toller
szocialista kepviselo es Kuncze belugyminiszter is - megpedzettek a
politikai felelosseg kerdeset: nem lehet kizarni, hogy a miniszterre
ment ki az egesz. O elobb maga probalta hazon belul megoldani a
dolgokat, aztan raebredve, hogy ez nem fog menni - informacioink
szerint ellenzeki kepviselo is tudott mar a dologrol -, inkabb elment
a bizottsaghoz. A nyilvanossagra kerules utan pedig erthetoen sajat
birtokanak diszfunkcionalis mukodeset kisebbiteni igyekszik, helyette
elinditja az ellenzeki szalat. (Erdekes egybeeses, hogy Szasz
Jozsefnek, az IH uj vezetojenek meghallgatasa ugyanazon az ulesen
tortent, ahol Nikolits beszamolojat tartotta a tortentekrol.)

Mi volt az aktakban?

Pletykaszintu informaciokat adatkent kezeltek, allitja a miniszter, s
mondjak ellenzekiek is. Folyik a szokasos szomagia: adatrol nem
beszelhetunk, csak adatkent valo kezelesrol, semmi lenyeges nem
irodott le. Allitolag a baranyai kisebbsegek - egy masik
titkosszolgalat, a Nemzetbiztonsagi Hivatal (NbH) altal vegzett -
orzo-vedo megfigyelese soran is csak lenyegtelen informaciokat
rogzitettek (MaNcs, 1996. majus 30.), sokan furcsalljak azota is, hogy
eveken at publikus infokkal irtak volna tele a jelenteseket.

Nikolits miniszter a keddi Aktualisban elmondta: a kepviselokrol
tortent adatgyujtes egy nagyobb akcio resze volt. Eddig nem cafolta
senki, hogy ez a hadmuvelet a keleti maffiak felterkepezeset celozta.
Akkor pedig nem kizart, hogy elokerulnek kepviseloket is erinto
informaciok. "Kocsmai pletykakkent" eloszor, de mi van, ha eppen
bizonyitasukon dolgoztak a fiuk? Ha viszont talaltak valamit, akkor mar
nemcsak az a tet, hogy kabatlopasi ugybe keverednek politikusaink, hanem
kiderulhet, hogy tenyleg feloltoket tulajdonitanak el.

A nemzetbiztonsagi torveny tizenotodik paragrafusa szerint ha
kepviselo kerul a szolgalat szeme ele, akkor a miniszternek errol
tajekoztatnia kell a parlament nemzetbiztonsagi bizottsagat. A
miniszter negy honapig hallgatott. Nem tajekoztatta a bizottsagot - ez
nem meglepo -, de allitolag meg a kormany nemzetbiztonsagi
kabinetjet sem: ez viszont mar erdekes. Lehet, hogy megprobalt sakkozni
az informaciokkal? Valasztasok jonnek, forrong a popvilag, bizonytalan
a nagy jatekos, Horn miniszterelnok helyzete, Gal az egyik lehetseges
utod, de allitolag Bajatol is megszabadulna mar a kormanyfo.
Allitolag ezeroldalnyi irat gyult ossze. Lehet, hogy az ugynokok a
zahonyi kocsmak italrendeleseinek teteles felsorolasaval toltottek
meg jelenteseiket akkor, amikor korabbi miniszteruk, Katona Bela szerint
a szervezett bunozes immar elerte a politikat is?

Az ugyben erintett egyik allamferfiu, Baja kornyezetvedelmi es
teruletfejlesztesi miniszter tavaly szemelyesen adott at egy
vodkagyarat a Zahony melletti Zsurkon. A gyar fotulajdonosa, a kommersz
vodka kiralya ellen buntetoeljaras van folyamatban temekhamisitas
miatt - aki ivott mar hamis Sztolicsnajat, az tudja, hogy tobbrol van
szo, mint 12 millio dollaros nyeresegrol. A Nepszabadsag ketszer is
egesz oldalas anyagban szamolt be a dologrol, iden februar 25-en pedig
ket fideszes kepviselo interpellalt a miniszterhez ez ugyben. Baja
miniszter ugyanis nemcsak jelenletevel tisztelte meg a gyar atadasat,
hanem a felugyelete ala tartozo miniszterium tobb tiz millio
forinttal is tamogatta felepiteset annak teruletfejlesztesi hozadeka
miatt. A miniszter valaszat elfogadta a parlamenti tobbseg, Nikolits
titokminiszter viszont nem, ami szokatlan dolog, a minisztertarsak
altalaban szolidaritani szoktak ilyenkor.

Egy MSZP-s kepviselo, a titokbotrany masik megfigyeltje, Bajor Tibor '95
tavaszan maga kerte Nikolitstol onmaga megfigyeleset. A volt zahonyi
polgarmester lapunknak ugy nyilatkozott, azert fordult a szolgalathoz,
mert haza geografiailag sebezheto, ligetes helyen allt, es az o
gyakori tavollete - valamint Ukrajna kozelsege - miatt csaladjat nem
erezte biztonsagban.

Ugyanakkor a Nyirfa-ugyben erintett kepviselok kozott ott szerepel a
volt SZDSZ-es, jelenleg fuggetlen Tolgyessy Peter neve is, akirol
nemcsak kotott cuccai teszik valoszinutlenne, hogy barmi koze lenne
ukran maffiakhoz. Persze lehet, hogy az o neve - es akar masoke is -
csak kodosites, az ugy bagatellizalasa miatt kerult a nyilvanossag
ele.

Ha valaki, akkor Nikolits

A katonai ugyeszseg allamtitoksertes cimen inditott nyomozast az
ugyben. Szikinger Istvan alkotmanyjogasz, az Alkotmany es Jogpolitikai
Intezet munkatarsa szerint a napvilagot latott informaciok alapjan
megallapithatatlan, hogy volt-e torvenysertes. Illetve ha volt, akkor
azt maga a miniszter kovette el. Eloszor is azert, mert negy honapon
at nem tajekoztatta a bizottsagot, masodszor azert, mert a nevek
felsorolasaval megsertette a torvenynek azt a passzusat, miszerint a
kepviselo, akirol adatot gyujtottek, nem kaphat tajekoztatast a
tortentekrol. Raadasul a miniszter - Gal Zoltan szerint - eloszor
nem a parlamenti bizottsagot tajekoztatta, hanem a parlament elnoket. A
torveny negligalasara meg a kormany is ratesz egy lapattal:
csutortoki ulesen felszolitotta a minisztert, tegye lehetove, hogy
az erintett kepviselok megtekinthessek a roluk keszult anyagokat.

A Nyirfa masik leagazasa a nemzetbiztonsagi torvenyhez vezet.
Aprilis kozepen szamol be a miniszter a parlamentnek a nemzetbiztonsagi
torveny vegrehajtasarol. A nemzetbiztonsagi bizottsag elnoke, az
MDNP-s Konya Imre (a torveny szerint a bizottsag elnoke ellenzeki kell
hogy legyen) azt hangoztatja, hogy a bizottsag nem tudja a szolgalatokat
ellenorzo feladatat ellatni, mert a miniszter es kabinetje visszatartja
az informaciokat. Erre adekvat valasz a miniszteri celzas: ezt az
ugyet is a bizottsag szivarogtatta ki. Informacioink szerint a
miniszter partolna azt az elkepzelest, hogy az ot szolgalatot vonjak
egyseges iranyitas ala, ami erosebb kormanyfelugyeletet jelentene. A
mostani ugy kiszivarogtatasa es talalasa is ennek az elkepzelesnek
az indokoltsagat tamasztja ala.

Ha erdekeiknek megfeleloen szivarogtatjak, kezelik, ertekelik is, de
sem ellenzek, sem kormany nem aknazza ki tulzottan a tortenteket,
ahogyan ez mar nemzetbiztonsagi ugyeknel lenni szokott: nagy a
felelosseg, allami - es nem "szuk partpolitikai" - erdek forog fenn,
ugye. A tet azert latszik: lehetseges-e, hogy partpolitikai es nem
nemzetbiztonsagi celokbol hasznaljak fel a szolgalatokat? Masreszt:
meg lehet-e fekezni a titkosszolgalatokat, ha a politika felsobb
szintjeig jutnak el vizsgalodasuk soran? Ki iranyitja es ki
ellenorzi oket ilyenkor?

Kerenyi Gyorgy