> Felado :  [Hungary]

<<Az agy pl attol nem erez fajdalmat mert nincs benne fajdalomerzo
receptor.>>

Tudtommal a fajdalom receptor csak a tudatban letezik, senki nem
azonositotta. A fajdalom, funkcionalis jelenseg, nem egy adott inger hatasa.

<<Az erzest lehet energianak felfogni, igen mivel energia kell a
keletkezesehez, de igy a foldon mindent energianak lehet felfogni ez a
megkozelites tevutra vezet>>>

Nem azt mondom, hogy az erzes energia, hanem azt mondom, hogy az
energiatermeles (atalakitas) folyamata. Ezert hasonlitom ossze egy
belsoegesu motor, energiatalakito folyamataval, amit a motor kozol is a
kornyezetevel. Nem hinnem, hogy tevut.

<<Az informacio feldolgozasanak modja az ami meghatarozza egy erzes erzet
specifitasat.>>

Sok informaciofeldolgozas van napjainkban, de erzes csak az
eloszervezetekben van.
Az informaciofeldolgozas, azonositas, magaban nem valt ki erzetet. Lasd
szamitogep.

<<Miert erez az agy? azert mert van bemenete, idegpalyak a receptorokbol.>>
Egy motornak is van bemenete/kimenete, ami analog a receptor/effektor
parral, es megerzi, ha mechanikailag beavatkozol, Ha eleg nagy a
beavatkozas, megall (halal), mert nem kepes potolni energetikailag. A
legegyszerubb zartkoru mechanizmus, ami letezik.

<<Igy van ez az aggyal is alapszinten ha egy masik testbe ultetned amire van
lehetoseg(csak eppen az idegpalyakat nem tudjak osszekotni) az agy eletben
lenne, de informaciot nem kapva a kulvilagrol nem biztos hogy mukodne, azaz
mukodne csak alapszinten.>>>

En azt mondom, hogy egyaltalan nem mukodne, mert a feladata eppen az, hogy a
kapott informaciot atvezesse a megfelelo vegrehajto szervre. Onmagaban az
agy nem mukodik, a mechanizmus nem zartkoru.

<<Volt egy hozzaszolas amiben xy arrol beszelt hogy meg a hangyak
idegrendszeret sem ertjuk es hogy milyen csodalatos dolgokat muvelnek ok,
het valoigaz, de amit ok muvelnek az nem tudatos a genjeikben van az amit
csinalnak>>

Ezt a peldat pontosan en dobtam fel. Az en ertelmezesem szerint a genetikai
cod, az eloszervezet anatomiajat determinalja, amely meghatarozott
tulajdonsagokra alkalmas. Az egyszerubb szerkezet kevesebb tulajdonsaggal
rendelkezik, s erre mondjak, hogy osztonos. Egyszeruen keves a valasztasi
lehetosege. A nem idomitott kutya, a hangodra (barmit mondsz) hozzadszalad.
Csak ez a valasztasi lehetosege. Az a meghatarozas, hogy benne van a
genjeiben, az egyenlo azzal a kijelentessel, hogy az Isten igy teremtette.
Ez a kerdes megkerulese

<<Viszont az ember tevékenysegeinak nagy reszet is a genek befolyasoljak, az
oroklott tulajdonsagoknak igen nagy szerepe van az agymukodesben,>>>

Nagyon "Teremtes" ize van. A genetikai cod nem szuveren, a test
felelpiteseben.

<<Ez igy ebben a formaban nem igaz. Ha igy lenne akkor pl, futas kozben az
izomtevekenyseg es a legzes es a verkeringes fenntartasa nagy energiakat
vesz igenybe, meg sem erzunk olyan dolgokat ami ezzel az energia
felhasznalassal aranyos, de ha futaskozben olyan dolgot latunk ami
megborzongatja a lelkivilagunkat, az sokkal nagyobb erzeseket kelt :)))
lehet hogy vissza is fordulunk.>>>

En mindig ereztem a futassal velejaro jelensegeket. Gyorsabban lelegzek,
gyorsabban ver a szivem, stb, es mindezeket erzem is. Te ha nem erzed, honna
tudod, hogy igy tortenik? Latod masokon?

<<Az erzes szubjektiv. Az erzetet meg inger váltja ki. >>>

Ha az erzes szubjektiv, akkor csak az erzi aki akarja vagy megtanulja, ugy
erzi ahogy akarja vagy ahogy megtanulja.. Az erzelmek szubjektivek s ezert
ugy hat rad, ahogy megtanultad. Az erzetet inger valtja ki, de minden
cselekedet ingerhatas, tehat minden cselekedet, minde befogadott informacio,
erzetet valt ki.

<<Ajánlom ne keverjük a dolgokat.>>

En is ajanlom!

Üdv. szocs


---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV
AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate
variantele
 lor.
Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand
deschid
eti
fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un prejudiciu
ca
uzat
de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and
variant
s.
Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail
attachmen
ts
to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caused
by
viruses.

Endre:
>>>Szoval, a problema az, hogy szaporodas nem letezik, hoppa.
>>igen ezt mar alttuk, ha valamibe mar nem tudsz belekotni, akkor 
lejjebb
>Nem nyert, Math. Ugyanis a kotozkodes onmagaban tortenik, en 
azonban adtam es a
>dok megoldast ahelyett, amibe belekotok. Ez pedig pont nem ures 
kotozkodes. Akk
>or sem, ha igy konnyebb nem gondolkodni.
nezd, abban igazad van, hogy ha a egy kerdesnel egy elemibb szinto 
fogalomnal van valami gond, es te ezt ki tudod mutatni, akkor odaig 
igazad van. csak az a gond, hogy ez amr egy masik szint. ha 
szeritned "a szaporodas nem leetzik", akkor nem az "elet" fogalma itt 
mar a kerdes, hanem a "szaporodas" fogalma. akkor nem az "elet" 
fogalmarolkellettv olna vitatkoznod. masreszt pedig bar lehetseges, de 
gyanus, ha valaki vita kozben sorra alacsonyabb es alacsonyabb 
szinten kotozkodik. azert gyanus, mert bar elvben igazad lehet, hogy a 
biologia osszes fogalma ugy ahogy van szemfenyvesztes, de ez mar 
egy nagyon hosszadalmas, messzire meni vota. es az a baj, hogy ha 
elmegyunk ilyen messzire, akkor te meg vagy 5 evig tartani tudod 
magad a kotozkodessel akkor is, ha nincs igazad. es nem biztos, hogy 
valakinek ehhez van kedve. de mondom: nem mondom, hogy nem lehet 
igazad, csak gyanus nekem a dolog.
>> nem figyelz, mert magad is tudhatnad. csak "kepesseg" 
bizonyitasara. az "x
>> rendelkezik y kepesseggel"="letezik olyan z korulmeny, hogy y(x)". 
namost
>> elemi logika, hogy egzisztencialis allitast egy eset bizonyit, es egy
>> ellentetes eset nem cafol.
>:) De, figyelek, azert kerdeztem. Bar nem akarom vedeni a 
parajelensegeket, han
>em most a szkeptikus hozzaallas megalapozottasagat vonom/vonoD 
ketsegbe, mivel 
>az, hogy pl. az x rendelkezik y telepatikus kepessegekkel, mely z 
korulmenyek k
>ozott ertendo, idezem: "elemi logika, hogy egzisztencialis allitast egy 
eset bi
>zonyit, es egy ellentetes eset nem cafol". 
ez is egy terelo tema. viszed el a temat a parajelensegek ingovanyara. 
azert az megiscsak abszurd, hogy "az elet fogalma nem jo, mert a 
parajelensegekkel akkor mi lesz?" masreszt az igaz, hogy 
kovetkezetesnek kell lenni, ezert valaszolok is, hogy lasd, 
kovetkezetesen jarok el.
egy kepessegrol szolo, tehat egzisztencialis allitast egyetlen 
KETSEGBEVONHATATLAN eset is bizonyit. a parajelensegeknel altalaban 
nem azert kivannak reprodukciot, hogy sok igazolo eset legyen a 
kepesseg igazolasara, hanem hogy ezaltal az eset maga 
ketsegbevonhatatlan legyen. az ugyanis nem ketsegbevonhatatlan 
eset, hogy "az ufomagazinolvaso allitasa szerint otthon neki sikerult 
kanalat hajlitani". Ha az ufomagazin olvasojanak beszamoloja maga 
ketsegbevonhatatlan volna, akkor bizonyitana a kepesseget. De nem 
az. Ezzel szemben amikor egy ferfi es egy no egyetlen esetben tud 
szaporodni, akkor az esetet magat mindketten 
ketsegbevonhatatlannak fogadtuk el vitankban (mindketten elfogaduk, 
hogy vannak nok es feriak akik szaporodnak). Ha az esetet magat 
vondo ketsegbe, akkor bizony tovabb kell igazolni.
>> 2) olyan peldanyok fogjak kielegiteni, amelyek nem kepesek 
evoluciora, azaz
>> nemf ejlodnek, nem "nepesitik be a foldet ok es leszarmazottai" 
tehat nem
>> jelentosek a foldi bioszferaban.
>Nem, a tornadok nem jelentosek. De itt nem a jelentosegrol van szo, 
hanem arrol
>, hogy letezik-e vagy sem. Arrol, hogy kutatjuk-e vagy sem, es ezaltal 
arrol, h
>ogy kiderul-e, hogy esetleg helytelenul velekedtunk roluk es talan 
jelentosebbe
>k, mint gondoltuk. 
A tornadok azok tulajdonkeppen jelentosek mas szempontbol (kaotikus 
bifurkacios rendszer), es emiatt erdemes is oket kutatni, ugyhogy nem 
lesz semmi gond. 
>Talan van olyan, ami megis evoluciosan fejlodik, csak kutatn
>i, felfedezni kell. Meg kinoveszteni az amputalt vegtagot, ami maskent 
nem fog 
>menni, csak ha a negydimenzios kolcsonhatasmatrixszal operalunk, 
de ehhez el ke
>ll fogadni, ezaltal kutatni, fejleszteni kell.
A baj az, hogy a Ganti fele chemoton feltetelei az evolucionak is 
szukseges es elegseges feltetelei. Ezt elvi osszefugges, tehat nem 
tenykerdes, ezt nem kell kiserletileg ellenorizni. De ha te megis ugy 
gondolod, hogy kiserletileg akarod cafolni, tessek! De az azert eleg 
kiforditott egy logika, hogy mi ezt neked megelolegezzuk, es mar most 
tagitsuk a fogalmat a kedveder,t hogy sokan masok is ilyen segitsenek 
neked.
Hasonlat: Olyan lenne ez, mintha valaki azt mondana, hogy szerinte a 
szamitogep definicioja nem jo (Turing gep), mert szerinte egyszeru, 
veges automatak is univerzalisan kepesek soros algoritmusok 
begrehajtasara. Es o szeretne ezt kiserletileg is igazolni. De mivel erre 
igy nincs nagy erdeklodes, azt javasolja, hogy tagitsuk ki 
a "szamitogep" fogalmat veges automatakra, hogy tomegesen 
legyenek,a kik kapucsengore akarnak szovegszerkesztot irni, mert ez 
egy fotnos dolog.
math

Zoli:
>Valoszinuleg sok hibrid kepes ivartalan szaporodasra, de
>az is valoszinu, hogy nem minden hibrid kepes erre a
>"sajat erejebol" - emberi beavatkozassal persze sok 
>minden megoldhato.
Amennyiben ez a beavatkozas a kornyezetbe, esnem az lenybe valo beavatkozas,
ak
kor az leny tud szaporodni. Ha nem, akkor elettelen. 
>Az izotermiat valtozatlanul szuksegesnek itelem. Az, 
>hogy alacsonyab - magasabb homersekleten "tisztessgesen"
>valtozik a kemiai reakciok sebessege, nem csak azt 
>okozza, hogy "lassabb" - "gyorsabb" lesz az "elolenyek 
>sebessege" hanem azt is, hogy a szervezet szamara 
>nemkivanatos reakciok es azok szinten nemkivanatos 
>termekei jelennek meg, masszoval mellektermekek, 
>amelyek akar pusztulast vagy sulyos karosodast 
>okozhatnak.
Ez egy jo erv. De nem vagyok benne biztos, hogy szoksegszeru az izotermia.
Nehe
z lenne kimutatni, hogy nem talalhato-e ezekre megoldas. Ezzek a
mellektermekek
 karosaknak szamitanak a mostani izoermias elolenyekre, mert ezek tenyleg
igy e
volvalodtak, de lehet, hogy nem karosak azokra, amik nem igy fejlotek.
Lehet,h 
ogy van megoldas. Biztosan konyebb izotermias modon mukodni, ezert ilyenek
az e
lolenyek, de ez kovetkezmeny, nem szuksegszeru kriterium.
> Ha az izotermianak nem lenne fontos szerepe es nem 
>jelentene evolucios elonyt a nem izoterm elo 
Evolucios elonyt jelent, de nem kriterum. Egy csomo minden evolucios elonyt
jel
ent, ami nem szuksegszeru. Az "evolucios elony" kifejezes maga is utal arra,
ho
gy nem szuskegszeru, lehetseges rendelkezo es nem rendelkezo eloleny, es aki
re
ndelekzik vele, az elonyben van. Tehat csak koovetkezmeny az, hogy nem lesz
ily
en eloleny, nem pedig az elethez tartozo szuksegszeruseg.
>> de termeszetesen a fejlodesi folyamat nem feltetlenul 
>>az optimumban kez dodik, sot, ha ott  kezdodne, akkor 
>>nem is volna folyamat!
>alljunk meg egy pillanatra: A mutaciok megjelenese 
>veletlen. Aztan vagy jobb vagy nem jobb. A tobbit a 
>szelekcio elvegzi 
ugy latom nem erted, hogy az "optimalis" szot en szigoruan ertem.
ha van jobb es roszabb, ami kozul a szelekcio valogat, akkor nemlehet
mindketto
 optimalis, tehat lehetetlen, hogy minen eloleny optimalis legyen.
mondom, ha minden eloleny optimalis lenne, nem volna evolucios folyamat. az
opt
imalis dolog nem fejlodhet tovabb!
ne mondjad mar nekem, hogy az elso ossejt es az ember azonosan optimalis. ne
mo
ndjad mar, hogy a kipusztult allatfajok optimalisak voltak (akkor miert
pusztul
tak ki?)
>Ezzel igy kb. egyetertek mert a maximalis gazdasagossag 
>sem jelent feltetlenul valodi optimumot.
akkor mit jelent. akkor definiald a "maximalis gazdasagossag" terminust,
mert h
omalyos.
>Igen de nezd az Elodi fogalmazasat szo szerint. Ott O 
>nem  irta le a korfolyamat szot. Ezert abban a 
>megfogalmazasban szukseges az "onmaga termelte szerves 
>katalaizatorok...."
rendben, akkor ezzel nincs gond, a Ganti definicioban ez az egesz mint
autokata
litikus korfolyamat szerepel.
>Ejnye Math! Nem vetted eszre, hogy itt csak 
>humorizaltam?? Egyszeruen kiterjesztettem az Endre fele 
>eloleny definiciot az urhajorol az autokra is. Ami 
>persze - szereny velemenyem szerint is - hulyeseg. 
ja jo, nem vettem eszre, hogy ez egy ironikus tulzasra epulo ellenpelda.
bocs.
> Vajon mert van az, hogy hianyos kepzettsegu emberek 
>gyokerestul meg akarjak valtoztatni, at akarjak irni a 
>tudomanyt?
azert, mert aki nem eleg kepzett, az nem latja a rend ertelmet, es a
"rendben l
evo szabadsagot". ez egy ellentmondasos terminus, ha vkit erdekel, kifejtem
ren
desen.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Pista,

> > Nem ugyanaz a helyzet. Ha a gravitacio veges terjedesebol adodo
> > forgatonyomatek kulonbseggel akarsz operalni, ....................
> Nem, nem jol ertetted. Az lenti soraimban olvashato a helyes ertelmezes:
> <<<A forgatonyomatek _tomeg_x_erokar_ esetere valoban ki van
> egyensulyozva a szerkezet, de nezzuk azt a bizonyos "arnyek elmeletet"!
> Nincs kiegyensulyozva az inga, mert _felulet_x_erokar_ (a'rnye'k) bizony
> nem egyezik meg a ket oldalon! >>>
Aha. Igy tenyleg mas. Nem jo, de mas.


> Tehat csak reszben van kiegyensulyozas -a hetkoznapi gyakorlat szerint.
> Nem elsosorban a fold tomegebol adodo szokasos gravitacios hatasra
> gondoltam, hanem az altalanos tomegvonzasra!
> De pl. nuklearis sugarzas tekinteteben sincs egyensulyban, mert a nagyobb
> tomeg hatekonabban nyeli el a gammat (a Compton szoras miatt nem
linearisan
> valtozik a hataskeresztmetszet). Az igaz, hogy nagyon nagy
dozisteljesitmeny
> kellene ertekelheto forgatonyomatek eleresehez.
Na ja, en is azt mondom: minden hat ra, csak a gravitacio es annak valtozasa
nem.
> Ezzel csupan arra kivanom felhivni becses figyelmeteket, hogy a
> Csaba ingaja NINCS MINDEN TEKITETBEN KIEGYENSULYOZVA,
> ezért ha meg akarjatok erteni a mukodeset, akkor celszeru tultekinteni a
> meglevo ismereteken.
Igy van. A rendszer teljes leirasa nem tartalmazza a madzagot es a kornyezet
tobbi elemet. Igy a forgas okat csak talalgathatjuk.

Szocs,
keresem, de nem talalom az ellenvelemenyeket letiltani akaro mondataimat.
Nem lattad valamerre?   :-)

Janos

Tucsi,

> "Tegnap hallottam a TV-ben, bebizonyitottak, hogy a gravitacio
> fenysebesseggel terjed.
>
> Akkor hogy jut ki a fekete lyukbol?"
Talan nem a lyukbol jon, hanem a hatararol.

Csaba,

> Látta valaki a TV2 szombat esti Magellán tudományos müsorát?  Ha jól
> értettem, két kutatónak sikerült bizonyítani a gravitáció hatasának
terbeli
> sebességét. Az örömhír, hogy Einstennek ismet igaza volt, amikor
> számítasaival fénysebességet itélt a gravitáció térbeli terjedési
> sebességenek.
Oromre semmi ok. Tenyszeruen meg kell allapitani, hogy mi a helyzet.
Kepzeld el, mennyire lehetett volna orulni, ha a gravitacio megse
fenysebesseggel menne, s ebbol egy csomo uj informaciot nyerhetnenk a vilag
mukodesere vonatkozoan. De hat ha nem, hat nem. A termeszet titkolozik, es
tovabbra sem hajlando a teoriaknak ellentmondo jelenseget produkalni.



>   A kerdes mar jo ideje foglalkoztat. Hallott e mar  valaki
'kutmeresrol'?
> Vagyis egy teruleten mielott valaki kutat asna azt allitjak ajanlatos
> szakemberrel megnezetni hol is lenne a legalkalmasabb az asas, mig az is
> kiderulhet hogy teljesen ertelmetlen ha viz er nincs a talajban. Aztan a
> szakember ket kezeben egy-egy palcikaval addig vizsgalja a teruletet, mig
> eldonti a kut pontos helyet.
> Tud e valaki bovebb informaciot a hagyomanyos de 'pontos' meresekrol?
> Nem tudom elkepzelni a ket palcika milyen szerepet jatszhat tegyuk fel egy
> 10 meter melysegben levo vizer felderiteseben?
A palcikanak pont az a szerepe, mint az ingadnak a gravitacioval
kapcsolatban.
Nem veletlen, hogy egyes vizkutatok ingat is hasznalnak. Az se jo semmire.
Az Eotvos fele persze igen, mert geologiai informaciot ad, amikbol esetleg
lehet kovetkeztetni a furasok sikerere.



Sandor,

> Ekkor viszont szukseg van egy olyan elmeletre es kiserleti
> alatamasztasara amely megengedi hogy a gravitacio valtozasa maskepp
> hasson mint a gravitacio maga...

Na, vegre valaki egy mondatban is ossze tudja foglalni, mirol akarok
suketelni mar egy honapja...

Janos

>Felado :  [United States]


Kedves Jozsef!


+ Hat kb. itt van a megertes hatara nalam, ennel tobbet mar nem erdemes
toprengeni a szemleltethetetlenen. Varok egy interaktiv GR-Quake 3D-s
FirstPersonShooter-re. :)


>Sebaj, az biztos, hogy nem konnyen emesztheto az alt-rel.

+ Einstein egeszsege is megroggyant tole.


>Szemelyes velemenyem szerint nem konnyiti az elkepzelest, ha a
>negydimenzios gorbult teridot 5 vagy magasabb diemnzioba pro-
>baljuk elkepzelni :)

+ Meg sem probalnam, csak az erdekelt, hogy matekilag 5. dimenzio
jellegu-e a dolog. Mar a 4-et is nehez elkepzelni :)


>Ez szerintem olyan pongyolasag, ami inkabb megzavarja, mint-
>sem segiti az olvasot. A beeso urhajos veges sajatidoben es
>vegtelen Sch idoben eri el a horizontot. Az osszeomlo csillag-
>gal a beeso urhajoshoz hasonlo dolgok tortennek. Ami lenyege-
>sen mas, mit a horizonton allo urhajos vilaga. Automatikusan
>a horizonton allo hajos kepeben gondolkodunk, pedig az valo-
>jaban fenysebesseggel megy -- szerintem ez a zavar alapja :)

+ Pedig eleg egyertelmunek tunt nekem, hogy szabadon eso urhajosra
ertik...


>Igen is meg nem is. Ugy is modhatjuk, hogy az alt rel-ben a
>felgyorsulas-lassulas ket dologbol is ered: egyreszt a ter
>gorbuletebol, hogy a banyabol feljovo feny voros-eltolodik
>gravitaciosan. Masreszt abbol, hogy A es B mozog egymashoz
>kepest. Ha egymas fele mozognak, mindketten felgyorsulni
>latjak egymast. A beeso urhajos vagy osszeomlo csillag el-
>fele megy tolunk -- azt a felgyorsulast, amit a horizonton
>allo megfigyelo latna, lerontja a voroeseltolodas a tavolodas
>miatt. A mi szempontunkbol viszont duplan lelassulni latjuk.

+ Ezeket me'g lehetne szemlelteni. En meg valami ezeken tuli szimmetria
serulest sejtek itt. (mivelhogy nem ertem :)


>Most nezzuk a forgo fekete lyukat!
 ....
>Azt hiszem itt nincs nezetelteres. A *nem* arra akart vonatkozni,
>hogy erdemesebb lehet-e tavolabb probalni kimerni a forgast..

+ Ebbe azert meg beleszolok, mert egyszerunek TUNIK :)
Ugy irsz, mintha a forgo horizont mellol nezve is a VE allo rendszere
megmaradna allonak, es egyszeruen minel messzebbre neznenk, annal inkabb
allonak latnak a VE-t, merthogy a ter forgasa gyengul. Nade ez a
szerkezet kivulrol igaz szerintem. A horizont mellol nezve a horizont
abszolut nyugalomban van, es ahogy egyre messzebbre nezunk, annal inkabb
forog a VE!!! Plusz eltranszformalodik, mert a fenysebet nem lepheti at.
Ez teljesen egyertelmu, egy dolog gyanus azert, megpedig az, hogy tul
egyszeru :)


>Itt eloszor nem jol irtam. Tehat egy forgo fekete lyuk horizontja
>is gomb a tavoli megfigyelonek is -- hogy a horizonton belul mi
>van az mas kerdes.

+ tehat a gyuru, torusz, SOHA nem figyelheto meg?


>Ha a horizonthoz kozel megy az urhajo, akkor muszaj neki a forgas
>iranyaba menni -- ugyanugy mint ahogy a horizonton belul csak be-
>fele mehet. Azt hogy o hogyan latja onnan a tavoli vilagot az jo
>kerdes -- gondolkodni kellene rajta,...

+ Tehat megis eltranszformalodik a VE? Muszaj a forgas iranyaba
menni=forog a ter. Es onnan nezve a VE forog. Es nem csak ugy latszik,
hanem tenyleg forog! Minden rendszer egyenrangu(?) (ezert
GeneralRelativity)

udv, Sanyi

Kedves Math,

Fogalmazd meg pontosan mi a bajod a mostani idegélettani elméletekkel, és
megvitatjuk. Nem zárkózom el egyik elmélettöl sem... Viszont vannak tények
amiket nem lehet kizárni, vannak elméletek amik már bizonyitást nyertek, nem
hinném hogy az eddigi elméletek nem visznek elore, foleg hogy az
idegtudományok napjaink egyik legdinamikusabban fejlodö tudományágai.

>>Azt nem en talaltam ki, hogy minden eloszervezet, egy visszacsatolt
mechanizmus, amely kolcsonhatasban van kornyezetevel, a bemenok (receptorok)
es kimenok, vegrehejtoszrevek altal. Ha valami bemegy, akkor valami ki is
jon. Az informacio sem marad bent.

Ez az idegrendszerre éppen nem igaz, amit fentebb leirtál az a homeosztazis
jellemzése. Mert vannak olyan neurologiai betegségek ahol van "bemenet" de
kimenet nincs, az információt meg feldolgozza az IR. Rossz útra vezet ha
megpróbálsz analógiákat gyártani, nem vezet sehova. Az idegélettan elérte
azt a szintet hogy különbözo hangya és más ízeltlábuak idegrendszerét nem
használja fel az emberi vagy a foemlösi IR megértéséhez, mivel nincs
értelme...
De ahhoz hogy erre rájöjjél kell némi élettan, anatómia ismeret...

Üdv.: Azzi

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)
> Temakor: a fekete lyukak nem hiznak ( 19 sor )

Szia Laci!

> ....a fenysebesseg elerese elott hatranezve meglathatja 
> akar az egesz vilagegyetem jovojet.

> Kivulrol nezve azt kell latnunk, hogy egyre gyorsulva 
> belezuhan.  Megpedig jol kiszamithato idotartalm alatt.

Nem egeszen igy van -- meg a forditottja sem igaz :)
1.) A beeso a sajat idejeben zuhan be jol kiszamithato 
ido alatt.
2.) Kivulrol nezve nem latjuk a bezuhanas pillanatat -- 
es kozkeletu tevhiedelem, hogy ha mi csak vegtelen ido
mulva latjuk az atlepest, akkor az atlepo t=vegtelenben 
lat minket. Ez messze nem igy van....

udv, kota jozsef

> Temakor: gravitacio fenysebesseggel ( 9 sor )

> "Tegnap hallottam a TV-ben, bebizonyitottak, hogy a gravitacio
> fenysebesseggel terjed.

T. Tudosok,

amennyire hallottam, eleg komoly ketsegek vannak a meres ellen,
illetve pontosabban az ellen, hogy nevezett meres valoban a gra-
vitacio terjedesi sebesseget merne ki. 
Amugy az eredmeny megnyugtato (lenne). Az lenne a baj, es nagyobb
szenzacio :(, ha mas jonne ki...

udv
kota jozsef

Sandor:
> E-mail :  [Non-Profit Organization]
> Temakor: Re: inga_nyomatek ( 34 sor )

> Ebben ott a baj hogy nem onnan kell kiindulni hogy az inga
> tomeg_x_erokarra ki van egyensulyozva, hanem hogy a foldi gravitaciora
> ki van egyensulyozva - hiszen ha nem lenne, az egyik oldalon lebillenne,
> am ezt nem teszi.
Korrekten fogalmazva : a foldi gr. fuggoleges komponenseire, es
_annak_valtozasaira ki van egyensulyozva, erzeketlen.
Az inga szabadsagfoka igen korlatozott. A szuk lyuk, amin a fuggeszfoszal
halad at, gyakorlatilag csak a fuggoleges tengelyiranyu forgast engedi. A
fuggoleges erokomponensek hatasa sok nagysagrenddel kevesbe ervenyesulnek,
mert a sulypont es a fuggesztesi pont kozott kb. 15 mm tavolsag van. Tomeg,
erokar mar korabbrol ismert. Igy tehat, ha vannak is a vizszintestol
elterito erok, azok ertekelhetelenul kis elmozdulasokat produkalhatnak.
Nem kizart, hogy vizszintes torzios szallal ezek a komponensek is
kimutathatok lennenek, de ez mar "kemeny dio" lenne meg egy jol felszerelt
labornak is. E'ken billeno szerkezet itt mar szoba sem johet!!

> Ettol a pillanattol mindegy hogy a gravitacio klasszikusan a tomegtol
> fugg vagy pedig csabaian a felulettol vagy eppen az anyagminosegtol:
> azinga ki van egyensulyozva.
Nem gondolod, hogy 2_x_tomeg = 2_x_felületet is jelent >:I

> Csak akkor nem lesz erzeketlen, ha a gravitacio idobeni valtozasa
> maskepp hat mint a gravitacio maga (mondjuk az utobbi a tomeggel
> aranyos, tehat az inga tomeg_x_erokar szerint egyensulyozott), es a
> gravitacio valtozasa a felulettel aranyos).
Az elektromos terbe helyezett vezetot a statikus ter vonzza, a magneses
terben ugyanez a vezeto (ha nem ferromagneses) nem reagal. Ha fluxusvaltozas
van, akkor viszont a nem ferromagneses vezetoben (is) ellenmagnesesseg
alakul ki. Mint tudjuk, az elektromossag es a manesesseg egymastol el nem
valaszthato jelensegek, es vektoraik egymasra merolegesek. Ez ferromagneses
anyaggal rendhagyo eset, mert mig a statikus mezoben a (vonzo)ero egy
1/tavolsag^2 fuggveny szerint valtozik, addig dinamikusan valtozo mezoben
tobbosszetevos /delta fi + vezetokepesseg + terero../ . Tehat amit a
statikus magnesseg vonzott, azt a dinamikusan valtozo m.ter esetleg
taszitani fogja.
Ez egy pelda arra vonatkozoan, hogy a dinamikus ter, noha ugyanarrol a
fizikai fogalomrol van szo, nem azonos erteku a statikus terrel, es
ugyanarra az anyagra maskent hat.

> Ekkor viszont szukseg van egy olyan elmeletre es kiserleti
> alatamasztasara amely megengedi hogy a gravitacio valtozasa maskepp
> hasson mint a gravitacio maga...
A fenti soraim egy lehetseges magyarazat, es analogiajara szanom a dinamikus
gravitacionak, aminek a bizonyitasan Sarkadi Dezso baratom munkalkodik.
Regi gondolatom, hogy magnesseg a gravitacio egy kulonleges esete.
Kituntetett anyagi szerkezetekre ervenyes, ahol nagyszamu, azonos spinnel
rendelkezo elemi reszek dinamikus gravitacios hatasaval kepes mas, szinten
kituntetett anyagi szerkezetek mozgekony reszecskeit azonos spinre
gerjeszteni. A foldi gr. nem monopolus, csupan mint gyenge elemi "magnes",
része az univerzum teljes gravitacios(magneses) egysegenek. Nem kituntetett
anyagokban is kepes nehany elemi resz felvenni a kornyezete spinjet, ami
ugyanolyan vonzas, mint a magnesseg, de ezt gravitacionak mondjuk. Ezekbe a
nem kituntetett anyagokban, sohasem tartjak meg spinjuket a reszecskek,
ezert (mivel a Fold is /reszben/ felvette erosebb kornyezete spinjet) az
egesz Fold feluleten kozel azonos erteku "tomegvonzast" erzekelunk. Csak a
laikusok kedveert : a spin forgast jelent, a forgas pedig allando
gyorsulaskent tekintheto.

Mara ennyit.
Udv : Pista

Csaba:
igen, talalkoztam mar a jelenseggel, falun mi is akartunk kutat
asatni, es a ficko tenyleg "varazspalcaval"  jelolt ki egy helyet, es
csodak csodaja, tenyleg vizet talalt.
A jelenseget mindenkeppen letezonek tartom, de szerintem ahhoz
hasonlit, mint amikor valaki penzfeldobassal dont arrol, hogy mit
tegyen, de kozben csal. Ez a csalas megcsak nem is kell feltetlenul
tudatos legyen, (pl. ha mas jon ki, mint amit szeretnek, akkor azt
mondom, hogy csak kiejtettem a kezembol:-), sot a kuthely keresesenel
valoszinuleg az illeto meg van gyozodve rola, hogy egy kulso ero,
marmint a viz, mozgatja a palcat... 
Nem tudom biztosan, de ugy sejtem, hogy aki a hely kijeloleset vegzi,
az ugyanaz a szemely, aki majd ki is fogja asni, de legalabbis aki a
munkat iranyitja, es mar van tapasztalata kutasas teren, es van
valami halvany elkepzelese arrol, hogy hol lehet viz, na meg foleg,
hogy hol van kedve asni. Azok a palcak olyanok, hogy eleg egy
lehelletnyit mozditani a hajlitastol lennebb, es maris elfordul...
Errol az egesz jelensegrol most nemreg olvastam Mero Laszlo: Mindenki
maskepp egyforma c. konyveben. Valami ideomotoros reakcionak nevezi,
vagyis hogy a gondolattal  mar eloidezi a kezenek olyan csekely
mozgasat, hogy o maga eszre sem veszi.
Egy masik hasonlo jelenseg az ingas,( nem az az inga...:), peldaul
azt mondom, hogy van egy kerdes, amiben dontenem kell, igen vagy nem,
hat fogok egy ingat, lassan mozgatni kezdem mondjuk egy egyenes
menten, es ha balra kezd porogni akkor igen, ha jobbra akkor nem.
Most, lehet, hogy annyira johiszemu vagyok, hogy tenyleg nem akarom
beporgetni, es biztos, hogy kulso hatasok is megporgethetik, de a
valoszinubb az, hogy a "lelkem melyen" tudom, hogy milyen valaszt
szeretnek, es igy akaratlanul is bemozgatom az ingat.
Konkluzio (ld. Mero Laszlo konyvet): ezeket a jelensegeket a "csalas"
ellenere sem kell leirni (felteve, hogy nem tudatos, rosszhiszemu
csalas), mert tenyleg olyan valaszokat adhatnak (vagy erosithetnek
meg), amire csupan a tudatos, racionalis gondolkodasunkkal nem
jutottunk volna. Igy a kutaso "varazsvesszoje", ha nem is a vizet
erzekeli, de kivetiti a kutaso sok ev alatt felhalmozott, nem tudatos
tapasztalatat, sot, akkor mar inkabb elhiszem, hogy o tenyleg
"megszimatolja" a vizet:-), de nem tud rola es csak igy szerenyen, a
varazspalcan keresztul tudja kozolni...
na, roviden ennyit,
udv.:laci


_____________________________________________________________
Nextra Free (3-6h) Internet. We "R" different. http://www.nextra.ro/

azert arra en is kivancsi lennek, hogy milyen hatasfokkal dolgoznak a
kuthely-kereso fiuk, szerintem azert nem nagyon lenne kepuk csinalni,
ha nagyon ritkan jelolnenek meg jo helyet. Eleg kinos lehet feladni a
kutasast mondjuk 20-25 meter utan...
udv,laci


_____________________________________________________________
Nextra Free (3-6h) Internet. We "R" different. http://www.nextra.ro/

van egy feladat, amit mostanaban hallottam, sajnos tudom egy
megoldasat is, de annyira szep, hogy szerintem erdemes gondolkodni
rajta:
-Igazoljuk, hogy a sikban nem letezhet negy pont, ugy hogy barmely
ketto kozti tavolsag paratlan egesz legyen...
Penzt nem tudok felajanlani, viszont a megoldast be lehet kuldeni a
www.research.ibm.com/ponder cimen (ott tuztek ki), es felteszik a
bekuldok nevet a weblapra...
amugy a fenti cimen, az ibm_research-nel minden honapban kituznek egy
feladatot, es legtobbszor eleg erdekesek,
na csak ennyi,
udv.:
laci


_____________________________________________________________
Nextra Free (3-6h) Internet. We "R" different. http://www.nextra.ro/

>A Fold kering a Nap korul kb. 29765 m/s -mal. A Fold ekozben sajat>
>tengelye korul is forog. Tehat:
>Ha velulrol nezzuk ezt a mozgast, akkor nem egyenletes vonalu,
>egyenletesen valtozo mozgas (gyakorlatilag olyan a mozgas, mint a
>Ha szamunkra oldaliranyu (fugg az elojel, hogy csokken-e a seb., vagy
>no) _gyorsulas_ tapasztalhato, akkor most ez miert nem erzekelheto?
Ha elinditasz egy ingat, akkor annak a lengesi sikja latszolag elfordul,
ha pedig jo iranyban (E vagy D) kilosz egy lovedeket, akkor az nem
iranyban fog becsapodni, hanem oldalra kiter - azert, mert a Fold kozben
kifordul aloluk.

>>1) a hibridben osztodo, tehat szaporodo sejtek vannak, a hibrid 
>>tehat elo sejtek rendszere. masreszt a hibrid ivartalanul 
>>emiatt tud is szaporodni
>A lo es szamar utoda az oszver - mint elo egyed - nem szaporodik
>tovabb, ugy tudom. Novenyeknel persze mas a helyzet.
Egyreszt: nem szokasa ivartalanul szaporodni (de nem lehetetlen).
Masreszt: ivarosan azert nem szaporodik _altalaban_, mert paratlan szamu
kromoszomaja van, amit eleg nehez felezni. Ennek ellenere mostanaban
valahogy a termeszetnek sikerult ezt elkovetnie, mert hallottam egy TV
hirt egy oszver es egy szamar utodjarol. Eloszor csak az tunt fel, hogy
vemhes az oszver(!), majd az utod DNS vizsgalatabol derult ki, hogy
szamar kovette el, es fele-fele aranyban orokolte a tulajdonsagokat.

>hm ez ugyanolyan, mint az oreg ember, hogy gyakorlatilag mar nem szokott
>szap
orodni, pedig majdnem mindene meg van. mondjuk a mai elmelet szerint
> a sejtek szaporodasanak vegessege a telomerak miatt van, ha valahogy
>eggyel meghszabbitanad, tudna szaporodni.
Igen, ezt a telomaraz enzim meg is tudja tenni. Veletlenszeru DNS
darabokkal egesziti ki a kromoszoma veget, igy az ujbol elegendoen
hosszu lesz. Ossejtben nagyon hasznos, rakos sejtben nem tul szerencses.

>hogy kovetkezetes legyek, az ilyens sejtet is mar nem elo alkatreszkent
>mondanam. 
Eszerint ez a sejt nem elo - de a telomerazzal eletre keltheto? Pont ezt
akartam mondani, hogy a kromoszoma vegen kivul minden pontosan
ugyanolyan a sejtben, mint az "elo" parjaban (most tekintsunk el az itt
is letezo oregedestol). Felepites, mukodes, stb. Ha az egyik elo, akkor
a masik is.

>>"Tegnap hallottam a TV-ben, bebizonyitottak, hogy a gravitacio
>>fenysebesseggel terjed.
>Akkor hogy jut ki a fekete lyukbol?"
Gondolom, nem hat ra a gravitacio. Persze lehet mas oka is - Nobel-dij
gyanus tema.

>  A kerdes mar jo ideje foglalkoztat. Hallott e mar  valaki  'kutmeresrol'?

>Vagyis egy teruleten mielott valaki kutat asna azt allitjak ajanlatos 
>szakemberrel megnezetni hol is lenne a legalkalmasabb az asas, mig az is 
>kiderulhet hogy teljesen ertelmetlen ha viz er nincs a talajban. Aztan a 
Ez igaz lehet, ha geologussal konzultalsz: o megmondja, hogy kb. milyen
melyen van viz alattad, ill. lehet-e egyaltalan elerheto kozelsegben. A
viz alatti eret nehezebb felderiteni.
A viz elhelyezkedese hegyvideken kivul tobbnyire olyan, hogy adott
melysegben (10m...85m...stb) van egy talajvizszint (epitkezok tudnanak
meg meselni). A "vizer" ritka es nem valoszinu, hogy nehany meterenkent
lenne.

>szakember ket kezeben egy-egy palcikaval addig vizsgalja a teruletet, mig 
>eldonti a kut pontos helyet.
Ezt megteszi akkor is, ha a viz 85 meterrel a talajszint alatt van
(egysegesen, mindenhol), Te pedig a 10 emeleten. "Termeszetesen" tobb
vizeret is fog talalni, viszont a meresben nem zavarja a ket meterre
levo vizvezetek. Kulonosen szeretem, amikor Pesten, par szaz meterre a
Dunatol mericskel...

>Tud e valaki bovebb informaciot a hagyomanyos de 'pontos' meresekrol?
>Nem tudom elkepzelni a ket palcika milyen szerepet jatszhat tegyuk fel egy 
>10 meter melysegben levo vizer felderiteseben?
Ilyenkor az ember a "muszer", a palcika csak jelzi, hogy mi tortenik
benne. Olyan, mint Csaba ingaja: mindent mer (vizet, Hartmann-sugarzast,
foldsugarzast, stb. Ha nem figyel, meg azon az "arnyekolason" keresztul
is "kimeri", amit o rakott le ot perccel azelott).

Kedves Csaba


Irod:

<<Az örömhír, hogy Einstennek ismet igaza volt, amikor számítasaival
fénysebességet itélt a gravitáció térbeli terjedési
sebességenek.>>

Oromhir?;-)
Tudomanyos evangelium?;-))
Azert jelentsuk ki: Einstein batyank soha nem szamitott ki ilyesmit.
Egyszeruen csak arrol van szo, hogy a relativitas modellje fenysebessegnel
nagyobb sebesseget nem engedelyez. Logikusan adodott a kovetkeztetes, hogy a
gravitacio is a feny sebessegevel terjed, de szamitasrol itt szo nincs.
Nem mindegy.
Masreszt ezzel az ugyes kiserlettel nem az igazolodott, hogy a gravitacio a
feny sebessegevel terjed, hiszen a meres tekintelyes, 20-25 % os
hibaszazalekot tartalmaz, hanem az, hogy a gravitacio terjedesi sebessege
veges, s az azonnali tavolhatast immar kiserletileg igazoltan is
kizarhatjuk. Mas kerdes, hogy a meresi eredmeny meginkabb valoszinusiti - de
nem igazolja - , hogy a gravitacio is fenysebesseggel terjed.
Ez sem mindegy.


Fotiszteletem


Voland

Kedves Tucsi


Kerdezed:

<<Akkor hogy jut ki a fekete lyukbol?>>

Marmint a gravitacio.
A gravitaciot ketfelekeppen kozeliti meg a fizika. Ezek a
relativitaselmeleti modell, es a kvantumelmeleti modell.
Talan egyszer nevettetoen pikans tudomanytorteneti adat lesz, hogy a mai
fizika, bar tisztaban van a ket modell osszeegyeztethetetlensegevel, megis
koromszakadtaig kiall mindket elmelet helyessege mellett - egyszerre!;-)
A mai,  - a megertes, es ezert a helyes szemlelet hianya miatt szinte
teljesen leiro matematikava degradalodott fizika - ezt az ellentetet
hajlamos csupancsak abban latni, hogy a relativitaselmelet makacsul ellenall
a kvantalasi torekveseknek. Noha ez ketsegkivul igaz, azert nem art
figyelembe venni a matematikan tul a szemleleti ellenteteket sem, melyek
szintugy kizarjak a ket elmelet egymas melletti, paralell helyesseget.
Jelesul azt pl., hogy amig a relativitas a gravitaciot a tomegeknek a terido
geometriajara torteno hatasaval magyarazza, s igy keretein belul gravitacios
erorol nincs szo, addig a kvantumelmelet ugyanezt a gravitaciot az
elmeletbol jol ismert es jol bevalt hatasmechanizmusra, virtualis erohordozo
reszecskek hatasaira alapozza, tehat gravitacios erorol beszel. Ezen
erohordozo reszecskek termeszetesen nevet is kaptak az elmeleti fizikai
keresztsegben, ok az igen szimpatikus gravitonok.;-)
No, most belathato, hogyha a relativitas modelljet nezzuk, akkor alapbol nem
all fenn problema, hiszen erohatas sincs, amelynek "ki kene jutnia". A tomeg
a puszta letevel gyakorol hatast a valosan letezo terido geometriajara, es
ez a megvaltozott geometria az, ami aztan a fekete lyukra jellemzo tuneteket
produkalja, nem pedig egy erohatas, amelynek "ki kellene jutnia".
A kerdesed akkor valik erdekesse, ha a kvantumelmeleti gravitacios felfogast
vesszuk alapul, azaz az erohatast.
Itt ugy tunhet, valoban problema all fenn, hiszen eddigi ismereteink szerint
a gravitacio mindenre hat, s igy elso blikkre a fenysebessegu gravitont is
eppugy vissza kene tartania, mint az elektromagneses kolcsonhatas bozonjat,
a fotont. A gravitaciorol azonban meg nem sokat tudunk, es egyaltalan: ugyan
miert kellene hatnia a gravitacios erohatasnak magara az erohatas forrasara,
vegsosoron onmagara?:-)
Bevallom, nem tudom, mi a fizika hivatalos allaspontja errol a kerdesrol, de
jomagam a gravitaciot vonzo gravitacio - es permutalhatjuk a
vegtelensegig;-) - ideajat logikai nonszensznek tartom. Nem beszelve arrol,
hogy csak Munchausen-nek sikerult eddig onmagat a sajat hajanal fogva
felemelni, mar ha hihetunk neki;-))


Fotiszteletem


Voland

Kedves Math !

>>Amennyiben oroklott tulajdonsagokkal _is_ rendelkezik 
>>az eromu, ugy elo. 
>Ha nem szaporodik, mit sem er az oroklott tulajdonsag. 
A csudat nem, hisz reszt vesz az evolucioban. Szelektal.
Vagy a kajat eszi el masok elol, vagy felfalja a masikat,
vagy beleje koltozik csemegezni. Ilyen pl. az egyik legelterjedtebb 
mersekelt ovi belfereg, mely az emberben _nem szaporodik_.
A pete atmegy a be'lbol a veraramba, es bajokat okoz,
olykor halalt is. Maga ellen dolgozik, de az nem szamit.
Fo, hogy az ember kimuljon. :)

>Minden eromu "orokol" tulajdonsagokat, hiszen valamilyenre megepitik. 
Konvencio szerint az ember alkotta eromuveket mestersegesnek
tekintjuk. Elgondolasok fizikai megtestesulesei azok. 
Ha orokolnenek, meg dragabban kapnank a villanyt, mert 
orokosodesi illetek is novelne a letesitesuk koltsegeit. :)
A *Minden* sem igaz, mert a csillagok is eromuvek,
de nem soroljuk oket az elok koze, csak jelkepesen szoktunk
a csillagok szuleteserol, fejlodeserol es pusztulasarol
beszelni.

>a halott emberek haja, szakalla egy ideig tovabb no.
Az igaz, hogy a bor egesz jol hibernalhato, ami talan
magyarazhatna a haj es szor tovabbi novekedeset, de ez nem osztodas, 
hanem anyagcserefolyamat - szaru-fele anyag termelese.

>akkor nem is elo a vorosversejt. csupan egy bonyolult, "majdnem elo" 
>alkatresz.

No ettol a felfogastol a vilag spermai hahalra sertodnek,
de foleg azok, melyek hiaba kopogtatnak a petesejteken, 
nem nyernek bebocsajtast.
A spermiumok nem szaporodnak, csak cipelik, kozvetitik postaskent 
az orokito anyagot. 
Szuletessel jottek a vilagra, s eromuvek, mert kemiai energiat 
tarolnak es szabalyozott modon alakitjak mechanikaiva, 
tehat az en felfogasom szerint elok. 
Ha elfogadotta valik, hogy mindossze alkatreszek,
hat nagy gond lesz, amikor a gyerek rakerdez: Mondjatok,
hogy lettem en ? Ugye nem a golya hozott ?
Mire az apa: Te igazi szerelemgyerek vagy. Anyut betettem 
az agyba es mikozben azt hitte, hogy csak megszeretgettem,
eszre sem vette, hogy megszerelgettem. :)
No persze azt se mondjuk a gyereknek a mama elott fokepp:
A sok postas egyike volt a ludas a dologban. :)

Udv: zoli

A Világegyetem hangjai
FIKSZ Rádió, Rádiótávcso - január 21-én (kedden) este 22 órától

Ha már hangzó média vagyunk, leginkább így kell "képet adnunk" a világról
ill. a Világegyetemrol hallgatóinknak. Milyen a "hangja" a Föld mágneses
terének, a légkörbe csapódó meteoroknak és sugárzásoknak? Milyen hangot
kelt a Jupiter és egyik holdja, az Io magnetoszférájának "találkozása"? 
Hogyan szól a galaktikus háttérzaj? Hallhatók-e a Nap szeizmikus rengései
és a változócsillagok pulzálása? S persze muszáj szót ejtenünk az emberkéz
teremtette világurbeli hangokról is, a muholdak bipbipjeitol az urhajósok
keltette zajokig. Igérjük, CSEND is lesz a musorban, hiszen leginkább ez 
uralja a kozmoszt! :-) Szeretettel várja a mikrofonok elott a hallgatókat 
Hargitai Henrik, Kereszturi Ákos és Tepliczky István.

---
A FIKSZ Rádió Budapest egyik közösségi rádiója, amelyben kéthetenként 
kedden jelentkezik a Rádiótávcso. Budapest környékén a 98 MHz-en fogható,
de az Interneten a Magyar Internet Világrádió (http://www.vilagradio.hu) 
révén bárhol. Telefonszámunk +36-1-463-4313, honlapunk: 
http://www.fikszradio.hu - A Rádiótávcso korábbi adásainak teljes 
hangarchívuma: http://www.fikszradio.hu/radiotavcso