sziasztok!

Noha alapvetoen egyetertek math-val, egy-par eszrevetelem volna a vitarol.

>2) a skolasztika ontologiaja ma mar meghaladott tema, volt a temanak
>kritikaja, olvasd el Kantot (igaz, meg en se olvastam:) a lenyeg, hogy ha
>megkerdezel egy mai filozofust, azt fogja neked mondani, amit en. ha nem
>hiszed, nem hiszed.
Tenyleg olvasd el, mert valoban kritizalja a skolasztikus erveket, de pont
hogy nem tudomanyos megfontolasbol! ("Igy tehat _korlatoznom_ kell a tudast,
hogy a _hit_ szamara ter nyiljek. Minden erkolcstagado hitetlenseg igazi forras
a
a metafizikai dogmatizmus...")

>7) >Mondhattam volna azt is, hogy a nyelvi valosagon tuli tapasztalat,
>> amit meg lehet probalni nyelvve tenni.
>elnezest, de miota erv egy olyan allitolagos tapasztalat, amit nem lehet
>nyelvileg megfogalmazni? tessek megfogalmazni valamilyen nyelven, nyelv
>nelkul nincs erv es nincs bizonyitas. anelkul csak ures fecseges van.
>nem zavaros itt a gondolkodasod?!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Heidegger alapjan ket eszrevetel:
1) A tudomany mindig a letezokhoz viszonyul. (csak ahhoz!) -> mindent, ami ezen
kivul esik, mint "semmis-jelentektelent" elutasitja. De nem kell-e megakadnunk
a "semmi" szavunkon? A tudomany azt mondja, hogy az nincs. Node valamit
csak jelent ez a szo! Vagy ugy van, ahogy Frege megallapitotta, hogy kulonbsege
t
kell tennunk jelentes es jelolet kozott. De mi itt a jelolet??? Semmi. De megis
ertjuk, ha hasznaljuk ezt a szot. A logika persze megbukik ezen a szon a kopula
miatt. Ha itt cserben hagy a nyelv, mashol hogy lehetunk biztosak abban, hogy
amit mondunk, az a tuti?
2) A tudomany nem vizsgalja a Letet, mint olyat. Csak a letezoket. (Felteheto a
kerdes, hogy van-e egyaltalan ilyen onallo dolog, hogy LET. Mar maga a kerdes
is paradox, mert hogyan kerdezheto egzisztencialis kerdes magarol a letrol.)
Ugyanakkor az ember alapveto letmegertesben van, ami annyit jelent, hogy
tudjuk vagy ertjuk azt, hogy "vagyunk". Ezt a let-tapasztalast tudomanyos
modszerekkel nem vizsgalhatjuk, mert ahogy az elobb irtam a tudomany a
letezokkel foglalkozik, de a Let megertesehez annak komplementere (?), a
Semmi kell, amivel asztan tenyleg nem foglalkozik senki.

Meg mindig azt gondolom, hogy a vitatok nagyreszt azon alapul, hogy mast
ertetek a tudomany fogalman. Math szerint minden, ami megfogalmazhato,
az vagy tudomanyos ("logikus"), vagy ertelmetlen fecseges. Igy van, de ezen
az alapon a teologia is lehet tudomanyos. Nem itt van a lenyeg, hanem hogy
math ugy gondolja, hogy a valosag biztosit minket arrol, hogy van alapja annak,
amit mondunk. (csak annak van!) Szerintem viszont a valosag semmirol sem
biztosit minket, mert a vilagot ugy _interpretaljuk_, ahogy az nekunk tetszik.
Nem a termeszet diktal, hanem mi. (Ismet Kant: "...az esz csak azt latja be,
amit maga hoz letre, a sajat tervei szerint [...] raszoritvan a termeszetet, ho
gy
valaszoljon kerdeseire...")

Tamas