Laci irja:

>A tudomany mindossze egy olyan keretrendszer, ami 
>szandekosan leszukiti magat, minimalisan olyan dolgokat 
>enged meg kijelenteni, ami elfogadhato masok szamara 
>is, azaz lehetove tesz egy olyan eszmecseret, amiben a 
>sok ember szamara kozos nevezo van. 

Igen, ez is egy fontos szempont. A tudomanyban fontos az interszubjektiv empiri
a es az univerzalis logika. Tehat olyan tapasztalatokra epit, amelyek mindenki 
szamara elerhetoek, es olyan gondolkodasmoddal dolgozik, ami mindenki szamara e
lerheto.

Ebbol a szempontbol fontos az, hogy a logika ellentetben Szakacs Tamas velemeny
evel nem egy onkenyes gondolkodasi mod, nem egy a sok kozul. A logika az a gond
olkodasi mod, ami mindenkinek elfogadhato. Ezt alatamasztjak akovetkezoek:

1) Logikai kovetkeztetesi szabaly az, amellyel helytallo premisszakbol csak hel
ytallo kovetkeztetest lehet levonni. Ugymond a logikanak tortenetileg van egy e
mpirikus megalapozasa.

2) A logikanak van egy tortenelmi altalanos megalapozasa is, ugyanis alogika ki
fejlodese a gorogoknel ugy folyt, hogy megprobaltak olyan szonoklati erveket fe
ltarni, amelyek sematizalhatoak, es hatasosak. Azaz a logika az erveles mindenk
i szamara elfogadhato mintazatakent fejlodott ki.

3) Szakacs Tamas maga is ragaszkodik a logikahoz, azaz ha az ervelesunkben logi
kai hibat talal, akkor azt mindig feltarja, es ERVNEk tekinti. Marpedig ez elle
nkezik a hangoztatott elvevel, hogy a logika kell, hogy mindig ervenyes legyen.


Meg egy hasonlatot szeretnek arra mondani, hogy a tudomany nem csupan egy keret
rendszer. Vegyuk a kulonfele  tarsadalmi berendezkedeseket: csaszarsag, kiralys
ag, proletardiktatura. Mindegyik egy lehetseges rendszer, es aki hatalmon van, 
annak mindegyik jo.
A csaszarsag a csaszarnak es szenatoroknak. A kiralysag a felso rendeknek. A pr
oletardiktatura a munkasoknak es parasztoknak.
Mindegyik rendszer a hatalmon levonek abszolut jo, a tobbieknek meg elfogadhata
tlan.

Es emellett van a demokratikus koztarsasag, ami esetleg senkinek sem annyira jo
, mint a csaszarnak a csaszarsag, de mindenkinek ugyanolyan lehetosegei vannak,
 es mindenkinek annyira jo, amennyire el a jogaival. A demokraciaban mindenki s
zava elvben egyenlot er, es a dontesek egy olyan modon szuletnek, ami mindenki 
szamara egyenloen elfogadhato.

A demokracia nem csupan egy rendszer, hanem az a metarendszer, amelyik a lehets
eges tarsadalmi felepitesek kozotti valasztas igazsagos metodikaja.

Igy a tudomany sem csupan egy rendszer, nem csupan egy nezet, hanem az ametaren
dszer, amely a kulonbozo lehetseges nezetek kozuli valasztas egyetlen igazsagos
 metodikajat adja.

A vallas monarchiachoz hasonlit: tekintelyelvu a "bizonyitasa", mint ahogy teki
ntelyelvu a monarchia hatalomrendszere. Ahogy nem igazsagos az, hogy egy vezeto
t tekintely nevezzen ki, ugy nem igazsagos, ha az igazsagot kinyilatkoztatassal
 mondjak ki. Az igazsagos, ha mindenki reszt vehet a valasztasban, es ha minden
ki reszt vehet a megismert dolgok vizsgalataban, igazolasaban.

Szoval aki azt mondja, a tudomany csak egy lehetseges nezet, es a valals egy ma
sik lehetseges nezet, az olyan, mintha valaki azt mondana, hogy a demokracia eg
y lehetseges tarsadalmi rendszer, es a diktatura egy hasonloan igazsagos masik 
alternativa lehet.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)