Azert erdekes, kiket hozott ossze az iraki haboru egy taborba.
A haboru partjan mindenekelott ott van az amerikai nagyvallalatok
lobbija, mert ezek azt remelik, a haboru utan ugyanugy ovek
lesz Irak ujjaepitesenek az uzlete, mint Kuvait utan (a Newsweek
megemlitette, hogy a franciak talan azert ellenzik annyira
az iraki haborut mert Kuvait ujjaepitesenek uzletebol az
amerikaiakon kivul nem kapott senki). Aztan ott van az
amerikai konzervativ kereszteny jobboldal, ami az iraki
epizodot tenylegesen a Szentfoldert vivott csata reszenek
tekinti es az izraeli szelsojobbal van nagy baratsagban
(forras: Newsweek, 2002 dec. 23, "Bush whistles Dixie").
Aztan ott vannak az utopista liberalisok, akik az iraki
diktator hatalmanak megtoreset a liberalis elvek egy
ujabb nagy diadalanak tekintik es momentan tokeletesen
hidegen hagyja oket, hogy az iraki nep nagy resze ezen
elvekbol egyaltalan nem ker. Ehhez a csoporthoz csatlakozik
a (meglehetosen keves) kozel-keleti demokrata, akik
szeretnenek demokratikusabb rendszereket az arab
vilagban. Vegul ott van Izrael minden rendu-rangu
baratja, akik pontosan latjak, hogy Irak kilovesevel
az Izraelt fenyegeto egyik nagy veszely harulna el.

Tehat egyfelol van itt nekunk az amerikai
vallasos szelsojobbtol a kozel-keleti demokratakig es 
nyugati liberalisokig egy bokreta.

A haboru ellenzoinek oldalan mindenekelott ott van
az osszes igazi baloldali mozgalom, mert a baloldal
mindig haboruellenes (helyesen erezve, hogy a tomegbazisat,
az "alul levo" alkalmazotti reteget a haboru csak sujthatja).
Aztan ott vannak azok az europai nacionalista mozgalmak
(praktikusan az egesz europai jobboldal), akik attol
felnek, hogy az USA majd netan Europa leckeztetesevel
folytatja, ha mar igy belelendult. Aztan ott vannak a
zold mozgalmak, akiknek nem tetszik, hogy az USA
akar eroszak aran is ujabb olajlelohelyeket szerez meg,
ahelyett, hogy takarekosabb uzemre kapcsolna. Vegul
az amerikai demokratak is - vonakodva bar - de ezen
oldal fele kacsingatnak, mert egy haboruzo elnokot nem
lehet megbuktatni, az maga lenne a hazaarulas. :-) Nekik
jobb lenne, ha az amerikai hazafisag (vagy nevezhetjuk
nacionalizmusnak is) nem kodositene el az amerikaiak
agyat es jol latnak, milyen balfek Bush gazdasagi kerdesekben.

Ez az oldal tehat magaba foglalja az europai kozvelemeny
szeles politikai spektrumat es egy viszonylag szuk amerikai
reteget.

Nem csoda, hogy a haboruparti-haboruellenes oldalak
ennyire nem kepesek egymassal vitatkozni, hiszen
egymas nyelven sem beszelnek. Igy fordulhat elo,
hogy mindket oldal azt szajkozza, nincs erv a haboru
mellett vagy ellene. Valoban nincs is, ha keptelenek
kilepni a sajat ideologiai vilagukbol.

A valosag az, hogy Szaddamot a sajat nepenek kellene
megbuktatnia, de az iraki nep erre nem hajlando, mert
meg nagyreszt torzsi-autoriter tarsadalomban el, tehat
a diktator Szaddam nekik nagyon megfelel. Az amerikai
megszallas legfeljebb ujabb diktatorra cserelheti ki
Szaddamot, hasonloan egyeb USA-barat rendszerekre
(Pakisztan, Szaud-Arabia, Egyiptom), mert ha az iraki
nepben nincsen meg a vagy egy demokratikusabb berendezkedes
irant, erovel oket nem lehet ez iranyba toloncolni 
(lasd Oroszorszag). A haboru valodi celja tehat nem mas,
mint az USA pozicioinak megerositese a tersegben
(ezert mondja Bush, hogy a haboru az USA nemzeti
erdekeiert folyik) es Izrael helyzetenek ero altali 
megszilarditasa (hogy akadalytalanul folytathassa az
elnyomast Palesztinaban). Nem latom be, miert kellene
ez egy magyarnak tessen (vagy barkinek, aki nem USA
allampolgar).

Udv, Gabor