Kedves Cap!
hix.nyelv #520,  >:
> Egy érdekes cikk (ha valaki nem olvasta volna):
> "A nyelvek kihalásának szabályai"
> http://www.origo.matav.hu/tudomany/tarsadalom/20030827nyelvek.html
Beszereztettem a hivatkozott Nature cikket. Az Origóbeli recenzió "Két
szemben álló nyelv közül az fog fennmaradni, amely több és jobb
lehetőségekhez juttatja a nyelvhasználókat" mondata következtetésnek tűnik,
holott az eredeti cikkben ez a premissza. Minthogy a felállított modell már
eleve kompetitív, nem csoda a végkövetkeztetés: "Így a modell azt jósolja,
hogy két nyelv nem élhet stabilan egymás együtt - végső fokon az egyik nyelv
a másikat kihalását okozza". (Ez nekem tipikus tautológiának tűnik.)
Az sem igaz, hogy "az egyes nyelvek beszélőinek folyamatos csökkenését
befolyásoló tényezők között ... a társadalmi státus a legjelentősebb". A
modell alapján ui. az adott nyelvet beszélők arányának időbeli változására
fektettek egy regressziós görbét. Majd ebből a regressziós görbéből számolták
ki a cikk szerzői által felállított, az egy időszelet alatt az Y nyelvet X-re
cserélők számát (p) megadó p = c*x^a*s egyenlet paramétereit. Itt az "x" az
adott időpillanatban az X nyelvet beszélők aránya, az "a" regressziós
paramétert konstansnak találták, a "c"-vel a cikk nem foglalkozott (sic!), az
"s"-et pedig megfeleltették a társadalmi státus mérőszámának.
Nos, itt több súlyos probléma van:
- Nincs semmi indoklás arra, hogy ez az "s" csak és kizárólag a társadalmi
státust fejezné ki, és nem mondjuk az adott nyelv átlagos szóhosszának és az
átlagos mondathosszának az arányát; vagy a népesség által tenyésztett tyúkok
éves súlygyarapodását... A népességszámon kívül már kezdetben is csak egy
befolyásoló tényezőt engedtek meg, és a regresszót csak egy változó
paraméterre építették [kíváncsi lennék mi lett a "c"-vel]: ez még nem indok
arra, hogy a kettőt egymásnak meg is feleltessék.
- A regresszió alapjául szolgáló népességi adatsorokat népenként 1880-1930-
tól máig vették fel. Az erre fektetett regressziós egyenlet szerint az
időtengely mindegyik pontján ugyanaz az "s" érték érvényes. Ez pedig -- ha
ezt az "s"-et a szerzők véleményének megfelelően megfeleltetjük a társadalmi
státusnak -- azt jelenti, hogy a modell szerint 1880-1930-tól a vizsgált
népeknél a társadalmi státus nem változott. Ez nyilvánvaló képtelenség: egy
sutherlandi elzárt, önellátó faluban 1880-ban, ahol az emberek 90%-a gaelül
beszélt, a gael nyelvnek nem lehet ugyanaz a társadalmi státusa, mint ma a
televíziós, mobiltelefonos, internetes, európaipiacos világban.
A fentieken kívül még sok más felvetés lenne tehető, pl. mit jelent az
alapadatoknál a "the proportion of speaker" 'a [nyelvet] beszélők aránya'.
Magam, mint kisebbségi státusban leledző jól tudom, hogy a hazai
statisztkákban sem mindegy, az anyanyelv, a családban használt nyelv, az
elsőként beszélt nyelv stb. fogalom. Ezek még kompetíció feltételezése esetén
is más viszonyokat fejeznek ki (némelyik esetén egy beszélő több nyelvhez is
tartozhat).
Sajnos, azonban a cikk műfaja ún. "brief communication" (kb. 'rövid
közlemény') volt, és ennek egy oldalas terjedelméből nem sok, a módszer és a
kutatás megítéléséhez szükséges információ derül ki.
És még egy offtopik dolog, az origós recenzióról: az állatok és növények
nem állnak darwini küzdelemben egymással. Nincs is darwini küzdelem, ez a
zsurnalizmus egyik szokásos meg nem értéseinek egyike.
|
