Mar kezd tisztulni a dolog. Egy dolog, ami tisztul bennem, de
lehet, hogy rosszul: *Ha* elfogadom a kvantummechanika koppenhagai
ertelmezeset, akkor mi van? Koppenhagai ertelmezes azt mondja, hogy
minden meres vegeredmenye valoszinusegeloszlas, es nincs mod
ezt megkerulni (ennel tobbet mond, de nekem ez kell most). Ha
ezt szigoruan kovetem, akkor a Popper fele falszifikacionak nincs ertelme.
Modell josol valamit, en merek valamit. Mivel kvantummechanika miatt
*barmit* merhetek, nem zartam ki semmit.
  Ez persze szorszalhasogatas, mert valos eletben nagyon sokszor a
meres valoszinusegeloszlasa egy nagyon nagyon keskeny gorbe, aminek
szelessege elhanyagolhato. Azaz annak a valoszinusege, hogy 'furcsat'
merek, az gyakorlatilag nulla, igy alkalmazhato a falszifikacio.
De csak ezen (szubjektiv) felteves elfogadasa utan.
  Konkret pelda: Elmelet azt mondja, hogy megtett ut egyenlo sebesseg
szorozva idovel (Newtoni hataresetben -- relativitast hagyjuk ki).
Ha nagyon szorszalat hasogatok, akkor az elmeletnek nincs ertelme,
mert sebesseg es hely egyszerre nem merheto. Mindkettonek van egy
valoszinusegeloszlasa. A szelesseg a Planck allando nagysagrendjebe
esik, amitol valos elet nagyon messze van.
  Szoval valami olyat szeretnek hallani, hogy a Popper fele megkozelites
*sem* objektiv, mert alapfelteves, hogy valamit 'meg lehet merni',
ami csak bizonyos (bar nagyon nagy) konfidencia hataron belul teheto
meg a valo eletben. Hogy mekkora ez a hatar, az egy szubjektiv
valasztas eredmenye. Alternativa a koppenhagai ertelmezes elvetese,
amit en bajosan megmosolygok egyelore. Einsteinnek megbocsathato
volt, mert uj elmelet volt akkor...

Gyula

Laci:

"Egy ehhez kapcsolatos kerdes: tudunk-e olyan esetet, amikor Occam  elvet alkal
mazva, hibas valasztast teszunk? Ha kiderul, hogy tobb ilyen is van/volt a tudo
manytortenetben, akkor ezen  eseteket meg kellene vizsgalni, es esetleg ki lehe
tne talalni valami
jobb, "Occam plusz" modszert."

1) Nem egeszen vilagos, mit ertesz azalatt, hogy "udunk-e olyan esetet?".
a) Tudunk-e olyan esetet a tudomanytortnetdben, amikor Occam borotvajat alkalma
zva tevedtek?

Konkretan alig tudunk olyan esetrol, amikor Occam borotvajat tenyleg alkalmazni
 kellett volna, mert valamilyen tudos komolyan fellepett volna egy olyan elmele
ttel, aminel ezt kellett volna alkalmazni. Tehat amikor erre hivatkoztak is, ol
yan nekem nem jut most eszembe. Talan a kopernikuszi fordulatnal lehet ilyesmit
 kapirgalni.

b) Tudunk-e kepzeletben olyan esetet, hogy valaki mondjuk kitalalt volna egy el
meletet, amelyik magyarazataiban ekvivalens, joslataiban nem az, es az Occam bo
rotvaja szerint el kellett volna vetni, es teves lett volna?

Ilyet talan ki tudunk "tenyeszteni". Peldaul kepzeljuk el, hogy Newton utan Ein
stein valamikor 1805-ben jon elo az o specialis relativitaselmeletevel. A kimer
t jelensegek koreben praktikusan ekvivalensek lettek volna. Igaz, hogy a josolt
 jelensegek koreben nem ekvivalensek, de ezek praktikusan meg elerhetetlen dolg
ok lettek volna. Namost ez esetben bevethettek volna az Occam borotvajat a hely
ett, hogy igen nagy sebessegeket probaltak volna eloallitani. (Bar a Michelson-
Morley kiserletet kiprobalhattak volna.)

Ha igy tettek volna, akkor tevedtek volna.

c) Tudunk-e olyan esetet kitalalni, amikor ket elmeletmegfogalmazas empirikusan
 teljesen ekvivalens, azaz magyarazataiban es joslataiban is, es az Occam borot
vajat alkalmazva a bonyolultabb elmeletet elvetjuk, es ez teves?

Nem, ez lehetetlenseg. Ha ket elmeletmegfogalamzas empirikusan tokeletesen ekvi
valens, akkor nem derulhet ki az, hogy az egyik igaz, a masik nem. A ket elmele
t a logikai pozitivizmus szeritn egyebkent is azonos jelentesu, azonos elmelet.

math

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx02x.nokia.com)