Sziasztok!

Sajnos napok ota eloszor tudtam Konyhat olvasni, ezert most utolag tennek hozza
nehany dolgot a teljes tejjel kapcsolatos vitahoz.
Munkambol kifolyolag nemregiben olvastam egy orvosi antropologia konyvet, ami
igen erdekes temaval foglalkozott: a Kaukazusban elo nepek eletmodjaval es
egeszsegi allapotaval. Bizonyara nem sokan tudjak, hogy a Fold ezen tajan az
emberek extrem magas eletkort elnek meg. Sokan 100-120 eves korig elnek, es
egeszsegesek is maradnak! Ezek az aggastyanok eletuk vegeig jol latnak,
hallanak, megvannak a sajat fogaik, mentalisan sem romlanak le, nem hiznak el,
nagyon ritka a cukorbetegseg, az erelmeszesedes es egyeb mozgasszervi
betegsegek, amelyekkel a magyarorszagi (es egyeb europai es amerikai) 
lakossag oregkora sujtva vagyon. 
Kezdetben arra gyanakodtak az oket tanulmanyozo kutatok, hogy ezek a nepek
genetikailag kivalasztottak es ezert erik meg ezt a kort es maradnak
egeszsegesek, de az ujabb molekularis vizsgalatok azt mutattak, hogy valojaban
nagyon is kulonbozoek. A Kaukazusban sokfele nep el, akik nem keverednek
egymassal.
A hosszu, egeszseges elet titka valoszinuleg az eletmodjukban rejlik.
Ezek az emberek a kaloriabevitele joval kevesebb, mint Magyarorszagon peldaul.
Sokkal tobb gabonafelet esznek, mint mi, joval kevesebb hust (heti 1-2 alkalom,
kiveve az unnepeket, amikor hagyomanyosan az a fofogas.) Huskent elsosorban
kecsket es birkat esznek, (zsirosabb husok!) , csirket ritkabban, halat es
pulykat nem. A zoldseg-gyumolcseves is mindennapos. Ezen tul bosegesen
esznek-isznak mindenfele tejtermeket, amit kecsketejbol keszitenek. Eteleik
alapja egy specialis fajta kefir, amibol rengeteget fogyasztanak (mondani sem
kell, ezt semmivel nem kezelik). Szerintuk ez a hosszu elet titka.
Es mindehhez hozzajarul a fizikai aktivitas itt, mert a Kaukazusban, a magas
hegyek kozott bizony megterhelo az elet, a szomszed faluig, vagy a foldjukig
nagy hegyeket kell megmaszni. Igen idos emberek is tobb kilometert gyalogolnak
es komoly szinteket masznak meg. Lehet, hogy nekunk is ez hianyzik?

Udvozlettel, Szilvi


Powered by SuSe Linux 6.3 v2.2.13

>Topy irta:
> >Ezzel egyetertek. Szuleimnek nagyon sokaig a csapbol artezi viz folyt,
> >aztan bekotottek a 'rendes' vizet. Elotte sokkal finomabbak voltak
> >edesanyam levesei. Viszont meginni... Azt meg kellet szokni.
>
>Ez az a viz, ami olyan izu, mintha vaskest szopogatnal? ;-)

>>Pontosan :)

>>A benne oldott asvanyi anyagok miatt finomabb belole a leves?

Ez valtozo, a videktol fugg. A Del-Alfoldon ahol felnottem, egy kicsit
sem volt vastartalmu az ivoviz (volt viszont benne nemi arzen, de az
nem rontja az izet :-)) Inkabb az a lenyeg, ami nincs benne: klor,
nitritek, vegyszermaradvanyok.

A zsirrol:

Valo igaz, hogy kaloriafogyasztasunkat mai "tetlen" allapotunkhoz
kell igazitanunk. En azonban a zsir helyett inkabb a szenhidratokat
fogom vissza: nem eszem cukrot, feher lisztbol keszult pekarut
vagy sutemenyt, keves krumplit; banant, szolot, mazsolat,
datolyat egyaltalan nem. Tapasztalataim es orvosi vizsgalatok szerint nekem ez
tesz
jot (ami persze nem jelenti azt, hogy egyebkent zsirt zsirral eszem).
Erdemes mindenkinek kikiserletezni, hogy az o eseteben a zsirok
vagy a szenhidratok visszafogasa a celravezetobb, ez hajlam kerdese.
Mert ne feledjuk, hogy regen nem csak tobb zsirt ettek, hanem joval
kevesebb szenhidratot is. Cukrot a parasztember szinte nem is evett, a
mez nagyon draga kincs volt, a finomitott liszt sem volt annyira elterjedve,
csokoladet, habos sutemenyeket, edes kekszeket szinte soha nem
ettek, ehhez jott a kemeny fizikai munka.
60 evvel ezelott Magyarorszagon gyakorlatilag
ismeretlen volt a II. tipusu cukorbetegseg, ma van kb. 500 ezer
felismert ilyen beteg + a latencia.

Udv: Afonya