Gratulalok mindenkinek aki a "politika-nem politika" nevu gumicsonttol
sikeresen tavol tartotta magat!
[...] Meg inkabb
epulesunkre szolgal az olyasfele, hogy "en nem igy latom". Csupan csak
szemlelteteskeppen hozom fel, hogy neha en annyira maskepp latok mint
egyik-masik Ecologist cikk, hogy elo kell vennem a Foldgombomet. Kell, hogy
legyen egy masik Egyesult Allamok is, mert hat az, amelyikben en elek az nem
azonos azzal, amirol ott irnak! (ha tobb idom lenne, ellenpeldat is hozhatnek
fel duplan ellen, mert abban az LA Times ir egy olyan Egyesult Allamokrol,
amiben szinten nem elek). Szoval bonyolult ez a dolog, de legalabb erdekes.
Szeretnem Miro Kiss Idat megkerni pontositsa az idezett Science szam
koordinatait:
>Azonban a "Science" magazin pénteki számában ismertetett kifinomult
>klímamodellek szerint annak az esélye, hogy a jégsapka gyors olvadása egy
>természetes ciklus része lenne, kevesebb mint 0,1 százalék.
Ket dolog miatt is erdekelne a dolog. Reszben azert, mert az idezet azzal
hivalkodik, hogy a klimamodellek az utobbi harom evben 99.9% pontossaguva
finomultak. Ezek szerint itt tobbunknek bunos meretu hatralekai halmozodtak
fel szakmai muveltseg teren. Ezt magamrol meg csak-csak fel tudom tetelezni,
Gacs Urrol mar kevesbe.
A masik dolog amiert erdekelne a pontosabb hivatkozas az az, hogy az ugyben
nem csupan nehany planktonfajta erdekelt
>Az Amerikai Geofizikai Unió (http://www.agu.org ) november 23-i
>hírlevelében ismerteti azokat a vizsgálatokat, melyek az Északi sarkvidéki
>jr égsapka olvadása következtében a Bering Tengeren bekövetkezett
változásokat
>mutatják ki, ide értve a víz hőmérsékletét, az áramlatokat és az állatvilág
>átrendeződését.
hanem azok az "aramlatok", a lesullyedni nem akaro alacsony sotartalmu
olvadekvizek azok, akik a Golf-aramlat visszafordulasi pontjat szabjak meg.
Konnyen elofordulhat, hogy egy globalis melegedes eredmenyekeppen a Finneknek
melegebb nadragra lesz szukseguk. Nem vicc es nem ellentmondas!
Pontosan azert, mert az ugy igen kenyes, sok figyelemre ehes ember kavar ezen
a videken. Ami nem is baj, mert legalabb tobben figyelik a dolgot. De lehet,
hogy ennel tobbet nem is jelent a hir. Ha nagy baj kozeleg, abbol harangzugas
lesz, nem egy http:\\www. En nem allitom, hogy el tudom donteni
szelhamossag-e vagy sem csupan csak szeretnem az eredetit olvasni.
Nem allhatom meg, hogy a VIZENERGIA ALAPITVANY kialtvanyanak bekuldojet
emlekeztessem: a nehezviz nem onnan kapta a nevet, hogy nehez belole energiat
kinyerni. Es a "konnyuviz" az csupan azert konnyu, mert nem nehez. Viz. De a
konnyuvizbol meg sokkal nehezebb energiat kicsikarni, mint a nehezbol. Nem a
neve miatt! Es itt egyetlen ellentmondas van csupan, en probalok
ellentmondani egy szelhamosnak... Ha az ozonlyukat maszlaggal be lehetne
tomni, Istenem, beh szep is lenne!
Pirosnak:
>Arak: ez matematika, hogy NEM LEHET olcsobb, amit sokezer kilometerrol
>szallitanak, mint amit nehany kilometeren belul gyartanak. Ha megis
>olcsobb, akkor valami miatt az, valaminek a rovasara, pusztulasa
>miatt
Valoszinuleg legalabb annyiszor (ha nem tobbszor) igaz amit allitasz, mint
nem. De azert pontositsunk! A "sokezer kilometer" varialasaval bizonyosan
elerheto az az allapot amikor egyertelmuen igazad lesz.
Ahhoz, hogy kemenceben sutott kenyeret sussel tagadhatatlanul szukseg van
kemencere. Ha a kemencet egy szem kenyer sutesere epitetted fel, hat az
bizony draga kenyer. Azt nem tudom hanyezer kilometerrel dragabb, de dragabb..
Az hogy hany ezer az a kilometer, az attol is fugg, hogy a szallitojarmu
mennyi egyeb fizeto fuvarral van megrakva.
Mindezt csak a matematike vedelmeben mondom! En nem vagyok kozgazdasz, de
ugy latom Te sem...
Szoval szerintem igenis lehet valami importcikk olcsobb. Tessek csak az
aluminiumiparunkra gondolni! Abban viszont nem latok kivetnivalot, ha nemzeti
ontudatbol, a lakossag munkaval valo ellatasa miatt valamelyik orszag
vedovamokat vezet be. (tudjatok mit, engem meg senki fontos ember nem
kerdezett errol...) De az mindig jo, ha neven nevezzuk a dolgokat.
Laszlo Barna
|
