Sziasztok!

Az energia kvantalt. Tehat newtoni mechanikaban (relativisztikusban is?) a
sebessag, igy a ter is (?) kvantált. A térrol es idorol egyutt szokas
beszelni. Az ido nem kvantalt?

Udv
Peter

Csabanak Varadra
>  A popularizalt nepesitest jelent, lehet hogy a szo nem kozismert,
>  A lezer eseten a lenyeg, hogy egyiranyban minel tobb fotont tudjanak
> felsorakoztatni egymasutan, kozottuk a legkisebb tavolsaggal.
Ez valojaban azt jelenti, hogy egyszerre "sok foton" induljon
el es azonos fazisban legyenek (az interferencia elkerulese
vegett).
>  Nem, lehet hogy nem eleg vilagos, arra celoztam, ha pl. egy percig
> mukodik a fenyforras, barmilyen tavolsagonn, pl. a galaxis tuloldalan
> is egyperces jelet fogok kapni. 
Igy vilagos, hogy mire gondoltal, de nem sok koze volt az
eredeti kerdeshez (vagyis, hogy kikapcsolas utan is "menni"
fognak az addig kisugarzott fotonok, valamint, hogy ez
teljesen fuggetlen az impulzus idotartamatol es a Hold ta-
volsagatol is), amit egyebkent jol meg is valaszoltal Te is.
> Igen,
> de valtozik a hullamhossza mindazoknak a fotonok is, melyek hosszu
> tavon, iletve hosszu idon at szaguldoznak a csillagkozi terben. Pelda
> erre az emlitett hattersugarzas.  Udv. Csaba.
Nem szukseges a relativisztikus voroseltolodast es az
osrobbanast is belekeverni egy Fold-Hold tavolsagon oda-
vissza halado lezerimpulzus sorsaba. Udv.: S. Zoli

Robinak (xropi...)
> Itt folmerult tobb dolog:
> 1. nem csak egy keringesi sik van a halmazon belul. Ezzel szerintem az
> a bibi,
Nincs bibi. A gombhalmazokban a csillagsuruseg nem nagyobb
mint pl. galaxisok kozponti reszeiben es a spiralkarjaiban.
Te is elfledkezel arrol, hogy a meghatarozo mozgas a gh.
csilagjainak keringese a galaxis centruma korul, es a teljes
galaxis grav. ereje a meghatarozo ero. Egy kupacban
keringenek, egymas "kozelsegeben" a csillagjaik megpedig
azert, mert egy kupacban keletkeztek es meg nem szorodtak
szet a csillagjaik. Az is teny, hogy meg sehol sem talaltak a
a csillagaszok "osszeroppant" gh.-kat. Ezek szerint teny,
hogy hosszu ideig (milliard evekig - akar 10-20) is fenn-
maradoan "stabil" kepzodmenyek.       
 hogy ha igy mozognak objektumok egymassal erosebb grav.
> kolcsonhatasban, akkor ez lassitja a mozgasukat.
Ezek szerint a galaxisok centrumaiban is lassulni kellene
a csillagok mozgasanak?? Es a galaxisok centrumanak
(ahol joval nagyobb az atlagos csillagsuruseg) ossze
kellene roppanniuk?? Komolyan gondolod ezt?? 
>  2. nincs
> semmifele belso keringes. Ekkor viszont realis lehet az osszeroppanas.
Nem kizart a "belso" keringes, de veletlenszeru es esetleges.
> Ezt nem lehet osszehasonlitani a galaxiskarok esetevel, mert ott joval
> ritkabban fordulnak elo csillagok, mint egy gombhalmaz belsejeben
Ez tevedes.
> egyreszt, masreszt pedig olvastam olyat, hogy a spiralkarokban nem
> mindig ugyanazok a csilagok vannak, hogy ez inkabb hullamfront. Ha ez
> igy van, akkor pedig plane hiba az osszevetes.
Bizonyos mertekben igazad van a "hullamfronttal" csak itt
milliard evekrol van szo. Az osszevetes nem hiba. A gomb-
halmazokban nem nagyobb a csillagsuruseg meg a
spiralkarokhoz viszonyitva sem es a galxisok kozponti
teruleteivel osszevetve meg annyira sem.
> A keringes-nem keringes kerdeset egyebkent nagyon egyszeru ellenorizni
> megfelelo eszkozokkel (szinkep el.), szoval tenyleg szivesen latnam
Igaz, kello felbontassal lehet ellenorizni. 
> Zoli hangot adott annak a ketelyenek, hogy ezek nem is
> gombszimmetrikusak. Nos, ahanyat en eddig lattam, az MIND ilyen volt:
> ellapulasnak nyoma sem volt. Ha lapultak lennenek, akkor meg nem
> hiszem, hogy mind, amit lattam, pont a korszimm. felet mutatta volna
> felenk, szoval elegge szabalyosak, amennyire en tudom.
> Robi
Ha ram hivatkozol, legyszives pontosabban. Azt irtam, hogy
nincsen "tokeletesen" gombszimmetrikus gh. A lapultsagot
pedig az elliptikus galaxisokrol irtam. Teny, hogy leteznek,
tobb milliard evesek es meg letezni is fognak tobb milliard
evig. Es nem fenyegeti oket az "osszeroppanas veszelye".
Udv.: S. Zoli