Tisztelt Hangosok!
>Felado : Bartha Agoston (gramofonos)
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Csoves kerdes ( 12 sor )
> Idopont: Sat Oct 20 04:03:18 CEST 2001 HANG #1277

Kedves Agoston!

> Csoves kerdesem pedig az, hogy mennyire erdemes
> elore bespajzolni a csovekkel ? Ugy ertem, meglevo
> erositohoz erdemes e tobb garnitura csovet odahaza
> tarolni ? Buta kerdes, de peldaul a labak es az uveg ko-
> zott esetleg sok ev alatt nem nyomulnak at gazmolekulak ?
> Vagy egyeb egesz mas gondok nem lehetnek ledepozott
> csovekkel ? Valahogy az atkosbol megmaradt reflex miatt
> arra is gondolok, hogy a csovek ara csakis felfele mehet
> a jovoben. Mi az abra ezen a fronton ?  

A hosszu ideju tarolas gyakorlatilag nem okoz elettartam
csokkenest hf. csoveknel. A csovek ara feltehetoen
sohasem fog mar csokkenni, annak ellenere sem, hogy 
sokfele tipust gyartanak ujra. Csoves erositohoz
mindenkeppen celszeru tartalekolni a mar bevalt gyartotol.
Itt is ervenyes az a tapasztalat:- ahany gyarto - annyifele
hangzas.

AZ ELEKTRONCSOVES EROSITOK TITKAI - 5.


A fejlődés folyamatos volt és töretlen, csak a hangminöség számított - nem
úgy mint manapság -, sorra születtek a jól kidolgozott kapcsolások. Meg kell
ismét emlitenünk a sokak által ismert QUAD és MC INTOSH cég nevét, ők is
sokat tettek a természethű hangzásért. Visszatekintve elismerhetjük a
végfokozatok nagyon finom kidolgozását, viszont a bemenő fokozatok
sajnálatos módon lényegesen alacsonyabb elméleti szinvonalat képviseltek.
A kései csöves kapcsolások ( 1960 - as évektől ) már olyan megoldások
csiráit
mutatták, hogy a tranzisztoros erősítők elöször ezeket másolták le. (Eleinte
soros ellenütemű kvázi komplementer - lásd 22. ábra, míg később tiszta
komplementer, soros ellenütemű végfokokat terveztek. Igazán érthetetlen,
hogy itt aztán meg is rekedt az analóg tranzisztoros erősítéstechnika... )
Két jól elkülönült úton haladtak a csöves erősítők fejlesztői. Az egyik út a
kimenőtrafó és a végcsövek kapcsolatára helyezte a hangsúlyt: ULTRALINEÁR
kapcsolás ( 20. ábra ), PARALELL PUSH-PULL ( 21. ábra ) kimenetű erősítő. A
jól kimunkált kapcsolások hihetelen bonyolult kimenőtrafókat igényeltek -
természetesen gondosan titkolt technológia alapján -, az elért hangminöség
csak az eredeti készülék sajátja volt. A különleges kapcsolások védettsége
és a további fejlödés érdekében a kimenőtrafó átkerült a katódkörbe, ez a
híres, párhuzamos ellenütemű erősítő. Az első generációs erősítők hattyúdala
volt ez, itt bukkant fel elöször a teljesen szimmetrikus erősítő és
tápegység gondolata, ehhez társult még, hogy a katódcsatolt kimenő miatt
fantasztikus adatai voltak.
A másik fejlesztési irányvonal érthető módon - minöségi megfontolásból -
teljesen feleslegesnek tartotta a kimenőtrafót és O.T.L. (
kimenőtranszformtor nélküli ) kapcsolásokat tervezett. A legismertebb
úttörője ennek a
vonalnak az amerikai JULIUS FUTTERMAN volt, soros ellenütemű csöves
végfokozata ( 22. ábra ) alapkapcsolás lett. A hatalmas ivű fejlődést
áttekintve elgondolkozhatunk, hogy milyen szintre fejlödhetett volna az
elektroncsöves technika, ha a tranzisztor nem veszi át a szerepét és a
tömeggyártás révén kiszorítja
napjaink általános zenereprodukáló eszközei közül.
Talán kitörési pont lehet az egyetlen továbbfejleszthető, elvekben már
magasabb szintet megcélzó, modern, az analóg félvezetős technikát is
meghaladó, SZIMMETRIKUS, PÁRHUZAMOS ELLENÜTEMŰ, csöves végfokozat ( 16.
ábra ). Így az első generációs csöves erősítőkben rejlő, kezdetleges fokon
már látható
lépéseket felismerve, mégis lehetséges ezt a technikát újra tartalommal
megtölteni.
Az elképzelések alapja tehát nem a régi sémák alkalmazása ( pl. globális
negativ visszacsatolás ), hanem a csöves kapcsolástechnika átértelmezése,
átalakítása, az erősítő összhangjának megteremtése. Az O.T.L. elven müködő
csöves kapcsolások ezt a lehetöséget biztosítják, míg a
kimenőtranszformátorral tervezett hagyományos erősítők  - az elvi korlátok
miatt - ezzel nem tudnak élni.

Remélem, hogy a 90 évet átfogó körutazás segített a témában tájékozódni
kivánó - némi müszaki képzettséggel bíró - audiofileknek és elgondolkozásra
is késztetí az örök bizonytalankodókat. Minden - a reklámok által is
befolyásolt - zenebarátnak azt javaslom, hogy csak a fülére hallgasson, így
érthetővé
válik a bevezetőben említett - a természethű hangzást kereső - audiofilek
ragaszkodása az elektroncsövekhez.

Ámen.


Tatabánya, 2000. január 31.

          Takács Jenő