Thus spake HIX TUDOMANY:

> A kovetkezore gondolok: itt mindenki azt magyarazza, hogy analog
> szamitogeppel
> szamolva nem lesz eleg a pontossag. Az en allitasom az, hogy a mernoki
> problema
> k legalabb 90%-ahoz boven eleg az analog szamitogep pontossaga. Miert? Mert
> egy

Most egy a markomban fickandozo szappanos hal kepe merult fel bennem :)
Az elobb te jottel az oszcillatorral, melynek numerikus megoldasat nem
stabil diffegyenletek es kezdeti feltetekre erzekenyseg keseriti meg.
A problema az, hogy a legkisebb hiba is gyokeresen eltero viselkedest
okoz, kumulalodik, es felerosodik.
Most meg eleg az analog gepek sok nagysagrenddel kisebb pontossaga is...
Persze, ha nem kell diffegyenletet meg egyebeket megoldani, akkor eleg
lehet. A 0.1% egyebkent nem a teljes szamitogepre vonatkozott, hanem
egyetlen muveletvegzo elemere...

> Ha az EKG-d mukodne 8 bittel, akkor 0,4% pontossagu
> a szamitasod plusz a digitalis kerekitesi hibak, es az analog eloerisotoben
> aka

Na nem egeszen. Valahany bittel mintavetelezek, nem 8 hanem 10 biten, de
ez mindegy. Alaposan tulmintavetelezem a jelet. Utana digitalisan
szurogetem. Az eredmeny, a hasznos EKG jelet tekintve pontosabb mint 10
bit. Cserebe a savon kivuli frekvenciak altal hordozott informacio
eltunik. Sot, az analizishez tobb szivverest atlagolunk.
A legelso szuroim 24 biten szamolnak, utana az analizis 16 biten.
Hiba nincs, gyonyoru a jel.

> r 5% hibad is lehet (1%-os ellenallasok, stb.). Tovabba, egy analog RC+OpAmp
> di
> fferencialoperatort trimmerekkel be lehet allitani 0,1% pontossagura, mig
> digit
> alis esetben joval nagyobb pontossag kell, mert a digitalis differencialas
> mini
> mum egy szorzas (a DC erositessel), egy kivonas es esetleg egy osztas (az
> idoal
> appal), ha nem normalt.

Na es? Csak proci kerdese. Annyi bittel szamolunk, amennyivel csak kell.
Nincs elvi hatar, mint az analognal.

> Ugyanis, amit itt elfelejtetek, hogy mar magaban a modellezes is gyorsan ad
> Meg egyszer leirom: az idealis RISC procinak nincsen RAM-ja, mert annyi
> regiszt
> ere van, hogy belefer minden, csak igy tud orajelenkent 1 utasitast
> vegrehajtan

Igy mar ertem!

> les digitalis szamitogepek teljesitmenye sem kriterium. Hogy a fel lista
> minek
> dolt be, azt nem tudom, mert itt meg elfogadott definiciora torteno
> *hivatkozas
> * nem volt. Mindenki leirta, hogy mit tart a sajat kulonbejaratu velemenye
> szer

Annak, hogy azt hiszik, van analog szamitogep, es az analog aramkorok
egyes valoban letezo elonyeit (folytonos valtozok, ebbol tevesen
asszocialt vegtelen pontossag, nagymerteku parhuzamos muveletvegzes)
tulmisztifikalva/felreertve osszekevertek a digitalis gepek sebessegevel.
Ez itt a problema.

> int szamitogepnek. Gyula hozott kriteriumokat a Wikipediabol, Janos a sajat
> pro
> fjat idezte, en meg egy NDK-lexikonban talalhato funkcionalis definiciot
> irtam
> meg (vagy programmvezerelt, vagy tud logaritmust is a 4 alapmuveleten tul).
> Egy
> elore igy allunk.

De ezek elavult es rossz definiciok!
Szamitogep az, amely nem programvezerelt? Ugyan mar.
Akkor a negyjegyu fuggvenytablam szamitogep? Vagy egy logarlec?
Azert gondolkozzunk mar egy kicsit...

> marky

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.

Math:

> nos akkor helyre tennem a dolgokat, ...

helyenkent rossz helyre :)

> Arrol nem beszelve ugye, hogy Penrose hipotezisenel a hatasmechanizmus-
> nal komoly hianyossagok vannak.

Igen. Vegyuk Wegener peldajat, aki javasolni mereszelte a kontinens-
vandorlast, es igencsak szkeptikus fogadtatasban reszesult. Tudomany-
talannak tartottak. Merthogy a hatasmachanizmusnal komoly hianyossagok 
voltak... Valoban a mechanizmus nem mukodott. Akkor meg nem sokat tudtak 
tektonikarol.

> ...Valoban, Einstein is hibazott, neki sem kellett volna olyasmiket 
> nyilatkoznia, mint, hogy "Isten nem kocakzik".

Miert, mit kellett volna tennie ? Azt mondania, hogy nincs velemenye ?
nem szavaz ? Einstein a ellenveteseivel (sok volt) nem hatraltatta,
hanem eppenseggel osztonozte a kvantummechanikat. 
Es Einstein is tobbszori nekirugaszkodasra csinalta meg az altalanos
relativitast. Tobb sikertelen publikacioja volt a temaban. Mint o maga 
mondta: *halhatatlanna tettem legutobbi tevedeseimet, amelyeket az 
elmeletert folytatott kuzdelemben elkovettem*. Sokaig csak *erezte*,
hogy ki kell jonnie valaminek.
Mellesleg azt, hogy a fenynek talan el kell hajolnia gravitacios ter-
ben, mar Newton is felvetette. Kerdes vagy otlet szintjen.
A fotont is komolytalannak tartottak sokan sokaig. Mondvan, hogy neha 
Einstein is tullo a celon (Planck).

> Penrose szerintem itt atesett a szenzaciohajhasz penzcsinalasba

tobbszor ismeteled ezt a penzhajhaszast. Nagyon szomoru lenne ha mas 
motivumot el sem tudnank kepzelni.

> Meg vagyok dobbenve ... 

Az jo ...:))

udv, kota jozsef