>felado: 
>>At kellene tanulmanyozd Benko Laszlo kiserleteit is,.. 
>Nekem viszont van okom derülni: amíg az egysíkú relativisztikus 
>körmozgás nincs kivesézve különféle mechanikai tulajdonságú 
>anyagokra, a sokkalta bonyolultabb mozgásformákra kár is kitérni.

  Kedves Zoli,

 Nem ertem miert paradoxonokkal kutatod a korforgas tulajdonsagait.
Hisz ahogy Jozsi is irja, ugyanaz sikban, azaz egyenes szakaszon is 
felvetodik, (ervenyes):
>felado: 
>Hm...ez nem a teljes valasz: a paradoxon ugyanis igaz nyilegyenes 
>palyan is, amikor a tobbi mozdony nem mozog az ovehez kepest. 
>A forgas meg me'g egy kulon raadas - bonyolult, de ide nem is kell. 
 A korforgas mas tulajdonsaga pedig, hogy tokeletesen imitalja, 
utanozza a gravitaciot. Tudjuk hogy ter-tomeg viszony, de..  
Lehetseges, hogy megiscsak 'utkozesekrol' lenne szo?
  Ej, ha ennek a forditottjat is elo tudnank idezni..
  Az igazsag, hogy a ter mibenletet nem tudjuk, csak korvonalazzuk.  
Ahany velemenyt hallottam vagy olvastam eddig, mind elter. Ettol 
fuggetlen O mindenutt jelen van, cselekszik akaratunk ellenere.
       Udv. Csaba.

Kedves Jóska!

Sikerül mégis korábban írnom.

>talan foloslegesen bonyolitod a vonat-paradoxont a forgassal.

Az egyszerre indulás könnyebben beláttatható így, minthogy  
központi fényjel vételekor kezdik a gyorsítást egységesen a 
masiniszták. 
Megjegyzem, a gyorsítás alatt mindenki rövidültnek látja a maga elotti 
teret s az elottes mozdonyokat is - saját térgörbületében csücsülve. 
A talpfák surusödni kezdenek - számukra, szerintük. (a kerekek pedig 
folyamatosan csúszásban vannak)
Maguk mögött fordítva - tehát megnyúlt teret észlelnek - s amint a 
gyorsításnak vége, akkor lesz elol-hátul 10m hézag a mozdonyok közt 
az egymást közvetlenül követo masiniszták szerint. A pálya távoli 
részén viszont sokkalta kisebb hézagokat látnak és rövidke 
mozdonyokat.
Extrém sebességen a pályát torznak (közelítoleg ellipszisnek) méri 
minden pályán haladó, amíg 'centrifugális ero' nem tapasztalható.
Ha már igen, akkor az általános relativitáselmélet szerint  
a masinisztája szerint a mozdonya görbe lesz , s szerencsésen épp 
annyira görbe _gyakorlatilag_, amennyire a sín is. A sín görbesége a 
kör kontrakciójával indokolható, míg a mozdonyé a centripetális 
gyorsulással. 
Nem kell tehát tartani a hosszú mozdony kerekeinek kiugrásától - a 
már esetleg tukanyarként ívelo sín esetén sem. (amit repülogép pilóta 
lát leg-görbültebbnek, s a mozdonyt pedig forgónak találja maga alatt)
A pályamenti kiskondás szerint sincs ok a kerekek kiugrására, mert 
szerinte rövidek a mozdonyok és egyenes a pálya _gyakorlatilag_) 

A vezeto  'kinézve' az oldalablakon - az újonnan fellépett saját 
térgörbületébol - a pálya tulsó részét közelebbinek látja, mint hajdan. 
S hamar körbejár ezen a már igencsak 'rövidke' zárt görbe pályán, 
hacsak ki nem veti a tehetetlensége, mely valamelyest meg is nott a 
vazetoje szerint, csak mert a mozdonynak saját - már jól észlelheto 
perdülete is van, azaz forog is miközben köröz. 
(csak a kiskondás szerint iszonyatos tehetetlenséguek a mozdonyok, 
ha c közeli a sebességük)

>amikor a forgas dinamikajarol ertekezel, akkor azt a nagyon 
>merev kullot ovatosan kell kezelni. Vegtelenul merev kullo nincs.

E kitételem oka, a küllok mechanikai deformációjából 
fakadó 'energia/tömeg' bonyodalmak elkerülése. De kimaradt, hogy
a küllok töve lehet kissé hajlékony. (Ha a kerék átméroje elég 
nagy, akkor nagyon alacsony fordulatszám mellett is elérheto a 0.75c 
kerületi sebesség anélkül, hogy a centrum közeli 'nyújtottsággal' 
törodni kéne. Utóbbit a kerület mentén beiktatott összenyomott rugók 
okozzák, melyek próbálják elszakítani, a külloket, 0.75c alatt)

>Es arra is gondolni kell, hogy a megforgatott kerek atmeroje nem
>biztos, hogy ugyanannyi, mint az alloe ...

Igen,  szokványos kerekek kerülete mentén csakis húzófeszültség 
ébred kontrakció esetén axiálisan, s ennek folyománya, hogy az 
átméro csökkenni akar. Könnyen deformálható anyag esetén ez volna. 
De én direkt másféle kereket akartam! :)

Ha neutroncsillagot veszünk, melyben óriási kell legyen az axiális
nyomófeszültség (is), akkor a kérgében ez annál inkább oldódik, minél 
nagyobb fordulatszámu a test. 10km átméroju és 100Hz-en forgó 
esetén kb. 1%c az egyenlítoi kerületi sebesség - azaz már enyhén 
jelentkezik a kéreg kontrakciója, ami az axiális belso 
nyomófeszültséget csökkenti.
(rugós-kerekes példámmal analóg módon  'a nyomórugók kissé 
ernyedté váltak') 
Ez a belsoenergia átalakulás - a tehetetlenségi nyomaték 
relativisztikus növekedése 'ellen dolgozik' szerintem, amennyiben a 
csillag szögsebessége növekedne.  

A jövo héten talán még az eddigieknél is'vadabb' dolgokat 
szándékozom írni, részben a kerék téma folytatásaként, feltéve hogy 
nem hátráltat megint észérveket teljességgel nélkülözo nagymellényu 
kellemetlenkedo.   (Úgy néz ki divat lett színvonal-rontásással 
vádolgatni, magánban is )

Üdvözlettel, Zoli