Tisztelt T.

Menyhart Zoli levelere atneztem az illeto hozzaszolast es tenyleg. Kis hiba
volt abban a reagalasban. (kb. egy hete)
Amikor vmi bele keszul esni a fekete lyukba, a sajatideje valoban egyre
lassabban telik a beleengedo urhajoehoz kepest, ami kello tavolsagban a
lyuktol figyelget. Azonban ez nem azt jelenti, hogy nem is esik bele. Szepen
beleesik, ahogy azt az urhajon levok varnak, nem az o sajatidejuk 'lassul'.
Erre a legjobb bizonyitek, hogy ha veges ido alatt semmi nem tudna belepni
az esemenyhorizonton, akkor azt mind latnank. Lehet, hogy nagyon voros
lenne, vagy nagyon 'radio szinu', de latnank.
De meg mindig nem tudom, hogy miert nem tudom visszahuzni. Esetleg vegtelen
erovel kellene huznom? Varom a relativitas elmeletben nalam gyakorlottabbak
valaszat. Ha a valasz esetleg tul trivialis lenne, legalabb azt irjatok meg.

Udv!
Sipi

Tisztelt T.

Ezekhez a temakhoz eszembe jutott egy kiserlet (ha valaki masnak mar elobb
eszebe jutott, akkor bocs, nem akarok otletet lopni), ami eleg sok zavaro
korulmenyt kikuszobol.
Eleg messze mindenfele anyagmaradvanytol van ket fekete lyuk, amik teljesen
azonos tomeguek es halali nyugalomban keringenek C korul (atellenesen). Jon
ket urkabin, A Aldrinnal es B Bercivel. A pont C -ben leparkol, B meg megall
mellette, a lyukak keringesi sikjaban. Gyorsan orat egyeztetnek, majd B
megindul a hozza kozelebbi f. lyuk fele, a szabadeses miatt (semmi
hajtomu!). Az altalanos relativitas elmelete miatt (gorbult ter) B egyenes
vonalu mozgast vegez. Mivel nincs anyag a kozelben a fekete lyukak
lathatatlanok es a tobbi csillag sem latszik! Tegyuk fel, hogy minden
parameter idealis ahoz, hogy Berci megkerulve a fekete lyukat pont
visszaerjen Aldrin melle.
Most akkor mi van?
Aldrin: Berci elindult, csinalt egy kunkort majd visszajott.
Berci: En csak lebegtem, Aldrin meg kovalygott egyet.
Valaki mondja mar meg azoknak a szerencsetlen oraknak, hogy melyik mutasson
tobbet! De azt is, hogy miert!!!
A valaszhoz barmilyen eszkoz -meg a padtars is- igenybe veheto.
Egy jo indoklas talan meg Volandot is meggyozne:-))

Udv!
Sipi

Szakacs Sandor:

>> b) a musorvezeto valamilyen rogzitett szabaly szerint mukodik, de mi
ezt
>> nem ismerjuk. na ilyenkor lehet a valtas strategiaja akar rossz is.
ezt
> Nem ertek egyet. A gondolatmenetben, amely a valtas 2/3-os sikerehez
> vezet egyaltalan nincs szo arrol hogy a musorvezeto miert pont azt az
> ajtot nyitotta ki amelyiket. Valo igaz hogy ha szimulalni akarjuk a
> dolgot akkor szukseg van az ajtonyitogato strategiajanak a
> modellezesere, de csak azert mert valami modon el kell donteni hogy
mit
> is nyissunk ki (ha ket lehetoseg van).
talan igazad van. de szerintem, ha peldaul a musorvezeto, amikor ket
ajtot is kinyithatna, mondjuk mindig a kisebb sorszamut nyitja ki, akkor
a valtasos strategia nem nyero. (ezt le kellene szimulalni, nem vagyok
benne biztos).

>> c) a musorvezeto szabaly szerint valaszt, es mi azt ismerjuk. ekkor a
>> szabalyt ki lehet hasznalni szerintem
> Na, ez erdekes:) Magyarul ossze lehet-e jatszani a musorvezetovel,
> amennyiben az csakis azzal kuldhet jelt hogy melyik ajto nyitotta ki.
> Szerintem nem, de ebben mar kevesbe vagyok biztos.
na elismerem, en sem voltam. azert irtam, hogy szerintem. lehet, hogy
nem. ezt is ki kellene probalni.

>Hasonlo a helyzet egy "mindig a leheto legbaloldalibb ajtot nyitom ki"
tipusu
> strategiaval.
intuiciom szerint ilyenkor valami hasonlo, ajtoszelektiv strategia a
nyero a jatekosnal es nem a valtas. vegig kellene gondolni (most faj a
fejem, ugyhogy nem fogom:)

math

Meszaros LAci:
>Ezen a 300x fenysebessegen meginogtam. Kernek szepen egy hozzaertot,
>vazolon mar fel egy paradoxont, mely abbol adodik, hogy az informacio
>gyorsabban utazik, mint c (a tradicionalis & rel.elm-ben is szereplo
>fenysebesseg).
szerintem nincs ilyen paradoxon. ilyenkor a feny olyan reszecske, mint
az elektron. az informacio gyorsabban terjedhet az elektronnal, es az
elektront ez nem hatja meg.:)
az egyetlen bokkeno, hogy az informacionak mindig van hordozoja, theta
valami anyagi dolognak is 300c-vel kell mozogni, nem tudom, hogy mik a
keretek (milyen elmeletet tekintunk erveneysnek?), es, hogy ez igy
onmagaban most milyen ertelemben mond ellent neki.
math