Sziasztok,

tegnap egy ismerosom mutatott egy hazi viztisztito berendezest. Ugyes
kis masina, 3 fajta filterrel: az elso a nagyobb meretu uszo
szennyezodeseket
szuri, a masodik aktiv szenszuro, a harmadik pedig ozmotikus szuro. A
leiras szerint egy femlapba lezerrel vizmolekula nagysagrendu lyukakat
furtak, ezeken keresztul egy 10 literes tartalyba folyik a tisztitott viz. A
hatranya, hogy a viznyomastol fuggoen 1 liter tiszta vizhez 5-8 liter
csapviz
kell.
A mukodest egy elektrolizissel ellenoriztuk. A csapvizben kb 1 perc
elektrolizis
utan rozsdabarna es olajzold darabkak csapodtak ki 2-3 mm vastagon a viz
tetejen. A szurt vizben csak nagyon kis merteku sargas elszinezodes
jelentkezett.
A kerdesem az, mennyire jo ezt a majdnem desztillalt vizet hosszu tavon
fogyasztani. Egyfelol az asvanyvizet azert isszuk, hogy a szervezet megkapja
a szukseges asvanyokat, masfelol a vizet szinte teljesen megszurjuk.

A hozzaszolasokat kerem maganba is. Koszi

Krisztian

>Felado: [Hungary]
>cso''bo''l cso''  Válasz erre | Tue, 1 Apr 2003 22:53:22 CEST
>Felvetheto a kedes: Melyik volt elobb, a vegyimu, vagy a cso ?
 Erdekes kerdesed amolyan tyuk es tolyas eset, nehez valaszolni, mint
Matyas kiralyunk trefas kerdeseire, de apropo a cso es gyartasi
tehnologia. A minap emlitette a radio, hogy pokhalot hasznalnak,
beuvegezik, majd a pokhalot lezerrel kiegetik iletve eltavolitjak. A
kapott csomeret otvenezerszer vekonyabb a hajszalnal, ezzel
oriasmertekben forradalmasithatjak a szamitastehnika fejlodeset, az infok
gyors szallitasat stb.
   Udv. Csaba.

A space shuttle kapcsan kezdtem el azon gondolkozni, hogy miert melegszik
(izzik) fel a legkorbe belepeskor az ursiklo (vagy egy meteorit)?
Surlodas, rendben, de valamelyik hir szerint ott fent a levego annyira
ritka, hogy nyomasa a siklora nem nagyobb, mint amit egy egy 100km/h
sebesseggel halado auto  eseteben tapasztalunk. Azt tudjuk, hogy autopalya
sebesseg eseten autonk nem izzik fel.  Van egy elkepzelesem, de ahhoz, hogy
tisztan lassak, szuksegem lenne a levego (O2, N2) molekulak atlagos
sebessegere kulonbozo homersekleteken. Tudom, hogy gimiben fizikaoran
kiszamoltuk volt. Szegyellem: elfelejtettem. Tudtok segiteni, hogy kell
kiszamolni? Es mi az eredmeny? Amire kivancsi lennek, mi az O2 ill N2
molekulak atlagos sebessege kulonbozo homersekleteken. Az ursiklo (ha jol
csalodom) a hangsebesseg 20-30-szorosaval lep be a legkorbe. Valtozik a
hangsebesseg a magassaggal (nyomassal)? Ha nem, akkor 330m/sec-ra
emlekszem, mint hangsebesegre, tehat az ursiklo 6600-9900m/s sebesseggel
lep be a legkorbe. Milyen homersekletnek felel meg a levegomolekulak ekkora
atlagsebessege?
Elore is koszi mindenfele segitseget akar maganban, akar itt a listan:
monoceros

:
>Tudniillik ha valami gyorsabban bomlik, mint ahogy keletkezik, akkor a
>pillanatnyi koncentracioja allandoan nulla, azaz olyan vegyulet nem
>letezik.
Ellentmondasos a kijelentes, mert ahhoz, hogy elbomoljon, idonkent 
hebe-hoba lennie is kell, tehat letezesenek idobeli atlaga nem 
lehet nulla, azaz - statisztikailag - van!

Olyan kijelentes meg , hogy - 'nullanal jelentosen nagyobb
koncentracioban lesznek jelen' - ???
(Ha Math nem kot bele ebbe a kuriozumba , akkor visszavonult. :-)
A nullanal mennyivel jelentosebb, ami nem nulla ?

>Ezel szemben szerves vegyuletek leteznek a mai nem elo
>temeszetben is, es lombikban barmikor eloallithatoak szervetlen
>alapanyagokbol. 
Ez onmagaban nem meggyozo erv, es a 'filmsorozat' folytatasara
meg barki mondhatja - a tovabbi esemenyek viszont lehetnek 
akar legbolkapott illuziok, dajkamesek is.

>A kiserlet vegen merheto, nullanal jelentosen nagyobb 
>koncentracioban lesznek jelen. Tehat a kiserlet soran keletkezesuk 
>sebessege meghaladta a bomlasuket. Felreertelek?

Csak szuklatokoruen gondolkodva ertheto felre.
Klimatizalt laborkorulmenyekhez szokottan elmosodhat  a
valos lehetosegek latolgatasa iranti kenyszer.  
A feherjek bizony gyorsan el tudnak bomlani, pl. ha a homerseklet
kellemetlenne valik. Ilyesmi talan elofordulhat(ott) tobb bolygo 
torteneteben is. (vulkankitores, homegfutas)
Ez kizarhato ? Ha valahol igen,  akkor maris nem is lenne oly papir-izu
az elet megjelenesenek 'szuksegszeruseget' vallani.

Udv: zoli