Kedves Zolly!

hix.nyelv #208, :

> Itt mar ket (illetve harom) teljesen mas maganhangzorol van szo! 

Miközben persze tudom, hogy az RP szempontjából valóban _fonetikailag_ 
eltérő magánhanzókról van szó (én azonban csak kettőről beszélnék), úgy 
vélem, hogy a kérdés szempontjából ez indifferens. Érveim az alábbiak: 

A magyar "e" is három eltérő magánhangzót fed: a nyílt "e"-t, a zárt "ë"-
t és a hosszú "é"-t. Azonban a környező nyelvek által átvett magyar 
szavak esetén azt tapasztaljuk, hogy ez a magyarban létező distinkció nem 
(ill. eltérő bontásban) jelentkezik.

A kérdés nem független a fonémaproblémától: a fenti három hang egy fonéma 
a magyarban: a "mente" szó ragozott alakjaiban az utolsó "e"-t 
automatikus szabályok alakítják "é"-vé, tehát az "e" : "é" szembenállás 
szepontjából érdektelen az "e" és az "é" konkrét minősége: egy 
hipotetikus átvevő nyelvnek lehetősége van ezeket a fonetikailag 
különböző idegen hangokat _egy_ saját hangra leképezni.

Ugyanígy beszélhétünk az angol három magánhangzójáról. A magyar nyílt "e" 
és zárt "ë" különbsége a magyar nyelvterület túlnyomó részén 
neutralizálódott (nyelvjárásias lett). Ennek ellenére a magyar hangok 
leírásakor még sokhelyen találkozunk megkülönböztetésükkel. Mások, akik 
inkább a való helyzetből indulnak ki, csak egyféle rövid "e" hangot írnak 
le a köznyelvre vonatkozóan. 

A fentieknek megfelelően az amerikaiak inkább azt az utat választották, 
hogy feladták a háromféle hang megkülönböztetését: a különbségüket a hang 
hosszára vezetik vissza. Az "_a_bout" és a "fl_ir_t" szavak első 
hangjának RP szerinti kiejtése sem különbözik jobban, mint a magyar rövid 
zárt "ë" és hosszú "é", a gyakorlatban elhanyagolható (és 
elhanyagolandó!) a különbség. Az SPE-ben (vi. az amerikai standard 
ejtésben) az is fennáll, hogy a "tr_u_st" szó magánhangzója hangúlytalan 
környezetben az "_a_bout" magánhangzójával egyezően ejtődik. Emiatt az 
SPE szerint csak egy centrális mgh-fonéma van, amely hangsúlytalan rövid 
helyzetben redulkáltan ejtődik mint az "_a_bout"-ban, hangsúlyos rövid 
helyzetben mint a "tr_u_st"-ban, megnyúlt helyzetben mint a "fl_ir_t"-
ben. 

És én őszintén "támogatom" őket ebben: a "fl_ir_t" szó mgh.-jának az 
"_a_bout"-étől eltérő jelölése túlzás. Egy redukált mgh.-t "időhiány 
miatt" nem ejthetünk sem széles ajakréssel, sem kerekítve, a nyílási 
fokot sem tudjuk a rendelkezésre álló idő alatt precízen változtatni. 
Emiatt a két hang között nincs nagyobb különbség mint az orosz "o" és 
redukált változata között: az utóbbit mégis "o"-ként szoktuk átvenni, nem 
"a"-ként, mint ahogy fonetikailag az indokoltabb lenne (pl. "Koroljov" és 
nem "*Karaljov"). Ugyanígy, ha csak tiszta fonetikai okok vezetnének 
minket, akkor a "sh_o_p" mgh.-ját nem "o"-val, hanem "a"-val kellene 
ejtenünk, ui. a fonetikai sajátosságokat tekintve ez a magyar hang áll 
ahhoz legközelebb.

Emiatt mindegy, hogy az "angolok" mit tartanak a saját hangzóikról, a 
lényeg az, hogy a magyar plebsz ebből mit érzékel. És itt az "angolok" 
közé sorolnám azokat a magyarokat is, akik angol nyelvtanárok, vagy 
hosszabb ideig angol nyelvi környezetben éltek (élnek) stb., mert ők már 
túlműveltek: nemigen képesek a magyar plebsz szintjén elvonatkoztatni, és 
magyar átvétel helyett az angol szó minél tisztább megőrzésére törekednek 
a magyar környezetben.

Kedves Hixre!

hix.nyelv #208, hixre:
> A "beiratkozik" szó rővid vagy hosszú i?

Mivel az igekotők nem változtatják meg az alapige magánhangzóinak a 
hosszát, a helyesírási szótár "iratkozik" címszava arra utal, hogy a 
"beiratkozik" is rövid. De a helyzet nem egyértelmű, mivel valóban 
ugyanakkor "beírat" szerepel. 

Az igazság az, hogy a "beiratkozik" "i"-jének is hosszúnak kellene 
lennie, mievel ez a képzési mód sem rövidíti meg a tőhangzót, vö. "mér" 
-> "(le)méret" -> "méretkezik". 

A rövid "i"-s írásmód arra utalhat, hogy ezt az igét az "irat" főnév 
képzésének fogták fel, és nem az "írat" igének. Azonban ez a "-kOzik" 
képző igéhez járul: "borotvál" -> "borotválkozik", "szépít" -> 
"szépítkezik". 

Tehát itt mindenkinek az egyéni belátására van bízva, hogy elfogadja-e a 
helyesírási szótár alakját helyesnek, vagy a logikusabb etimologikus 
alakot használja. Ezt mindekinek a saját felelősségére kell vállalnia, 
mert nem tudni, mit hoz a jövő: a következő kiadásban akár ki is 
javíthatják a szót, de lehet, hogy megmarad, és a rövid "i"-s alak 
gyökeret ver. Ez utóbbi történt egyébként magával az "irat" 'dokumentum' 
főnévvel is: a rövid "i" nyelvileg itt sem indokolható.

Sziasztok!

Nehany honapja volt tema a listan a barat ill. baratno szavak
megvaltozott jelentese. Mostanaban jutott eszembe, hogy ha valaki ugy
emlegeti ismeroset, hogy "jo baratom", azt valoszinuleg nem erti senki
felre. ("Jo baratnom" -et viszont nem hiszem, hogy mondana valaki is.)

Udv:
R.Mari