Sziasztok!


BM irta:
: le a kalappal, hogy van idod es energiad ennyi kerdesnek utananezni,
: marmint a nagy reszet gondolom ugyis fejbol irod, de hogy me'g kepeket
: is keresel hozza... szoval koszonjuk szepen, remelem tobbi listatag
: neveben is mondhatom.

Koszonom a bokot, de nem fogadhatom el. Egyreszt fejbol irtam [mivel
Cottbusban az a filozofia, hogy nincsen "sima" mikroelektronika kepzes,
hanem csak mikrorendszertechnika = mikroelektronika + mikromechanika, igy
az ember megtanulja a szenzorokat is], masreszt pedig a kepek megkeresese
ossz-vissz 5 percembe kerult, mivel tudtam, hogy leteznek [pontosabban a
gyorsulasszenzort egyszer mar kikerestem, most pedig ott viritott
"mellette" a giroszkop is]. ;-) Masreszt pedig vannak itt paran "igazi
tudosok" -- nem csak egy magamfajta "jottment mernok"  ;-)) -- akik a
TUDOMANY-ban tenyleg a nagybetus Tudomanyt apoljak.

A "ki mennyit tud" kerdeskorhoz: a cottbusi professzorokkal nagyon meg
voltam elegedve, mert egyreszt a szakteruletukon ismert nevek, masreszt
pedig szemleletesen es sok peldaval magyaraztak. Ehhez meg hozzajon a
profok es az asszisztensek hozzaallasa a fogadoorakhoz: "fiuk, ha eppen
nem vagyok eloadason, akkor johettek kerdezni nyugodtan" -- mondjuk egy 20
fo"s evfolyamnal ezt persze el lehetett jatszani.

A TUDOMANY-ban az a szep, hogy itt is ugyanilyen szellemben folytatjak az
eszmecseret sokan masok is, igy a bokot atpasszolom a tobbiekhez.


Udv,
marky

Hahó,

Kb tíz évvel ezelott botlottam bele egy spéci eromér?be (képletesen).
Ez az eroméro egy mérlegben volt, de a felmerülo problémák (és ezek
megoldása) hasonló a gyorsulásmérokéhez.

Tehát a mérleg egy nagykapacitású granulátum-zsákoló berendezéshez
tartozott. A zsákolo teljesítményét a mérleg korlátozta: a megkívánt
töltési pontosság elérésehez meg kellett várni a mérleg lenyugvását.
Még a nyúlásméro bélyeggel muködo mérlegek teherserpenyoje is elmozdul
valamennyit (egy rugó ellenében); ettol lengésekbe kezd, amit persze
csillapítani kell; minél a hatékonyabb a csillapítás, annál lassabban
áll be a mérleg a végso pozíciójába. A modern mérlegek a bélyegrol
érkezo csillapodó lengéseket elemezve megpróbálják "megsaccolni" ezt
a végállapotot.

Valóban gyors mérés azonban akkor lehetséges, ha közben nem mozdul el,
nem kezd lengésekbe a mérendo teher. Na, én egy ilyennel találkoztam.
Üdv
Laci

Uraim!

Segitsegeteket szeretnem kerni. A TV-ben volt egy olyan verseny, amiben
vizzel es suritett levegovel mukodtetett raketakat lottek ki (egy magyar
szarmazasu pasi nyert 150 m-rel). En ezt mar evekkel ezelott lattam a
Discovery-n (azt hiszem). Ott volt (van?) egy musor, ahol a roncstemetoben
talalhato cuccokbol mindenfelet kell epiteni. Ott lottek ki egy ilyen
palackot. Szereltek ra terelo lapokat, felig megtoltottek vizzel es
felnyomtak suritett levegovel. Elengedes utan a karamlo viz gyorsitotta a
berendezest, ami 30-40 m magasra ment.

Szoval en is szeretnek csinalni egy ilyet. Persze nemileg szerenem
megalapozni a dolgot szamitasokkal. Pl. azt szeretnem kiszamolni, hogy
milyen magasra repul egy ilyen cucc. Sajnos mar az elejen megakadtam. Nem
tudna valaki segiteni???

A kovetkezokre jutottam:

A modell erosen egszerusitett. A palack legyen tokeletes henger H
magassaggal es A_2 kereszmetszettel. A kifolyo cso hossza DH<<H,
keresztmeszete A_1. A palack tomege m_0. A palack h_0 magassagig van vizzel
toltve es p_b nyomasra van felnyomva.

Eloszor meghatarozom a palackban a suritett levegovel felhalmozott
energiat. Persze ez az energia csak reszben loki ki a vizet. A viz
kifolyasa utan egy nagy poffkent tavozik a maradek nyomas, ami mar nem
nagyon gyorsit.

Jelolje p_b0 azt a nyomast, ami a h_0 magassagu vizzel egyutt merhetek.
Mivel nyomasmeros kompresszorral nyomnam, ezt tudnam legkonnyebben merni.
Legyen p_b1 az a nyomas, ami az osszes viz kifolyasa utani nyomast jeloli
(tudom, hogy ilyen igazabol nincs, de modellnek jo lesz). Ekkor a ket
nyomasra igaz:

p_b0 * A_2 * (H - h_0) = p_b1 * A_2 * H, azaz
p_b1 = p_b0 * H / (H - h_0)

Analog modon tetszoleges h-nal pedig a nyomas:

p_b(h) * A_2 * (H - h) = p_b1 * A_2 * H, azaz
p_b(h) = p_b1 * H / (H - h), azaz

A felhalmozott energia tehat:

        V2(h)                  h
W(h) = integral p_b(h) dV = integral p_b(x) * A_2 dx =
          V0                   0
     h
= integral p_b1 * H / (H - x) * A_2 dx =
     0

                  h
= p_b1 * A_2 * integral 1 / (1 - x/H) dx =
                  0

                                   h
= p_b1 * A_2 * [ln(1 - x/H) * (-H)]  =
                                   0

= - p_b1 * A_2 * H * ln(1 - h/H)

Tehat az ossz tarolt energia h_0 vizallasnal:

W(h_0) = p_b1 * A_2 * H * ln(1 - h_0/H)


Eddig jo az elkepzeles?? A szamitas tobbi resze folytatasokban... :-)

EIK && udv From:, a viziszorny

Marky,
Koszonom a reszletes leveledet.
Az emlitett mikromechanikus szenzorok milyen gyorsan mennek tonkre?
(gondolom a nyelvecskek ide-oda hajlongasa elobb-utobb - vagy inkabb
utobb - tartos deformaciot fog okozni). Ez a bajom a rugos ero- ill.
gyorsulasmerokkel is.

Gergo