Kedves Attila!

hix.nyelv #511, Mártonfi Attila >:

> Számomra a főparancsnok asszony tökéletes, semleges stílusértékű
> megszólítás 

  Itt és most. Amennyiben a film nem itt és most játszódott -- Szegedi Gábor 
erről adhatna némi infót --, akkor nem tudom, hogy a jelenlegi 
nyelvállapotot mennyire lehet rávetítetni. Annál is inkább, mivel a fenti 
forma csak az utóbbi évtizedben szilárdult meg. 
  (Ha egyáltalán megszilárdult: számomra itt és most is humoros hatást kelt 
a "főparancsnok asszony", ugyanúgy mint az "óvóbácsi".)


> míg a generalisszim.* [...] nagyon erősen sztálini asszociációkat ébreszt
> -- tehát erősen konnotált. 

  Ilyesmire céloztam én is, amikor azt írtam, hogy "amennyiben a 
'generalisszimusz' a mai nyelvállapotban elfogadható". 
  Persze az érintett korosztály a 1945--1953 között szocializálhatóak közül 
kerül ki -- ez előtt és után a Sztálin ~~ generalisszimusz kapcsolat igen 
gyenge reláció --, így nem tudom, a nyelvközöségben ténylegesen milyen 
mértékben konnotált. Számomra ez már inkább egy humoros abszurd, olyan kb. 
mint "Sztálin, a napjaink legnagyobb nyelvésze", minthogy az is volt...

  Ugyanakkor erős asszociációkat ébreszthetne a "marsall" is, mert a 
legutóbbi időben a szovjet hadseregből ismertük ezt a titulust, de ez még 
nem teszi konnotálttá a szót egy Bourbonok korában játszódó Dumas-
fordításban. Ez utóbbi helyen a "tábornok/tábornagy" stb. anakronisztikus 
lenne.


> számomra a hisztérika a főnév, és a hisztérikus a melléknév, tehát
> számomra nem abszurd: Ez a pasas egy hisztérika -- számodra nyilván igen 

  Számomra sem abszurd (egyszerűen helytelen), de pl. egy Freudról szóló 
filmben az lenne; ennek ellenére én így mondanám: "Ez a pasas hisztérikus 
alkat" (vagy a "pasas" stílusértében: "Ez a pasas tiszta hisztéria").

  A szófaji eltérést magam is jelöltem, hiszen a "hisztérikus" és a 
"tragikus" szavakat zárójelbe tettem. Ennek ellenére az ellentét fennáll, 
hiszen a "hisztérika" szóval a "hisztérikus alkat", a "tragika"-val a 
"tragikus színész" kifejezés alkot nemileg determinált párt (leszámítva 
azokat, akiknél a "hisztérika", "tragika" nőneműsége már elhomályosult).

  A jelenség köztes állapotát lehet megfigyelni a "tragika ~ tragikus" 
ellentéténél, a "komika ~ komikus"-nál. Ez utóbbi egyszerre melléknév és 
hímekre alkalmazható főnév. Ez utóbbit megmentette egy jelentésváltozás: az 
értelme egyre inkább 'kabaretista' lett, míg az eredeti jelentésben ma már 
inkább a "komikus színész" kifejezéssel élünk.

  Így mára már Bach Szilvia is lehet komikus, ennek ellenére 510-esben adott 
listám mutatja, hogy egyes területeken -- így a színészetben is -- nem volt 
szokatlan a magyarban sem hím--nőnem megkülönböztetése. Ugyanez illeti 
egyrészt a hadviselést is, másrészt a rangjelző címeket is.

Kedves hixre!

hix.nyelv #511, >:

> (*. Egyiptomban a Szkarabeusz <cserebogár> isten. Neve egyptomiul
> "Kheper", innen származik magyar neve is: Kheper>BÖL LETT csere). 
> 
> Szerintetek igaz ez?

  Nem igaz. Ez olyan abszurd, mint a másik viccbéli "kecske" > "Kecskemét" 
~ "Kiskunfélegyháza" etimológia.

  Mellesleg a "szkarabeusz" nem a 'cserebogár'-nak felel meg, hanem a 
'galacsinhajtó'-nak avagy 'ganajtúró bogár'-nak. Az egyiptomiak úgy 
képzelték, hogy a Napot az égi pályáján úgy görgetik előre az égi 
galacsinhajtók, mint ahogy itt a földön a trágyagolyót a ganajtúrók. Ha 
tetszik, a Nap ~ ürülék kapcsolat még abszurdabb is, mint a fenti vicc. 

  Ami a "cserebogár"-t illeti, tudomásom szerint ezzel a szóval -- ezt sem 
tudom most forrásokból ellenőrizni -- azonban valóban csere történt: csak 
nem elöl, hanem hátul. Ugyanis eredetibb alakja a "cserebüly", ezt tette 
"értelmessé" a népetimológia egy végződéscserével.

Tud valaki ezen a listan szlovakul ?
Mit jelent ez a mondat:
Jakowá práza, takowé plátno.
(Latinul: Par est fortuna labori).

Koszonettel, Gabor

Hello,

>Felado : 
>Temakor: szkarabeusz ( 7 sor )
>Idopont: Tue Aug 19 22:46:34 CEST 2003 NYELV #511
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>(*. Egyiptomban a Szkarabeusz <cserebogár>
>isten. Neve egyptomiul "Kheper", innen

szkarabeusz az nem cserebogar

Udv,

awender

1. A szkarabeusz nem cserebogár, hanem galacsinhajtó vagy ganéjtúró
   (ezt a kettőt mindig keverem, de sebaj, majd Racskó Tamás
   kiigazít).
2. Elég jelentős hangtani változásokra lenne szükség a levezetéshez,
   ami igen gyanús.
3. Az egyiptomi--magyar kapcsolatok nem voltak túl sokan a
   történelemben.
4. A fentiek alapján persze elvben elképzelhető, hogy mindenféle
   közvetítőnyelven keresztül menve ez történt, de alaposan adatolni
   kellene, márpedig ez nem történt meg.
5. Az etimológiai szakirodalom alapján a cserebogár szó elejében a R.,
   N. cserebüly található, ami ugyan ismeretlen eredetű (legkorábbi
   adata a 14. század végéről való), de még nehezebben lehet
   összehozni az egyiptomival.
6. Ha valami hihetőbbnek hangzik, az az, hogy ez a cserebüly
   hangutánzó szó, a hangutánzás ugyanis igen tipikus módja az
   állatnévadásnak.

Üdv: Attila