Korabban felmerult A Most hatalma es egyeb olvasmanyok kapcsan, mi hal meg a
halallal, mi el tovabb.
Nekem most erosen ugy tunik, hogy a szellem (avagy a lelek, tehat aki
valojaban vagy) a foldi szerepehez lelki potalkatreszeket, tudatelemeket is
kap. Reszben ezek jelentik az egyebkent nem sajat ide-oda huzo
jellemvonasokat, amik altal - amikkel szemben? - a sajat lelek edzodik. A
kerdesre tehat: A fizikai halallal a szerepehez tartozo potalkatreszek is
lekerulnek a lelekrol, igy lesz ismet onmaga, de mar remelhetoleg
edzettebben. Lehet, hogy esetenkent nyomot, megszokast is hagynak, amit majd
egy kovetkezo szerepben kell visszatornaszni.
Honnan veszem? Nyugalom, korantsem vagyok biztos a dologban, de azert
leirom. Elore kijelentem, hogy celom pusztan a tudositas. Az itt kovetkezo
valtoztatasokat alighanem altalaban ertelmetlen vegrehajtani, mert azzal a
szerepfeladat az esetek tulnyomo reszeben serul vagy megsemmisul. Mielott
valaki a sajat alkatreszeit piszkalni akarna, ismernie kell a felsobb
celjait, annak ismereteben donthet tudatosan, felneveli-e az adott
szerepe't. (Ennek ellentmond egy masik tanitas, miszerint amint tudatosodik
egy eletfeladat, el is torlodik, es azonnal a helyebe lep egy masik. Ha jol
ertettem masodkezbol, a hirdetoje altalanos igazsagnak szanta; szerintem
tulzo altalanossag. Egyik iranyban: nem is egy kozvetlen ismerosom
tudatosodott felsobb celja folyamatosan ervenyben van, hosszu tavu feladat
hazaseletben, jogos onerdek vedelmeben. Masik iranyban, pusztan
okoskodassal, szellemi ertelemben az is lehet jo megoldas, ha az adott
szerep ertelmet veszti, hogy veget is er.)
Hajtom magam szellemi ertelemben, hogy epkezlab emberre valjak,
megszabaduljak egyes hatraltato tulajdonsagaimtol, pl. a lustasagtol. Most
nem tudnam reszletezni, hogyan es mikent, de lassan sikerult
tudathasadas-kozeli allapotba kergetnem magam, vegkepp nem tudva, hogyan
szabaduljak. A mezei atprogramozas pl. ezekre tok hatastalan volt. Egyszerre
voltam (vagyok?), vagy felvaltva, egyik teruleten ilyen, masik teruleten
olyan, vagy egyik pillanatban ilyen, masik pillanatban olyan
jellemallapotban. Ekkor felfigyeltem arra, hogy a gondolati uton erkezo
valaszok ellentmondasossaga, osszevisszasaga mintha a kulon feleimnek
felelne meg. De KI AZ? Ki a fene van meg itt benn rajtam kivul?!?
Addig-addig, mig elosunnyogott "a pipogya" enem! Ha'pogtam a
megrokonyodestol. A pipogyat - o nevezte igy magat - elbocsatottam.
Mar masnap osszerugtam a port nehany emberrel, pl. a fonokommel. Khm. Na, az
a lenyeg, hogy azota "statisztikailag" is ontudatlanul egyenesebben
viselkedem. Azt nem allitom, hogy elviselhetobben.
Hasonlokepp probaltam eljarni a lustasagommal szemben, am vele nem
talalkoztam szemtol-szemben annyira latvanyos es varatlan modon, csak "a
gyakorlatot hajtottam vegre" tobbszor. E napok nem tul rozsasak eredmeny
szempontjabol, mindenesetre csoda, az tortent. A munkabeli legutobbi
hataridot reszemrol szep nyugodtan teljesitettem, pontosabban szep nyugodtan
teljesult. Ez, legalabb ami a nyugalmat illeti, nem volt jellemzo. Nem
merultem potcselekvesekbe (!!!!!!!!), idoben elkeszitettem a kiegeszito
feladatokat, elore atadtam azt, ami hatarido utanra szokott maradni. Pedig
az utolso pillanatokban szokasos kakikavaras is megvolt. (Igaz, a termek igy
is csuszott pentekrol hetfore, de a masik reszterulet miatt. A ceget kozben
egyeb serules erte, ugyhogy a ceg "szellemi egyensulya" helyreallt...)
Azota arra kaptam utalast, hogy a multamban kell valtoztatnom, ha elore
akarok lepni. Hat, mondom, akkor kerem azt a jelenetet, amikor meghataroztuk
jelen eletem "kozremukodoit". Azonnal be is ugrott egy jelenet, a mar
"ismert" elozo eletembeli, mersekelten megnyero pofazmanyommal allok ott, es
elsorolom, hogy a jelenlevok (csak tudnam, mik; a kepen szemelyszeruek
voltak) milyen szerepet visznek a jelen enemen belul. Oten vagy hatan
voltak, harommal mar talalkoztam, ketto uj volt nekem most (es mar nem is
emlekszem rajuk), egy meg nem igazan latszott. Vegigkerdeztem, ki micsoda,
mit kepvisel. Csupa visszahuzo kozremukodo. A hatodiknak meg olyan szo a
neve, amit sose hallottam, nem magyar, nem is ertettem rendesen. Fogtam
magam, es unnepelyesen elbucsuztattam az egesz kompaniat.
Valaszkent szellemduzzogast kaptam: allitolag ezt a fura nevu hatodikat meg
nem kellett volna kiraknom, most felboritottam a tervet. Hat akkor csinaljuk
vissza, gondoltam. "Mar nem lehet, mert mar fogalomma valt"- mondta erre a
duzzogo. (??) De egy masik szellemi valaki meg csak vigyorgott, nem gond,
majd ehhez alkalmazkodunk, mondta.
A valtozas bennem, ha van, szelid, kevesbe nyilvanvalo, vagyis nem fordultam
ki onmagambol, ugyanakkor bizonyos teruleteken meg alkalmam sem volt eddig
visszajelzest beszerezni. Boven belefer a kepbe, hogy csak almodoztam, de
tartom a fogadast onmagammal szemben, hogy legalabb reszben valos dolgokat
csinaltam.
Valaki egyszer emlitette, hogy a Beszelgetesek Istennel nemtomhanyadik
reszeben hasonlo allitasok vannak: a kulonfele elethelyzetek
megtapasztalasahoz mas-mas kozremukodo befolyasolja az illeto lelket.
:-)
RL
|
