> Felado: kota_ude.anozira.lpl
>A horizontrol beszedulo ficko nem jobban, hanem kevesbe fogja
>gorbiteni a teret....de lehet, hogy tevedek, csak erzesbol mondom.
      Minden tomeg ahogy ti mondjatok 'gorbiti' a teret, termeszetesen
meretetol (fizikai meret es suruseg) fuggoen.  Orias tomeg es egy
gyakorlatilag elhanyagolhato kismeretu tomeg kozott lehet egeszen
mas is az osszefugges. Maga a ter sem a megszokott. Igy a kistomeg
mar alig tud valamit gorbiteni, a hatasa kozeledik a nulla fele.
  Mind azon torom a fejem, letezhet e abszolut tomeg? Ez azt jelentene,
hogy egy bizonyos suruseg utan mar hiaba novelnem az ileto tomeg
meretet, a 'gorbitohatasa' iletve a gravitacios tere mar nem valtozna,
felteve ha fizikai merete (gomb vagy gyuru alakja, stb.)  konstans
maradna.
       Udv. Csaba.

azert erdekes, hogy Ferenc hirtelen eltunt. aztan majd par honap, ev mulva eloj
on megint ugyanazzal a butasaggal, kezdodik elolrol.

visoznt mi itt a tudomanyos oldalrol meglepoen jol korrelalo valaszokat adtunk.
 ugy latszik, bekerult az itteni koztudatba sokminden, amit egy-egy ember megos
ztott velunk. pl. Ganti chemoton.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Hunor,
>Kreacionista nézőpontból is, csak éppen saját faj fogalmukon belül.Tippeim
>iylen csoportokra:
>ló-szamár-öszvér-zebra, (elefánt-mammut), galapagosi Darwin pintyek,
>stb. Bármely két biológiai faj, ami képes keveredni, az a kreacionista
>értelmezésben egy.
Aha.
De eloszor a "keveredest" kell definialni.
Ha ugy definialjuk, hogy a par utodot kepes letrehozni, akkor a
lo-szamar-öszvér-zebra egy faj. Sot, a ponty is a karasszal (o idok, o
erkolcsok :-)
Ha ugy definialjuk, hogy a par kepes korlatlanul szaporodokepes utodokat
letrehozni, akkor nem egy faj. A ponty es a karasz se.
Namarmost ugyanott vagyunk, ahol elindultunk: megint nem tudjuk megmondani,
mi a faj (persze kreacionista nezopontbol), mert a biologia erre mar
valaszolt. Esetleg, ha van itt egy biologus, es meg nem unja a dolgot, ki is
fejtheti.
Szerencsere az emberi faj tekinteteben megegyezik az allaspontunk.
Janos

math
>>"Elemezték- e már és jutottak-e figyelemreméltó megállapításra abban a
kérdésbe
>>n, hogy miért találunk egymástól független jelenségek közt - matematikai
leírás
>>uk tekintetében megmutatkozó kísérteties
>>hasonlóságokat (legalábbis közelítoleg) ?"


>ez egy ertelmetlen kerdes. milyen valaszt varsz erre?

>1) allah akhbar
>2) csak
>3) mert ezek az osszefuggesek hasonlok
>4) csak
>5) azert talalunk, mert keresunk

Szerintem elhamarkodtad a valaszt, bar az alternativak kozul nemelyik
hatarozottan jonak tunik, pld az "allah akbar" :-)  .

En meg hozzateszek meg nehanyat:
 ...mert a vilag egyseges        (és eppen ezert)
 ...az egymastol fuggetlen jelensegek azonos fizikai alapokon nyugszanak.

Kedvenc peldam a centralis hatareloszlas tetel: matematikai alap, annyit
mond, hogy sok fuggetlen valoszinusegeloszlas szuperpozicioja normalis
eloszlas (ha az eloszlasoknak legalabb a szorasa letezik).
A vilag jelensegei ezt ugy tukrozik, hogy ha valamit sok fuggetlen tenyezo
befolyasol, akkor az a valami normalis eloszlasu lesz.

Janos

Kedves Csaba,

  Ennel egyszerubb. Nincs felho, jobban lehul. Csillagos ejszakan
rohadt hideg tud lenni barhol. Persze a talaj hovezeto kepessege
is jatszik. Ejszaka lead X/m^2 energiat a talaj. Ha jo hovezeto
a talaj, nagy hokapacitassal, akkor sok talaj kicsit hul le.
Ha rossz hovezeto, kis hokapacitassal, akkor kis talaj nagyon
lehul. Levego homersekletenel a levego paratartalma (hokapacitas)
is bejon. Szaraz levego jobban lehul. Felszin szine is lenyeges,
erdessege is.
  A fold kereg vastagsaga irrelevans, a talaj homerseklete mar
par meter melysegben stabilizalodik (lasd borospince illetve
hopumpas futesi rendszerek), hogy tovabbi hany km van, az tok
mindegy.

Gyula

Kedves Kóta József!

Nekem úgy tunik, ha a gravitációrol egyszeruen azt mondják -
ott görbült a térido, vsz. rögtön felmerül az igény az érdeklodo
nem szakemberek részérol - hogy demonstrálni kéne megfoghatóan,
milyen következményekkel jár, kísérletek kimenetele tekintetében
a térido görbültsége.
Szinte elkerülhetetlen megemlíteni (hiba volna kihagyni), hogy a fény
akár elvben körpályára is állhat - legalábbis közelítoleg s átmenetileg.
Ámde amint ívelt pályát mondtunk, máris speciális vonatkoztatási
rendszerre tértünk át, de ezt nem tartom hibának, félrevezetonek,
vagy célszerutlennek. Vegyük a következo esetet:
2 megfigyelo lebeg a f.lyuktól távol. Egyikük fényjelet küld a lyuk
centrumától kissé keletre. A fény épphogy csak nem kerül csapdába.
Tesz jónéhány fordulatot a lyuk gravitációjában, majd megszökvén,
jókora késéssel jut el az ugyancsak keletre levo távoli megfigyelohöz.
Semmi gond azzal, hogy a görbült téridoben a fény számára ez a
tekervényes út egyenes, de kézenfekvo úgy is gondolkodni,
hogy spirálisan haladván szökött meg. S ekkor elkerülhetetlen
a terjedési sebesség helyrol helyre változását elismerni.
A két felfogás nem üti, hanem épp ellenkezoleg - megnyugtatóan
kiegészíti egymást szerintem.

Burgonya