Kedves Math!


> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Re: Re : re : Pecsvarad - ( 22 sor )
> Idopont: Thu May 24 12:03:10 CEST 2001 FILOZOFIA #709

> amikor szamon kered tolunk, hogy mennyire tudjuk igzaolni vagy
> cafolni a tanusagteteledet, az viszont irtora fugg attol, hogy mennyire
vagyun
> k kivancsiak. es mivel irtora nem vagyunk kivancsiak a pecsvaradi esetedre
EZER
> T nem demonstraljuk itt, hogy hanyfelekeppen lehetne meg utanajarni a
dolognak,
> hanem csak elmeletben mondjuk ki, hogy utana lehet.
> tehat a te gondolatmenetedben ezt igenis figyelembe kellene vegyed.
> azt ugyebar feltetelezhetjuk, hogy irtora kivancsi vagy Jezusra meg a
transzcen
> denciara, mi magunk meg szinten kivancsiak vagyunk ra, ugyhogy ot nem
loghatsz
> meg ilyen szoveggel.

Ha stilusos akarnek lenni, akkor azt is mondhatnam, hogy irtora
nem vagyok ra kivancsi, hogy a Te prekoncepcios szofisztikad
alapjan mire jutsz...

Ami viszont ennel lenyegesebb: a kisebbrol a nagyobbra elv
ertelmeben, ha egy egyszeru, hetkoznapi, manapsag tortent esetre
nem tudsz ures kijelenteseknel tobbet mondani, akkor meg kevesbe
tudhatsz erdemben a 2000 evvel ezelottiekre mit mondani, hiszen
meg annyira sem vagy kepes utanajarni. Az sajnos nagyon gyenge
erv, hogy a szemtanukat es meglevo dokumentumokat leszamitva
nincsenek szemtanuk, tortenelmi dokumentumok, stb...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Szakacs Tamas:

>Emellett en meg mindig varom a Te meghatarozasaidat. 
>Ugyanis ugy tisztesseges egy ilyen vita, ha Magad is 
>eloallsz egy megfogalmazassal, hogy kitedd azt is a 
>kritikanak. Csupan a masik allaspontjat kritizalni nem 
>sokat er, ha a magad velemenyet nemhogy nem vallalod, 
>de meg sem fogalmazod...
bagoly mondja bogolynek. fel evi vita utan sem mondtal semmi erdemlegeset a tra
nszcendenciarol. ha valaki nem allt elo az elkepzeleseivel, az te vagy.

>Nezzuk akkor a kezdeti -- remelem -- eligazito 
>labjegyzet utan tetelesen is:
kezdeti labjegyzet. ha-ha:)

>Nem egeszen, bar igy is lehetne venni. Am szerintem 
>sokkal inkabb arrol van sz, hogy keptelenseg a letezot 
>definialni. 
amennyiben vannak letezok es nem letezok, es mi teszunk kulonbseget kozottuk, a
kkor valamin alapul ez a kulonbsegtetel. ezt mindenkeppen erdemes tudatositani.
 ez a tudatositas marpedig definialast jelent.
namost persze elkepzelheto, hogy teoretikusan ertelmetlen modon teszunk kulonbs
eget, peldaul konszenzus, vagy erzesek alapjan, de jo lenne ezt is tudni.
velemenyem szerint nem errol van szo. amikor gondolkodas nelkul egyertelmuen ne
mletezonek tekintunk egy virtualis vilagot, es letezonek a korulvevo vilagunkat
, akkor amogott vannak ervelheto szempontok is.
tehat szerintem tobe kevesbe ertelmes modon szoktunk kulonseget tenni, es pont 
azert kell tudatositani, definialni ennek alapjat, hogy kovetkezetesebb, kicsis
zoltabb modon tegyuk ezt meg minden esetben, nehogy veletlenul erzelmi igenyein
k uralkodjanak el a kerdesben valo dontesben, es naiv meseket hitessunk el magu
nkkal.
persze az erzelmiigenyed vedekezomechanizmusa eloallit egy teoretikus ellenalla
st, amely kitalalja, hogy nem lehet definialni a kulonbseget. csak mi ezt nem f
ogadjuk am el, mert mi nem vagyunk azon erzelmi hatas alatt, csak te.
egyebkent szamtalanszor vazoltam mar a definiciot, hogy mi alapjan mondhatunk v
alamit letezonek, vagy nem letezonek. az alapjan, hogy a tapasztalatainkat legj
obban leiro elmeletben szerepl-e letezokent vagy sem.

>Egyszeruen azert, mert mar vagy implicite a letbol kell 
>kiindulni (es akkor a definicio valojaban csak arra 
>valo, hogy szinonima-szeru meghatarozast adjunk egy 
>kifejezesre), ekkor nem nagy eredmeny, tulajdonkeppen 
>tautologia az egesz 
1) a tapasztalataink letezese valoban meghatarozatlan, definialatlan valami. ni
ncs is olyan ember, aki tagadna a tapasztalatainak letezeset. a tapasztalat az,
 ami az alapja a dolgoknak, tehat ezek letezese az alapfelteves. ez a "cogito"
2) A kulso dolgok letezese viszont lathatoan nem tautologikus, hanem produktiv 
eredmeny. Ennek megfeleloen persze igazolas kerdese.

>Visszaterve a kerdeses ellenvetesre: szerintem teljesen
>megalapozhatatlan az az igenyed, miszerint a letezonek 
>minden egyes pillanatban hatassal kellene lennie. Mibol 
>jon ez?!?
jelenleg olyan kolcsonhatasokat ismerunk, amelyek allandoak. talan, ha kidolgoz
od a szakasos kolcsonhatasok elmeletet, es hogy mikeppen mukodnek, akkor feltet
elezehtsz egy letezot, amely csak idonkent van hatassal.

>Masik problema, meg ha meg is alapoznad, hogy minden 
>egyes pillanatban hatassal kell lennie a letezonek 
>valamire: amig Te kizarolag immanens hatasokat vagy 
>hajlando feltetelezni, addig eleve zsakutcaban vagyunk, 
>hiszen amint transzcendens hatasrol beszelek, lecsapsz, 
>hogy az pedig szerinted nem letezik -- es korkorosse 
>valt a gondolatmeneted.
mivel en immanens oldalon vagyok magam szamara, ezert az altalunk letezonek tek
intett dolgoknak rank kell hatassal lennie. azaz itt kell erzekelni oket.

>Na most epp azert emeltem ki az 5 erzekszervet, mert 
>azokkal nem tapasztalhato -- de ez nem jelenti azt, 
>hogy egyaltalan nem tapasztalhato mas erzekelessel.
mi az a mas erzekeles? fenti szavaidhoz hiven kifejthetned ezt vegre egy reszle
tes elmeletben.

>Prekoncepciok eseten -- foleg, ha esetleg meg 
>rejtozteted is -- eleg nehez elkepzelni, hogy valaki 
>olyan uj gondolattal gazdagodjon, ami nem fer ossze 
>prekoncepciojaval. Itt legfeljebb paradigmavaltas 
>lehetesges...
szerinted a transzendens osszefer a tudomannyal. a mi marpedig egyenlore csak e
hhez tartjuk magunkat, nincs mas prekoncepcio. meg kellene tudnod gyozni minket
..

>volt a celod. Azt ugye nem akarod mondani, hogy az, hogy
>meggyozzelek a transzcendenciarol?! :-) Nekem 
>mindenesetre nem celom, hogy meggyozzelek a 
>transzcendenciarol -- leven, hogy ez elvileg 
>lehetetlen. Egy valamit lehet: hipotezis szinten 
>belatni, hogy a transzcendencia lete nem vezet logikai 
>ellentmondasra --
csak ez keves. egy allitas kijelentesehez nem eleg, hogy hipotetikusan feltetel
ezheto, es nem vezet ellentmondasra. megpedig azert keves, mert ilyen hipotezis
ekbol vegtelen sok van. meghozza iszonyu nagy szamossaggal.
semmi ertelme tehat lehetseges hipoteziseket hangoztatni, hacsaknem fikcio iro 
vagy. akkor viszont irodalam, amit csinalsz, es legalabb jo stilussal kellene r
endelkezni.
szoval a transzcendencia csupan egy lehetseges hipotezis? fikcio?

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)