>Asszem felfogtam!! Hat persze... Attol, hogy SW vezerli, attol me'g
>nincsen kulon CPU kimenet meg bemenet a flopinak, a motorvezerles
>meg fejvezerles infokat is a szabvanyos feluleten kell atvinni,
>az adatbajtok koze kell beszurni a vezerlo bajtokat.
Inkabb forditva: a vezerlo adatok fogjak megmondani, hogy utanuk mikor
mennyi adatbyte jon - ugyanugy, mint a nyomtatonal is.
>Es ma is, CD-t lehet ugy egetni, hogy a kesz CD-n a pitek szoveget
>alkossanak (meghozza igen jo felbontasut.. :-). Hat ez utobbit csak
>akkor lehet, ha a meghajto lelkenek minden rezdulese vezerelheto SWbol.
Ehhez eleg, ha a CD lemez pontos felosztasa ismert (nem csak az
adatsavok, hanem a vezerlo/hibajavitok is).
>>Ha intelligens lenne, egy kis memoriaval, akkor nem lenne
>>ennyire maceras a vezerlese es nem foglalna kozben vegig a gepidot.
>Aha. A flopi kezelesehez elobb a flopi egesz "tartalomjegyzeke't"
>(FAT) be kell olvasni, igaz?
PC-n igy szokas, de nem kotelezo. Lehet direkt szektorokat is
irni/olvasni - ilyenkor csak nyers adatok lesznek a lemezen filenev es
foglaltsag, valamint "rossz szektor" jelzes nelkul (es persze tudni
kell, mit hova irtal). Ugyanolyan maceras, de par %-al nagyobb az
adatterulet. Ilyenkor is ugyanugy vezerelni kell, minden szektor
eleresenel.
(Ha erdekel, irtam egy programot, amelyik SZABVANYOS MODON atirja a
32MB-nal kisebb eszkozok tartalomjegyzeket, hogy csak minimalis szamu
fokonyvtari bejegyzes legyen. 1.44 floppynal pl. 16 file fer el a
fokonyvtarban es 3.5 kB-al lesz nagyobb a lemez, egy 20MB-os drive-nal
32 file lehet, kb. 20kB-al nagyobb teruletert cserebe). Bar ez
szabvanyos FAT, sajnos nehany program megsincs felkeszulve ra - pl. a
scandisk...
>Es ha a FAT hibas, akkor gyakorlatilag fogalmunk sincs, hogy
>az a sok 1es meg 0as micsoda a lemezen, jol mondom?
Igen - bar akkor is adatszektorok vannak byte-okkal (n*512 byte egyben)
es szemrevetelezessel meg van nemi eselyed kideriteni, hogy mi van
benne. Nehany mentoprogram igy mukodik.
>Es valoban: ha intelligens lenne, es egyedul is kepes lenne
>helyet talalni a FAT alapjan, az sokat segitene.
>De miert nem ilyenre keszitik?? Akar olyan felulete is lehetne,
>mint egy RAM IC-nek...
>De tenyleg? Vajon miert farasztjak a szgepet rutinfeladattal?
Ma mar lehetne, de ma senki sem akar ilyen nagy meretu es ilyen kis
kapacitasu intelligens tarolot kesziteni. Ezert van a ZIP, az A: es a
microdrive meg sok egyeb elvetelt probalkozas - pech, hogy nem terjedtek
el.
>Elottem a PC Muhely 1. konyv. A vilag legelso PC jellemzoinel
>all par dolog, amit maris nem ertek: 5 db slot, ebbol 1 a "grafikus" :-)
>kartya, 1 a lemezvezerlo, 1 a soros/parhuzamos port.
> - Hogyan alkotunk kepet? Kulon memoriaterulet jelenti a
>monitortartalmat es ezt a memoriat irogatjuk, ebben rajzolgatunk?
Ez az egyik lehetoseg, ez terjedt el a PC-n. Sajnos hamar keves lett a
rendelkezesre allo 64 kB, utana jottek a trukkok. 128 kB (a0000-bffff),
kulon IO utasitasokkal megcimezheto lapok, stb. Ma ugy szokas, hogy a
kartya a 24 bites cimtartomany tetejen (fene tudja, hany Tbyte)
elerhetove teszi a teljes memoriajat.
A masik megoldas, hogy a monitornak van sajat memoriaja es szabvanyos IO
utasitasokkal lehet irni (olvasni nem szokas, altalaban nem lehet) -
amihez igen hasznos a DMA. Unix es Motorola rendszerek, jatekkonzolok,
stb.
>Hogy lesz abbol kep? Mi olvassa ki sorosan, hogy kikuldje a monitornak?
Az elso Herc./CGA kartya meg bonyolult SW idozitesekkel oldotta meg: a
programnak kellett figyelni, hogy kepalkotas kozben ne irjon (mert
kulonben "havazott" a memoriaeleresi zavarok miatt). Erre egy bemeneti
port volt: az "aktiv kijelzes" (ugyanaz, amelyik a kijelzes alatt az
elektronsugar kioltasat vezerli). Nem lehetett kozvetlenul hasznalni,
mert ugy problemat okozott volna, hanem meg kellett varni az aktiv
allapotot, utana pedig a kioltottat, es ekkor lehetett irni - persze
ekkor sem regenyeket. Mindez benne van a BIOS-ban (a Pentium alaplap
BIOS-a is tud jol kezelni egy CGA-t), a kiiro muveletekben - tobbek
kozott ezert is ENNYIRE lassuak. Azota elterjedtek a dual portos
memoriak: az egyik port a szokasos, a masik csak olvashato es soros
adatot (egyszerre egy pixel) kuld. A regi kartyak meg olyan fizikai
sorrendben szamoltak, ahogy a megjeleniteshez kellett (muveszet egy EGA
vagy Herc. memoriat grafikus modban irni: kulon programresz kiszamolni
csak a cimet, EGA-n 6-8 IO OLVASAS es iras, mire egy pixel kikerul).
Kedvencem a VGA 320*200 256 szinu mod: pontosan 64 ezer byte, szigoruan
sorban. Egy pont egy byte es az egesz meg elfer egy szegmensben.
> - A port-kartyat asszem ertem, hiszen a periferiak lassuk,
>kulon csip kell nekik, aminek a kimenetere a CPU kitehet
>valamit, es nem kell megvarnia, amig az onnan elviszi a periferia.
Valamin keresztul fizikailag is el kell erni a periferiat!
> -De mihez kell a lemezvezerlo kartya? Nem azt allapitottuk
>meg az utobbi par levelben, hogy a CPU az adatvezetekeken
>at vezerli a flopit?
Erosito, csatlakozo, dekoder (a buszon log es azt nezi, hogy az ott
futkoso IO cimek kozul van-e olyan, amit o ismer. Ha igen, kuldi-fogadja
az adatot a busz es a lemez kozott. Ha pedig a periferia kuld egy
megszakitasi kerest, o megrantja a busz megfelelo labat), egyszeru
atalakito (nem tudom, hogy a lemez pl. nem bitenkent kuldi-e az adatot?
A soros vonal meg ugye soros, megis lehet byte-onkent kezelni).
>Egyaltlan, mi az a az ISA busz, azontul, hogy nagy es fekete?
>A CPU adat es cimvezetekeinek egyuttese lenne?? Ketlem.
Plusz a vezerlojelek. Iras, olvasas, varakozas, megszakitasok, stb.
|
