Tamas,


>>>Ebben a szituacioban egyszeruen nevetseges tovabbra is
>> >azt hajtogatnod, hogy Te azert elfogadod igazoltnak a
>>>szinlatast...
>> igazolHATOnak.
>A'csi! A modell konkret peldat tartalmaz. Ott nincs 
>helye a Te 'HATO'-sagodnak. A modell felsorolja azt, 
>ami a modellben szerepel. Innen mar vagy igazoltnak 
>tudja tekinteni 'M' a szinlatast, vagy nem.
acsi.
1) nagyon konkret esetben igazolt is.
2) mas nem konkret esetekben nem vilagos, hogy igazolt-e vagy sem, mivel az iga
zolas szempontjabol fontos korulmenyeket nyitva hagytal, illetve lebegtetsz. ha
 minden az igazolassal kapcsolatos kerdest egyertelmuen rogzitesz a modellben, 
mindig meg fogom mondani, hogy igazolt-e a szinlatas.

tehat sajnalom, de az igazolas helyett a hatarozatlanabb igazolhato minositesne
k egyedul te vagy az oka, mert te lebegtetsz dolgokat.

> A modell termeszetesen egyszerusitest takar, igy
>csak szandekos mellebeszelesnek tekintheto, hogy 
>allandoan bonyolultabb utan jajgatsz. Ha tilos a 
>modellbeli egyszerusites, akkor keretik az egesz 
>tudomany kihuzatni, mert bizony ott eppilyen 
>szelsoseges egyszerusitesek talalhatok! 
Tamas, ugy viselkedsz, mitn akinek goze sincs a tudomanyhoz.
1) vagy talan nem halottal arrol, hogy bizony van a tudomanyban is rossz redukc
io? ott is van olyan leegyszerusites, ami egy kerdes szempontjabol mar nem adek
vat. ha nem volna ilyen, akkor eleg furi dolgokat lehetne a tudomanyban bizonyi
tani, csupan egy tulsagosan is durva egyszerusitest kell tenni. ha tajekozodsz 
egy kicsit a tudomany torteneteben, akkor majd olvahtasz ilyen hibas elmeletekr
ol.
2) tehat az egyszerusitesrol a kovetkezot lehet elmondani: minden kerdes, amit 
felteszunk, bizonyos korulmenyeket, tulajdonsagokat vet fel. ezen korulmenyek, 
tulajodnsagok szerinti ADEKVAT EGYSZERUSITES a HELYES MODELL. ha a modell ilyen
 ertelemben megfelelo, azaz csak lenyegtelen, zavaro dolgokban hanyagol, akkor 
jo. ha lenyeges dolgokban is egyszerusit, akkor ERVELESI HIBA.
3) a te modelled valosagrol szol es igazolhatosagrol szol az en metodikam szeri
nt. az igazolas modjat tehat az pozitivista metodika hatarozza meg. tehat azon 
korulmenyeket, amik az igazolas szempontjabol fontosak, a pozitivista metodika 
hatarozza meg. ha tehat nekem van valamilyen kerdesem a modell egy reszet illet
oen, akkor vagy igazold, hogy az elteres a pozitivista metodikatol, vagy kutya 
kotelesseged a kerdesre valaszolni, belefoglalni a modellbe egy rogzitett valas
zt.
te ezt allandoan elmulasztod, ami sulyos modellezesi es egyben ervelesi hiba.

>(Barminek a modelljet hoznad fel peldanak, irto gyorsan 
>kilohetnem en is, hogy miert kotunk meg ennyi mindent 
>benne...)
minden jo modelle seteben jol meg lehet ervelni, hogy az a leegyszerusites mier
t lenyegtelen, miert nem erinti magat a kerdest. a modell nem csak ugy magaban 
all, hanem bizonyos kerdes, BIZONYOS SZEMPONT szerint modellezi a valosagot. az
on szempont szerint adekvatnak kell lennie. mas szempont szerint nem kell.

a te modelled marpedig a sajat szempontod szerint nem adekvat teljesen.


> Eredetileg annyi is eleg lett volna, hogy 'M' egyszeru 
>modszerrel be tudja latni, hogy nincs lehetosege
>ellenorizni az 'S' altal mondottakat. 
marpedig eleg sok lehetosege van, csak te pont ezeket a valosagban meglevo lehe
tosegeket egyszerusited ki a modellbol. igy konnyu.


>Mivel megertesi hajlandosagod hijan volt a jo 
>szandeknak, hat explicit modon bevettem, hogy 
>kapjon 'M' tobbfele erteket: a 'szinlatok' nem
>mondanak azonosat, ezert 'M' explicit modon tudataban 
>kell legyen annak, ami implicit formajaban is 
>trivialis: ha o kevesebb informacioval rendelkezik 
>erzekelesileg, mint a szinlatok, akkor
>keptelen ellenorizni.
1) kerdes, hogy a siznlatok miert nem mondanak azonosat.
2) M kepes ellenorizni meg mas uton modon is. ott van peldaul a monitor, mint f
izikai valosag, ami vizsgalhato.

>Az mar a Te bajod, hogy keptelen vagy felfogni a modell 
>es valosag kozotti kulonbseget, es olyan elemeket 
>akarsz beleeroltetni a modellbe, aminek nincs helye, 
>hiszen a modell nem a valodi szinlatast modellezni, 
>hanem a szinlatassal modellezi a transzcendens egy 
>lehetoseget...
a modell es a valosag kozotti kulonbseg, hogy a modell hihetetlenul nem valosag
os. nagyon tavol van tole. a modeleld nem egy extraerzekelesi lehetoseget model
lez egy valosagban. az extra erzekeles tokeletesen van modellezve: elfogadtam, 
hogy M nem erzekeli, amit S erzekel. de a VALOSAG NINCS MODELLEZVE, mert olyan 
plussz megkoteseket teszel, ami nem valosagos.

>Ha Neked minden kell, ami a valosagban meglehet, akkor 
>sajnos modell helyett valosagos szemelyekkel kellene 
>jatszani, es pl. kulonfele, transzcendensre vonatkozo 
>kerdeseket feltenned, aztan a valaszokbol kiindulva 
>megvizsgalni, osszhangban vannak-e a kapott
>informaciok egymassal, stb. 
Hat a az a kerdes, hogy a valosagban lehet-e igazolni, akkor ezt kell megvizsga
lni.

>Hiszen a vita ott kezdodott, hogy nem vagy hajlando 
>elfogadni, hogy letezhet konzisztens keresztyen
>keretrendszer. (Mindezt persze anelkul hangoztatod 
>fennen, hogy ismerned a keresztyenseget...)
en ilyet nem mondtam. en azt mondtam, a kereszteny rendszer nem konzisztens. me
g azt is, elismertem, hogy leetzhet konzisztens metafizikai rendszer. az en nez
etem pont arrol szol, hogy a konzisztencia meg nem eleg, az igazolas is fontos!


>> masrestz felhivnam a figyelmedet, hogy a modelled 
>>analogiasan milyen esetet jelent a hitre nezve:
>>azt jelenti, hogy vannak a hivok, akik extra 
>>erzekelessel rendelkeznek, es ezen alapul ahituk a 
>>transzcendenciaban. ezt az extra erzekelest tudnak 
>>igazolni a hitetleneknek, de ok inkabb osszebeszelnek, 
>>hogy hamis informaciokkal felrevezetik a hitetleneket, 
>>becsapjak, megtevesztik oket, nehogy igazolni lehessen 
>>a hituk valosagat.
>Nagyon kellett erolkodni, hogy ezt a badarsagot 
>kitalald?! Ismet felhivom a figyelmed, hogy a 
>keresztyenseggel kapcsolatosan kezdodott a vitank. Soha 
>nem allitottam, hogy mas vallasok nem leteznek. Ezert 
>vannak kulonbozo velemenyek, de szo nincs arrol,
>hogy barki osszebeszelt volna annak erdekeben, hogy 
>valakiket osszezavarjanak.
Akkor miert mond S1,S2,...,Sn olyanyira mast, hogy nincs kozottuk szignifikans 
korelacio sem?


> Ha nagyon bele akarnank  eroltetni a modellbe ezt, 
>akkor lehetne arrol beszelni, hogy kulonfele 
>szemuvegeik vannak, amik elteroen viselkednek. Igy hat 
>magatol ertetodoen tobbfele velemenyt fognak a 
>szinekrol adni 'M' szamara, es igy 'M' valoban
>abban a helyzetben lesz, hogy nem tudja eldonteni, 
>kinek higgyen.
Aha, itt a valasz. Csakhogy ez eddig nem volt modellezve. Marpedig nagyon fotno
s a kerdes szempontjabol. Tehat szemuvegeik vannak. VALOS szemuvegeik, tehat ez
ek vizsgalhatoak. Kerem a szemuvegek modellejt!

>Ugyanakkor a modellen kivulrol meg nagyon is jol 
>tudjuk, hogy a szinek leteznek, es mekkora tevedes a 
>variaciok miatt azt allitani, hogy nem leteznek.
A korelacio eppen szignifikansan nagy. A variacio pedig megfelelo figyelembe ve
ve, amit tudunk a "szemuvegekrol". A szinek es "szemuvegek" igy egyuttesen igaz
oltak.


Nagyon ugy tunik, hogy te a pozitivista metodika szerinti igazolast valami vulg
arisan leegyszerusitett modon kepzeled el, ezert ilyen naiv a modelled es az er
velesed.
Kepzeld el, a pozitivista metodika is eleg finom, es figyelembe veheti azt, hog
y a megfigyelok "szemuvegen" keresztul nezik a vilagot. Erre vannak a meresi es
 megfigyelesi elmeletek. Ha ezek lenyeges transzformaciot tartalmaznak, akkor s
zuksegesek egy modellben.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)