> Temakor: Egyenletes eloszlas ( 19 sor )
>
> A technikai megvalositas szerintem menni fog, de nem tudom milyen
> képlet, matematikai modszer segitsegevel hatarozzam meg a bogyok
> koordinatait.
Valoszinuleg paran nem ertik, hogy miert vetetted ezt fel, pedig _nagyon_
jogos, amit kersz. Ugyanis egyszeru pszeudo veletlenszamgeneratorok nem
igazan adnak jo eredmenyt ilyen celra.
A jo hir az, hogy ezzel a problemaval mar sokan foglalkoztak, mert mas
teruleteken is felmerul. Szemelyesen ray-tracing algoritmusoknal
talakoztam vele. Azokon belul is specialis technikaknal, mint a globalis
illuminacios eljarasoknal van szukseg ilyen "egyenletes" sorozatokra.
Az egyenletesseget nehez megfogalmazni, de az amire te is gondolsz. Nem is
huzom tovabb a lenyeget, neked
>>>alacsony diszkrepanciaju sorozatokra<<< van szukseg.
Dr. Szirmay-Kalos Laszlo: Szamitogepes Grafika, 211 o. tetejen emliti ezt:
"Megjegyezzuk, hogy leteznek olyan determinisztikus pontsorozatok,
amelyek meg a veletlen pontsorozatoknal is egyenletesebben toltik ki a
rnedelkezesukre allo teret"
Ha jol latom, negy hivatkozas van ezzel kapcsolatban, ezek kozul ketto:
D.E. Knuth: The art of the computer programming. Vol 2., 1981
Press-Flannery-Teukolskí-Vetterling: Numerical recipes in C (Second
Edition), 1992
> Felado :  [Hungary]
Udv egy masik Toth Csabanak a virtualis terben! :D
> Temakor: RE: Java2me fejlesztokornyezet ( 13 sor )
>
> magat a kodot inkabb ird masban (Forte mondjuk).
A "regi" elnevezes a Forte, ma mar SUN One Studio a neve. Szerintem is jo
erre a celra. A kulonfele mobil platformok emulacioja (ha nincs mar eleve
benne), akkor plugin-kent letolthetok.
Udv!
--
tocsa
---
| email:  |
| homepage: http://www.inf.bme.hu/~tocsa |
---
|
Osszefogalalva: Sok megoldas volt, a loadert lyukszalagrol
kezzel vagy HW-esen lyukszalagrol vagy ROMrol bevittek,
onnan mar lehetett valogatni, hogy kell-e assembler es milyen,
de a kulonbozo progikban elofordulo cimeket folyamatosan
transzponalni kellett, ehhez egy okos loader kellett.
A felhasznaloi progi kezelte az adatolvaso es iro periferia
minden nyuget-bajat, aztan erre kulon rutint irtak, amit
eleinte csak bekopiztak, utana mar kulon meghivato rutinkent
a RAMban tartotta'k. Sot, esetleg ROMban.
S>A sok IC a leptetomotor vezerlese, forgasstabilizalas, stb. lehet.
BM>> A mai flopiknak nincs olyan feluletuk, hogy tap, fold,
BM>> parhuzamos x bit vezetekek, es szokasos handshake jelek?
S>Ezek vannak
Asszem felfogtam!! Hat persze... Attol, hogy SW vezerli, attol me'g
nincsen kulon CPU kimenet meg bemenet a flopinak, a motorvezerles
meg fejvezerles infokat is a szabvanyos feluleten kell atvinni,
az adatbajtok koze kell beszurni a vezerlo bajtokat.
Ezt alatamasztani latszik, hogy a Commodore-os idokben leteztek
olyan progik, amik a flopi motorjanak hulyetesevel kvazi zeneltek.
Es ma is, CD-t lehet ugy egetni, hogy a kesz CD-n a pitek szoveget
alkossanak (meghozza igen jo felbontasut.. :-). Hat ez utobbit csak
akkor lehet, ha a meghajto lelkenek minden rezdulese vezerelheto
SWbol.
>Ha intelligens lenne, egy kis memoriaval, akkor nem lenne
>ennyire maceras a vezerlese es nem foglalna kozben vegig a gepidot.
Aha. A flopi kezelesehez elobb a flopi egesz "tartalomjegyzeke't"
(FAT) be kell olvasni, igaz?
Es ha a FAT hibas, akkor gyakorlatilag fogalmunk sincs, hogy
az a sok 1es meg 0as micsoda a lemezen, jol mondom?
Es valoban: ha intelligens lenne, es egyedul is kepes lenne
helyet talalni a FAT alapjan, az sokat segitene.
De miert nem ilyenre keszitik?? Akar olyan felulete is lehetne,
mint egy RAM IC-nek...
De tenyleg? Vajon miert farasztjak a szgepet rutinfeladattal?
Akkor a hoskori adat ki- es bevitelt majdnem tisztaztuk.
Elottem a PC Muhely 1. konyv. A vilag legelso PC jellemzoinel
all par dolog, amit maris nem ertek: 5 db slot, ebbol 1 a "grafikus" :-)
kartya, 1 a lemezvezerlo, 1 a soros/parhuzamos port.
- Hogyan alkotunk kepet? Kulon memoriaterulet jelenti a
monitortartalmat es ezt a memoriat irogatjuk, ebben rajzolgatunk?
Hogy lesz abbol kep? Mi olvassa ki sorosan, hogy kikuldje
a monitornak?
- A port-kartyat asszem ertem, hiszen a periferiak lassuk,
kulon csip kell nekik, aminek a kimenetere a CPU kitehet
valamit, es nem kell megvarnia, amig az onnan elviszi a periferia.
De hat a PPI 8255 is ilyen, es abbol az alaplapon is van.
-De mihez kell a lemezvezerlo kartya? Nem azt allapitottuk
meg az utobbi par levelben, hogy a CPU az adatvezetekeken
at vezerli a flopit?
Egyaltlan, mi az a az ISA busz, azontul, hogy nagy es fekete?
A CPU adat es cimvezetekeinek egyuttese lenne?? Ketlem.
Asszem ennyi kerdes boven eleg mara.
-----------------
NAR irta:
>Aztan ha egy ujabb programban megint szuksege lesz ra,
>akkor ugy dont, hogy csunya lesz a copy&paste, es kulon modulba
>(library-be) teszi az alprogramot, es a programok hasznalhatjak ezt az
>alprogramot.
Most mar vilagos. A rutinok meghivasanak hardveres menetet me'g ertem,
hiszen bizonyos elore megbeszelt vagy szabvanyos cimekre be kell tenni
az atadando adatokat, aztan at kell irni a programmutatot.
Mindez csak addig vilagos nekem, amig nem beszelunk
"folyamatosan futo oprendszerrol". De varjunk vele me'g.
>Vegul is a BIOS, illetve az oprendszer elso kozelitesben nem mas, mint
>egy rutingyujtemeny, amit a programok felhasznalhatnak.
Igen, sajnos en csak ennyit tudok elkepzelni. Ennel bonyolultabb
funkciok megvalositasanak mikentje egyelore homalyos.
---------------
Istvan irta:
>A hoskorban nem volt loader, ...
>... eloszor betoltotte az ember magat az asszemblert lyukszalagrol,
>az beolvasta masik lyukszalagrol a leforditando program szoveget,
Hat akkor az assembler egyben loader is volt...
Mindenkinek nagyon szepen koszonom a hozzaszolasokat ! BM
|
