Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1200
Copyright (C) HIX
2000-08-08
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re.: event horizon (mind)  24 sor     (cikkei)
2 Tukor (mind)  22 sor     (cikkei)
3 Kacsalabu agaiumbuk (mind)  9 sor     (cikkei)
4 fenynel gyorsabb, + fekete lyuk (mind)  12 sor     (cikkei)
5 Re: Celszeru leiras (mind)  41 sor     (cikkei)
6 Repulesi Navigacio (mind)  32 sor     (cikkei)

+ - Re.: event horizon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Pista
>>>Gondold azt, hogy a fekete lyuk szepen szabalja a teret.
 .....Ha valakinek ismeros az okoskodas, kerem irja meg honnan.<<<

Nekem a SargaTengeralattjarobol, ott volt egy terzabalo ize, ami a vegen sajat
magat is megzabalta. :)

>>>Az esemenyhorizont alatt, ha c-vel rohansz "kifele",
mar akkor is befele esel, mert ter maga tobb mint c-vel
zuhan a szingularitasba.<<<

Ez a tobb, mint c jelenti azt, hogy a ter iranya idoirannya alakul, es ennek
aztan nincs az a quark, vagy superstring vagy akarmi ami ellenallhatna, mert a
jovobe mennie _kell_.
De en mar a terzabalast se tudom elkepzelni :)
---Olyan mint az a felfujodo lufi a pottyokkel, csak eppen nincs meg egy
dimenzio, akkor hova fujodik fel?
---Van kulonbseg a gorbult ter es a zuhano ter kozott?
---Olyat is olvastam, hogy az esemenyhorizonton az idolassulas csak optikai
jelenseg szamunkra, de tenyleg ha all ott az ido, akkor eloszor is hogy
keletkezett?
Persze sejtem, hogy itt mar a modelleknek semmi eselyuk sincs :(

udv, Sanyi
+ - Tukor (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok
Koszi a valaszokat. Talan a legfrappansabb, hogy a tukorben ugy jovunk, mintha
mennenk :) [Vagyis szembol latjuk magunkat, de az oldalak szempontjabol
hatulrol]

Szerintem az igazi viszont Sebestyen Balazse, aki szerint hajtsunk vegre 180
fokos fordulatot a gondolkodasunkon, es tekintsuk a tukorkepunket a helyesnek,
azon minden a helyen van, egyezik velunk, tehet a tukor _semelyik_ tengelyre
sem tukroz, csak akik szembejonnek velunk, azok fordultak meg a fuggoleges
tengelyuk korul. Az asztalifoci (magyarul csocso) figura meg ha tukorbe nez,
azt hiszi fejjel lefele van, mert o" nem igy szokott szembe jonni :)

Vagy a harmadik magyarazat is szemleletes, hogy a tukor csak az elore-hatra
iranyt tukrozi.

A negyedik viszont  nem jo
>>>Tehat nem a tukor a bunos, hanem az ember, akinek van jobb es bal
szeme, viszont nincs also es felso...<<<
Egy szem is le tudja kepezni az iranyokat. Fenti igaz lehetne talan a fulre,
ami a parja nelkul csak bizonyos feltetelek mellett tud iranyt erzekelni.

udv, Sanyi
+ - Kacsalabu agaiumbuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Lista!

Korabban kerdeztem a listat, hatha hallott valaki a kacslabu agaimbuk felol. 
Sajna nem jott valasz. Nyar van, nem leteznek, vagy csak nincs olyan ember 
erre fele, aki erdemi valaszt tudna adni??? :-)))

Ha valakinek barminemu infoja van, kerem ossza meg velem!

EIK && udv From:, a bekatalpas
+ - fenynel gyorsabb, + fekete lyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziokak

Egy TUDOMANYos cikk a fenysebesseg tullepeserol:

http://www.origo.hu/tudomany/real/000726princetonban.html

Masik kerdesem: ha a gravitaciot gravitonok terjesztik, amik
fenysebesseggel terjednek, de a fekete lyukbol semmi meg a feny sem
szokhet meg, hogyan jonnek ki a gravitonok? Ha nem jonnek ki, akkor mitol
van gravitacio?
Hogy fer ossze a graviton es a gravitacio-fekete lyuk?
Jozsi
+ - Re: Celszeru leiras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [France]


> Elnezest a hosszu idezetert:( Szerintem a lenyeg az hogy nekem szemely
> szerint teljesen mas elkepzelesem van a "bizonyitas" fogalmarol mint
> neked. Szerintem a fenti idezet nem bizonyitja, hanem kijelenti hogy az
> oksagi leiras mas eredmenyt ad mint a celsagi, a bizonyitas
> leghalvanyabb arnyeka nelkul.

Eloszor is melysegesen egyetertek veled, hogy GyI a tudomanyos
gyakorlattol meroben elteroen hasznalja a "bizonyit" es "meggyoz"
kifejezeseket. O valojaban kinyilatkoztat, a tartalmi kritikara pedig vagy
megismetli allitasait vagy egyaltalan nem valaszol.
 
> Ugyanakkor nem ertek egyet azzal hogy a kemikus jo kozelitessel le tudja
> irni a nehany oraval (vagy nappal) kesobbi allapotot. Nem azert mert nem
> ismeri a molekulakra hato eroket (bar gondolom hogy a kvantummechanikai
> bizonytalansagok itt mar szamba jonnek), hanem azert mert a rendszer
> kaotikus, es igy egy nagyon kis bizonytalansag az eredeti allapot
> ismereteben nagy kulonbsegekre vezet. Nem tudom hogy ehhez mennyi ido
> kell, de nehany ora vagy nap eleg kell legyen (lasd idojaraselorejelzes,
> ahol a kormanyzo egyenletek gondolom egyszerubbek).

Viszont a kaoszt nem kene belekeverni a dologba. Az eloknek vannak
kaotikus tulajdonsagaik (pl. a jol ismert capa-suger problema), viszont
bizonyos stabilitas is jellemzo rajuk. Pl. ha valaki ebedre spagettit
eszik vagy krumplifozeleket (eltero input) nem varnam, hogy ez a dontes a
kesobbi eletet alapjaiban befolyasolja (kozel azonos output). (Kerek erre
nem irni extrem paldakat, normalis emberrol beszelek normalis korulmenyek
kozt.) A kaosz vagy nem-kaosz nem az egyenletek bonyolultsagan mulik,
hanem az egyenletek tipusan.

Hogy a vegyesz mit tud modellezni es mit nem, arra majd csak akkor tudunk
valaszolni, ha kiderul GyI milyen szinten adja meg a kezdeti allapotot es
ehhez kepest milyen szinten varja el a vegallapot leirasat. Mennyi idot
kivan modellezni a kezdeti es vegallapot kozt.

Eddig meg nem kaptunk hasznalhato leirast, marpedig igy nem fog menni a
dolog.

Necc Elek (az ezermester)
+ - Repulesi Navigacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Tudna valaki segiteni abban, hogy a pilotak, navigatorok hogyan hatarozzak
meg a repulesi iranyt?

A következore gondolok: Frankfurtbol Los Angelesbe szeretnek repulni.
(Persze csak elmeletben :-) Kinyitom az atlaszt, igy elso ranezesre azt
mondanam, hogy az utvonal New York, majd az egesz USA-n keresztul L.A. Ez
igy nem jo.

Lerajzoltam az eszaki felteket felulnezetbol, ahogyan a sarkokat abrazoljak
az atlaszban. Behuztam a szelessegi es hosszusagi fokokat. A leheto
legpontosabban belottem a ket varost, es osszekotottem egy egyenes vonallal.
Megneztem, hogy ez az utvonal hol metszi a szelessegi és hosszusagi fokokat.
Az atlaszban vegigkovettem az igy kapott utat. Egy szep iv jott ki: Skocia,
Izland, Gronland deli resze, Hudson obol, Regina(Kanada), Salt Lake City,
Las Vegas, L.A.

Probaltam osszefuggeseket keresni a cel es az indulo allomas kordinatai
kozott, hatha kijon valami , ami meghatarozza az indulo iranyt (keletre
induljak vagy Nyugatra - szelessegi kordinatak osszege kisebb vagy nagyobb
mint 180fok, stb.)
Nem jutottam semmire.

Mi van akkor, ha a deli feltekere akarok menni, mondjuk Sydney-be? Ezt mar
nem lehet lerajzolni. Ebben az esetben azt sem tudom eldonteni, hogy
egyaltalan eszakra vagy del fele induljak-e el.

Tud valaki esetleg irodalmat ajanlani a fentiekkel kapcsolatban?

Elore is kosz.
Vass Z

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS