Baksa Tamas:

>(Tapasztalatok szerint a 65-148-as IQ tartomanyba esik a
>teljesitmenyek kb. 95 %-a).
ha jol tudom, akkor ez igaz lehet, csak eppen nem empirikus megfigyeles,
hanem maga is "csinalmany". ha jol tudom, akkor az IQ merteke ugy van
skalazva, hogy normalis eloszlasnak tekintik, a varhato erteke 100-as,
es az egysegnyi szoras 15 (lehet, hogy 10) egysegnek felel meg. ekeppen
valoszinusegszamitasi szabalyok szerint kiszamithato hogy milyen
tartomanyba mennyi szazaleka varhato a teljesitmenyeknek. egyszeres
szoras 60%, ketszeres szoras 92% haromszoros szoras 98% stb. (e
szamokban sem vagyok biztos)


math (aki mar toltott ki IQ testet, de nem a Mensan:)

> "akarnak". Ha jol tudom eddig minden rakos sejtben megtalaltak
> valamifele telomerazt (enzim, ami ujra felteszi a telomera DNS-t a
> vegekre).

Egesz pontosan a telomeraz nem engedi elfogyni a telomerat (novelni
azonban nem tudja annak meretet)

Zeratul

A granularis rendszerek viselkedeserol 1-2 eve volt egy cikk a Termeszet
Vilagaban. Egyreszt eleg jo a cikk is, masreszt azt hiszem ott talalsz
hozza irodalmat is...

Zeratul

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Amiatt kerult napirendre a kerdes, mert egy ismerosomnek
> nem tudtam szilikonzsirt adni, mert nem hasznalok, es megprobaltam
> lebeszelni rola.  Erre 2000Ft-ert vett egy kis tubussal (attetszot
> kapott), ami tobbe kerult, mint a processzora. Igaz befektetesnek

Mert 'hovezeto paszta' neven kell keresni. Ennek alapanyaga valoban
szilikonzsir, de van benne a hovezeto kepesseget novelo es allagot
javito toltoanyag. (BeO por. Mergezo!)
2000Ft-ert szerintem egy kilot kaphatsz. Mar reg vettem, de egy kis
tubus 100Ft korul volt.

> Kiemelkedoen hoallo, kivalo viztaszito, kivalo szigetelo.
> A hovezetesrol semmi. Ha mar konkret adatokkal nem

Mert nem arra valo volt... Ebbol rajohettel volna.

> szolgalnak, annyit azert odairhattak volna - hovezetes: megjarja !
> Ami a legbosszantobb, hogy a mindenki altal nagy becsben
> tartott, orokervenyu Fuggvenytablazatok-ban sem szerepel semmi adat.
> Remelem az illetekesek olvastak elobbi kirohanasomat ! :)

Van olyan amelyre rairjak. Amit barmely elektronikai boltban kapsz
pasztat, eleg jol vezeti ugyan a hot, de specialis celokra sokkal
dragabban beszerezheto jobb tulajdonsagokkal rendelkezo anyag,
amelyhez reszletes specifikacio elerheto.

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Ez a level *NEM* HixEditorral keszult

Thus spake HIX TUDOMANY:

> hutoborda van rajta.  A tokon, a chipet kozvetlenul fedo kiemelkedo
> femreszen egy 4mm atmeroju kek, puritan papirkonfettinek latszo
> ragasztmanyt talaltam, melynek funkcioja nem tudom mi lehet,
> de hogy arthat, az biztos.
> Zsirozasnak nyoma sincs, viszont a hutoborda siklapjara kozepre
> fekete muanyagszalag van ragasztva.

Gyari eszkozokon ujabban egyre ritkabban latni hovezeto pasztas
es csillamlemezes megoldast. Egyreszt a kapcsolouzemu eszkozok
terhoditasaval egyre ritkabban kell nagy mennyisegu hot elvezetni,
masreszt bonyolult a gyartastechnologia, a csillam konnyen
eltorhet, zarlatos lehet, ezert specialis muanyag es gumilapokkal
helyettesitik. A hovezeto kepesseguk nem er fel a hagyomanyos
megoldassal, de egyszerubb szerelni, kisebb a meghibasodas eselye.
Ezen kivul kisebb lesz a tokozas es a hutoborda kozotti kapacitas
is. Ha javitani akarod a procid huteset, szerintem kaparj le minden
'ragasztmanyt', es hasznalj hovezeto pasztat. Ahogy Marky irta, a
felulet kozepere nyomj egy kicsit, ugy szereld ossze.

> Udv: zoli

-- 
VF

Szervusz!

Felvetettel sok olyan kerdest amikre en is kivancsi lennek. Egy reszukre
valoszinuleg meg nem igazan letezik elfogadott valasz, igy lehet helye a
talalgatasoknak is.

 irta:
> Idopont: Fri Sep  1 05:53:24 EDT 2000 TUDOMANY #1225

> itt az nem tiszta szamomra, hogy mifele elburjanzasrol van szo? arrol
> van-e szo, hogy a sejtek sok masolas utan a mutacio miatt az
> egyedfejlodesbenis elromlanak? a bacilusoknal ez nyilvan szelekcioval
> oldodik meg, a tobbsejtueknel nincs ilyen szelekcio, tehat a belso
> mutacio ellen igy lehet vedekezni. ez szerintetek helyes elkepzeles?
Elburjanzas, "elrakosodas" megeshet fizikai, kemiai hatasok miatt
fellepo mutaciok miatt is. A lenyeg az, hogy egy rakos sejt
letrejottehez tobb fuggetlen valtozasra is szukseg van. A korlatozott
osztodassazam egy eleg lenyeges tulajdonsagot megszuntet ezek kozul.
Azaz a megvaltozott sejtnek ezt a tulajdonsagot vissza kell nyernie
ahhoz, hogy igazi rakos sejtte valhasson.
Baciknal nem nagyon van ertelme evvel foglalkozni, hiszen egysejtu. Ha
elszaporodik, hat elszaporodik.
Egy tobbsejtu elolenyben viszont nem mindegy, hogy megfeleloen
funkcionalo sejtek alkotjak, vagy ezeken kivul szaporodo, nagy tapanyag
igenyu sejteket is kell hordoznia, amik raadasul mindenfele lehetetlen
helyre is befeszkelhetik magukat.

> Zeratul:
> >A tobbsejtuek azert nem akarjak, hogy a sejtjeik orokeletuek legyenek,
> >mert nagyon nehez a specializalodott sejteket olyan allapotban tartani,
> >hogy azok orok idokig mukodokepesek maradhassanak.
> bovebbenkifejtve ez mit jelent? az van mogotte, amit elobb irtam? avagy
> a specializalodott sejt onmaga (osztodas nelkul) egyaltalan nem stabil?
Miutan egy sejt specializalodott, mar nem osztodhat tovabb, hiszen neki
be kell tolteni a funkciojat.
Stabilnak kelloen stabilak lehetnek, gondolj az agyra, aminek a sejtjei
a szuletes(?) utan mar nem osztodnak tovabb, es halalunkig a kulonbozo
hatasok miatt mar csak csokken a szamuk. Annyira azert megsem stabilak,
hogy ne pusztuljanak el egy ido utan, de ennek nem tudom mi az oka. Nem
tudom idealis korulmenyek mellett pl. egy darab emberi idegsejt kepes
lenne-e "orokke" fennmaradni. Erre eleg nehez lenne kiserleteket
osszeallitani, mar csak az idotartam miatt is.
Vannak olyan szoveteink, amiben fennt kell tartani a megujulas
lehetoseget (pl. a bo"r vagy a belso felszinek hamretege a serulesek
miatt. Vagy vehetjuk a verkepzest, illetve az immunrendszert is
peldakent). Ezekben kevesse differencialt ossejtek huzodnak meg, amik
osztodva es differencialodva potolhatjak a hianyt. De ezek a sejtek
hajlandobbak "rakossa" valni is, hiszen azoknak a tulajdonsagoknak egy
resze amik a rakos sejtet jellemzik, eleve aktivak kell lennie bennuk
(kulonben nem lennenek kepesek szerepkoruket ellatni).

> > Nem erne meg a befektetett energiat, hiszen egy orokeletu tobbsejtunel
> >sokkal nagyobb a valoszinusege, hogy a szaporodasi idoszaka vege elott
> >elpusztul (betegseg, ragadozo, stb.) mint egy rovidebb eletideju
> > tobbsejtunel.
> ez akkor igaz, ha az orokeletuseg valban tobblet energia. de hogyha
> eredetileg orokeletuek voltak asejtek, akkor az egysejtuek mechanizmusa
> energiahatekonyan, alegegyszerubbmegoldassal tud orokeletu lenni.
> akerdes, hogy ez a mechanizmus miert valtozott meg? ezt nemlehet azzal
> indokolni, hogy "mert a fejlettebb allatok ugyis elpusztulnak",mert ez
> legfeljebb azt indokolja, hog ymiert nem jelent szelekcios hatranyt, de
> azt nem, hog ymiert jelentett elonyt. mi van a csucsragadozokkal?
Arra gondolok, hogy mindez differencialtsag kerdese. Egy papucsallatka,
vagy egy telepes eloleny az egyszerubb felepitese miatt megteheti, hogy
a sejtjei visszadifferencialodnak, es uj telepes elolenyt hoznak letre.
Egy csucsragadozo izomszoveteben levo izomsejt mar valoszinuleg nem
lenne kepes visszadifferencialodni es ujra osztodni kezdeni. Mas
szovetekhez hasonlo ossejtes megoldasra valoszinuleg azert nincs
lehetoseg, mert ezeknek a sejteknek a differencialodasahoz az
embrionalis fejlodes specialis korulmenyeire van szuksege es ez a
kifejlett elolenyben mar nincs jelen.
Tehat ha fent is tarthatnak a korlatlan szamu osztodasukat, nem lennenek
meg a feltetelek hozza, hogy funkciojat ellato sejt jojjon letre a
frissen osztodott differencialatlan sejtbol. Akkor meg mar celszerubb az
esetleges sejtelburjaznzasokat elkerulni azzal, hogy csak korlatolt
szamu osztodasra hagyunk lehetoseget.

Gogy