> E-mail :  [Hungary]
> Azaz eljutottunk oda, hogy jelexerint csillagkozi urhajot ilyen modszerrel
> nem erdemes a Nap kozelebe vinni -- nyilvan azon egyszeru oknal fogva,
> hogy a Nap megkozelitesehez jelentosen le kell elobb lassitani a
> szondat... (Csak tajekoztatas jelleggel: ha a fent meghatarozott maximalis

Miert kell feltetlenul lassitani? Nem a sebesseg nagysaga, hanem az iranya a
problema. Pl. a Fold ugyanilyen nagysagu, csak mas iranyu sebesseggel a
jelenlegi majdnem kor helyett bevitorlazhatna a Nap kellos kozepebe...
Valamelyik bolygot, nem is feltetlenul tolunk befele esot lehetne
iranyvaltoztatasra felhasznalni. Lehet, hogy tobbet is erdemes. (Pl. a
Jupiterrel atfordulni egy Napkozeli elnyujtott ellipszisre, esetleg a
Jupiter kozeleben is tuzelve.) Nehez optimalizalo feladatnak latszik, mikor,
milyen bolygoallasnal, mekkora kezdeti uzemanyag felhasznalassal, milyen
iranyban erdemes nekiindulni stb.

Udv,  Jozsef

Hali Feri!
>>>Biztos rengeteg hasonlo program van, ha valaki talal valami jol mukodot,
nekem is irja meg.<<<

http://www.aho.ch/pilotplanets/release.htm
Ez a planetariumprogi a gyenge kis PalmIII-asom 160x160-as lcd-jen is
mindent tud amire szuksegem lehet. Mondjuk ustokoson nem lehet vele
utazni. De pl. tavcsovet tud vezerelni, nekem csak egy 20x50-es
tabori van, azt en vezerlem.

Megvolt a Holdfogyi, Napfogyi, Jupiter-holdak, Szaturnusz-gyuru (epphogy)
fiastyuk, az Andromeda, de ahhoz nagyon sotet kell neki. Milyen
latvanyos dolgot lehet me'g egy ilyen tavcsovel mostanaban megfigyelni az
e'gen?
udv, Sanyi

Kedves Feri

En inkabb csak tomoren valaszolok.
Amit hosszan irtal, az a te velemenyed, Feri.
Bizom benne nem haragszol meg nagyon, ha en tovabbra is fenntartom a
magamet.
Koszonom

Fotiszteletem

Voland

Kedves Zoli!

 > A 'hullamcsomag' mit is jelent?

Semmi bonyolultra nem kell gondolni, a *csomag* csak azt akarja
kifejezni, hogy nem vegtelen hosszu. Egyszeruseg kedveert gondol-
junk egy 1 meter hosszu es 1 mikron hullamhosszu hullamra. Ez mar
hullamcsomag. Nyilvan van ertelme arrol beszelni, hogy ez 1 miko-
ronos hullam, de szigoruan mar nem igaz. A tiszta szinuszos hullam
mindig vegtelen hosszu. Ha a veges darabot atengedjuk egy szuron, 
akkor latjuk, hogy az eredetileg eles hullamhossz (vagy fekvencia)
egy picit kiszelesedik. 
Ha 1 meter helyett 2 meter hosszu darabot veszunk, akkor a kisze-
lesedes fele akkora. Pontosan ugy, ahogy a Heisenberg hatarozat-
lansagi relacio -- ami a fotonra is igaz -- mondja. 

Amikor a gerjesztett hidrogenatom kisugaroz egy fotont, akkor a
foton energiaja nem abszolut hatarozott. Amikor vonalas szinkeprol
beszelunk, ez nem abszolut vonalas -- van neki ugynevezett terme-
szetes vonalszelessege. Ha abszolut vonalas lenne, akkor a gerjesz-
tett hidrogenatom ugy maradna, sose sugarozna ki a fotont. A foton
merete nagyjabol a feny koherenciahossza. 
Az interferencia lenyege, hogy a fenyt *kettevalasztjuk*, majd utana
ujbol osszehozzuk. Az interferencia szempontjabol a lenyeg az, hogy
a ketfele fenyut kulonbsege hogyan viszonyul a hullamhosszhoz. Ha
egesz hullamhosszban kulonboznek, akkor osszeadodnak stb... a ket
fenyut abszolut kulonbsege elvben nem szamit. Ha az egyik tukrot 1-2
milimeterrel odebb tesszuk semmi baj, legfeljebb eltolodnak a inter-
ferenciacsikok ha nem egesz hullamhosszal tettuk odebb. Azert nem 
novelhetjuk a kulonbseget tetszes szerint -- elobb-utobb azt vesszuk
eszre, hogy az interferencia romlik majd megszunik. Ha tulmegyunk a 
feny koherenciahosszan az azt jelenti, hogy akkor a foton mar nem 
talalkozik onmagaval. Ha jol remik, ez valahol a dekameter kornyeken
van. 
Lezerre hosszabb, ott eppen az a lenyeg, hogy a termeszetes vonalsze-
lesseg ala megyunk.

udv 
kota jozsef

Kedves Tamas!

abban teljesen igazad van, hogy az elv onmagaban, bolygok gravitacios
parittyasegitsege nelkul keves. A baj ott van, hogy a Fold keringesi 
sebessege tul nagy, tul sokba kerul ha meg akarunk szabadulni tole.
De hasznalhatjuk a bolygokat parittyakent fekezesre is. Ahogy irtam
kesobb (valoszinu mar kereszteztuk egymast) a Naphoz ugy a legkonnyebb
menni, ha a Jupitert hasznaljuk fekezesre. 
Amennyire emlekszem, a NASA tavlati terveiben a 90-es evek kozepen 
szerepelt olyan szonda, ami eloszor a Naphoz ment volna utana meg ki-
fele. De biztos azert nem vagyok benne. Azota valtoztak a tervek is,
a Nap es Pluto most ket kulon szonda.  Mindkettonek a Jupiteren lenne
az elso allomas.

A csillagkozi szonda pedig kulon izgalmas mese. Az elkepzeles ott az, 
hogy eloszor a Naphoz kozel kell menni, hogy jol felgyorsuljunk. Amikor 
a szonda kb 37 millio kilometerre (0.25 CsE) messze van a Naptol, akkor 
pedig bekapcsolja az antigravitacios pajzsot !
Az antigravitacios pajzs nem vicc, hanem egy fultballpalya meretu vitor-
la lenne, amit ugy feszitenek ki, hogy a napsugarzasra meroleges legyen. 
Ekkora felulet kell, hogy a fenynyomas ellensulyozza a gravitacios von-
zast (ez persze feltetelez egy bizonyos eleg kicsi sulyt a szondara). 
A fenynyomas csakugy mint a gravitacio egy-per-r-negyzet, igy innentol
kezdve a szonda erohatas nelkul marad, egyenletesen megy kifele azzal 
a sebsseggel, amire felgyorsult.   
Ez nem fanatzmagoria, hanem komoly terv. Mindez persze nem azt jelenti,
hogy ha akarnank akar holnap is indulhatnank. De 10 even belul megold-
hatonak tunik.  

Meg megmaradt a jolismert problema, amit eddig szandekosan elodaztam: 
Szep, hogy kozel kell menni, de hogyan is jut a szonda a Naphoz kozel? 
Most csak arulok el, hogy a valasz most nem a Jupiter, hanem a vitorla. 
A tobbit meghagyom megoldando rejtvenynek.  

*Feladat*:  Hogyan kell vitorlazni, hogy kozel jussunk a Naphoz ? 
Tegyuk fel, hogy nem akarunk sokkal tobb uzemanyagot hasznalni mint 
ami arra kell, hogy kijussunk a Fold vonzaskorebol.

udv
kota jozsef

Egykori építőanyag-tanulmányaim alapján magánál a fázisváltozásnál
következik be a térfogat-növekedés. 1 l jég súlya csak 0,92 kg, ez az ami a
fagykárokat okozza, utána már a jég is úgy viselkedik, mint egy rendes
szilárd anyag. A hőmérséklet csökkenésével csökken a térfogata, nő a
sűrűsége. Ez az erő, illetve nyomás  elég tekintélyes lehet, az irodalom
szerint eléri a 100 MPa (100x10^6 N/m^2) nagyságrendet.
Szittner Károly
> az alábbiakat írta a következő üzenetben:
news:...
>
> Zoli,
>
> >>>Huteskor miert tagul a jeg, szemben mas anyagokkal, melyek
> >>>osszehuzodnak ?
> >>>Pech - ezt en sem tudom, mert a HIX-en ez nem volt kivesezve.
> >
> >>Pech, ha tagul, mert akkor elrontottuk a merest :-)
> Tudomasom szerint normal allapotban a jegnek egyfele modosulata letezik.
> Ebbol az kovetkezik, hogy 0 fok alatt ugy viselkedik, mint minden
> szilardtest.
> Hutve osszebbmegy. Ettol van a rianas a Balaton jegen. En is lattam
> lékhorgaszas kozben, nagyon erdekes, amikor hul az ido, elkezd durrogni a
> jeg (Zoli, keszits homerot ami a durrogas integralasaval mutatja a
hofokot).
> A keletkezett resek olyan keskenyek, hogy sokszor egy kespenge is alig
> dughato belejuk. Aztan a resbe is belefagy a viz, es amikor melegszik az
> ido, akkor meg kitolodik a partra  a jeg.
>
>
> >Ketsegbeejto, hogy nem tudom honnan szedtem, de ugy emlekszem
> >hutesekor 0-tol -2...-4 ? fokig meg tagul, majd attol kezdve
> >zsugorodik.
>
> Modja mar meg valaki, honnet szedhette ezt a Zoli. Engem is erdekel.
>
> >A viz surusege tablazat is elegge kulonos:
> >Homers. Suruseg
> >0       999,867
> >5       999,926
> >10      999,727
> >15      999,126
> Ja, es fagyaskor kb. 8%-ot tagul.
> Szerencsere, kulonben megfagynanak a halaim a tavakban.
>
> Janos

Olvasvan a #1633-t,  a Tudomany es technika diohejban cimu 
tudomanytorteneti 'Puska' fuzetkeben rogton megneztem - Max Planck 
1857-ben szuletett. Elotte azon jart az eszem, hatha kiderul - 
hany evig is kell meg csiszolodnom, hogy magam is rendezettebben
es brilians stilusban irhassak ? 
Kiderult azonban, hogy eveket csusztam, es az ide irt sokszaz 
cikkem ellenere sem zarkoztam fel.
Vigaszom, hogy en meg irhatnek konyvet 'Einstein kortarsa voltam' 
cimmel :), hiszen legzsengebb ifjukoromban 3/4 evig orulhettem 
ennek a szerencsenek.
Vegul eloszor a radiobol, majd szuleim beszelgetesebol szinte 
biztos, hogy eljutott hozzam hamar - az akkor nekem meg csak 
hanglejtesekbol ertheto hir, 1955 tavaszan.

Udv: zoli bacsi 


 @@@@@
@ :-)
 @@@@@
(Ez itt egy Newton portre -- M.L. moderator)