>Feladó: vargaendre_uh.liampiv
>Csabi, csak egy ötlet: Az elefántok a homlokuk környékén (azt hiszem a
>homloküregükkel, már nem emlékszem pontosan) hallanak 1-2 hertzes
>hangokat is. Az ötperces sietés elég jól passzol a hang becsülhető
>sietésével a hullámfronthoz képest.
  Endrenek igaza lehet, erre nem gondoltam, ami pedig a feltalalo
elorejelzojet illetne, nem hinnem, hogy a 'cipodoboz' nagysagu keszulek
csupan hallokeszuleken alapszik.
 Udv. Csaba.
>Üdv: Endre





-- 
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/

Kedves János!

Nevezzük lefestésnek a ki és befestést. Esetünkben egy 0 vastagságú
matematikai objektum ki és be festéséről van szó, így ennek ki, be vagy akár
lefestése is ugyanazt jelenti, mégpedig, hogy az objektumot alkotó 0 méretű
pontokat kicseréljük más színű, de szintén 0 méretű pontokkal. Sehol
egyetlen csepp festéket nem kell hozzá elhasználni.

A vastagság>0 kikötés pedig semmin sem javít. A pi liter festékből ekkor is
bármilyen epszilon>0 küszöbértéknél kevesebb végső hiánnyal lefesthető 
tetszőleges számú ilyen tölcsér. Egyszerűen mindig úgy választjuk a festék 
vastagságot, hogy az
epszilonból még megmaradt résznek csak a fele kelljen az adott tölcsér
lefestéséhez. Soha sem fog elfogyni az epszilonnyi mennyiség, miközben
minden tölcsér le van festve.

A PI mp megoldásban vagy a PI mp sosem érkezik el vagy nem lesz lefestve a
tölcsér. S valóban tévedtem, mert ez még kvantumos esetben is igaz. Lévén a
megteendő távolság oo. Az "intelligens" festék ha véges időben tudna
végezni, akkor véges időben végig mehetne a természetes számokon, úgy hogy
mindig a már érintett legnagyobbat jegyzi csak meg.

Ha végezne, akkor egy olyan természetes szám lenne a tarsolyában
megkonstruálva, melynél nincs nagyobb. S itt két eset van:

1. A hagyományos oo felfogás szerint nincs legnagyobb természetes szám.
2. Az általam vallott oo felfogásban nincs legnagyobb megkonstruálható
természetes szám.

Magyarul, ha eljönne a PI mp mindkét esetben ellentmondásban lennénk.

Feloldás: Van egy M (megkonstruálható természetes szám) küszöb érték, aminél
tovább a festéknek nem kell mennie. Ekkor se be se ki se le nem lesz festve
a tölcsér.

Pető Hunor
http://infinity.tag.hu

ui. Két nézőpont van: Az egyik szerint kapunk egy lefestett tölcsért. A
másik amikor nekünk kellene lefesteni. A festett tölcséren senki sem fog
egyetlen hiányt sem találni, akárhogy nagyítja. A lefestetlen tölcsért, 
senki
sem fogja kifesteni, akárhogy festegeti. Magyarán a lefestett tölcsért nem
készíthették! Hanem egyszerűen van és kész. Matematikában ez könnyű.
így definiáljuk. A hagyományos oo felfogás ezt nem jól kezeli. Az általam 
adott axiómák - szerintem - mindkét nézőpontból megfelelőek.

Ugy latszik, az 1/x hiperboloid bemazolasa kulonosen fontos: a HIX tudomany
kulon celszammal adozott a problemanak!
Köszönet a moderatoroknak, es festekes udvozletem megegyszer:
Janos

"nem szeretnék veled pénzbe sakkozni,  mert lehet, hogy az a parti, ami sakknak
 indult, ultiként ér véget."

nos furi, hogy te ezt emlegeted. van ez a lista, aminek az a cime, hogy TUDOMAN
Y. az ember elkezd veled vitatkozni TUDOMANYOSan, es te valaszkent vicceket mes
e
lsz, ironizalsz, metaforazgatol. mindent, csak tudomanyos ervet nem irsz le.

Hunor:
"Nos én egy fizikai modellt vizsgáltam matematikailag, így nem értem miért ez a
fordított irányú támadás."

Te egy fizikai jelenseget vizsgaltal meg matematikailag, es levontad a kovetkez
tetest, hogy nincs (folytonos) mozgas. Egy fizikai kovetkeztetest vontal le mat
ematikai vizsgalodasbol, ami keptelenseg. 

Tegyuk fel, hogy a matematikai gondolatmeneted helyes volna, azaz A1="a folyton
os mozgas valos szamokkal valo leirasa paradoxialis" (valojaban nem az). 

A gondolatmeneted ugy szol, ha jol ertem, hogy a matematikai modellbol kimutath
ato, hogy nincs folytonos mozgas, tehat nincs folytonos mozgas. De mivel megis 
van, ezert a matematikai modell helytelen.

Namost ha feltesszuk, hogy A1 igaz, akkor a kovetkezo megoldas volna:
1) A valos szamok nem alkalmasak a folytonos mozgas leirasara.
2) Tehat mas matematikai modellt kell alkalmazni.
3) A valos szamok valami masra alkalmasak lehetnenek. Es a modell maga helytall
o lehet, csak mas alkalmazasra alkalmas csak.

Ehhez hozzajon meg az, hogy az A1 maga is hamis, a valos szamok ugyanis onmaguk
ban sem paradoxialisak, es alkalmasak a folytonos mozgas leirasara.

Leirtam mar korabban, es ebben a szamban Barna Janos is megfogalmazott egy haso
nlo gondolatot: A valosagban mindannyian kepesek vagyunk veges ido alatt egy ve
ges szakaszon levo kontinuum vegtelen ponton valo athaladasra. A veges szakaszo
n kijelolhetsz kontinuum sok pontot, es kijelolhetsz megszamolhato vegtelen sok
pontot. Kijelolhetsz egy megszamolhatoan vegtelen pontbol allo szig. mon. novek
vo sorozatot is, ami konvergens lesz (szuksegszeruen). 
Mindezen tevekenysegeid abszolut nem mondanak ellen annak, hogy a folytonos moz
gas a veges szakaszon levo kontinuum vegtelen sok ponton at tud haladni veges i
do alatt veges sebesseggel. 

Kepesek vagyunk kijelolni a sorozatot, kepesek vagyunk vegighaladni a pontjain 
veges ido alatt. Kozben meg kontinuum sok mas pontot is erintunk. 

Egy dologra nem vagyunk kepesek, nem tudjuk a kontinuum sok pontot, de meg a me
gszamolhato vegtelen sok pontot sem egyesevel, egymas utan leirni egy papirra, 
vagy fileba, mert ez vegtelen sok helyet es idot igenyelne. Es ebben a tekintet
ben vegesek vagyunk (De vannak matematikai eszkozeink ezeknek mashogy valo mega
dasara. 
). De ez nem mond ellent annak, hogy a mozgas tekitneteben abban az ertelemben 
"vegtelen kepssegunk" van, hogy kepesek vagyunk a veges szakaszon elhelyezkedo 
kontinuum sok ponton valo vegighaladasra veges ido alatt. 

Szoval az ember bizonyos tekintetben veges kepesseggel rendelkezik (felsorolas)
, bizonyos tekintetben potencialis vegtelen kepesseggel (a vegtelent kezelo mat
ematika), bizonyos tekintetben meg aktualis kontinuum vegtelen kepesseggel is r
endlekezik (vegigmenni kontinuum sok ponton). Ezek kulonbozo dolgok,e s ne kava
rd ossze!

Tobbet ezt nem magyarazom, elegen, es elgeszer magyaraztuk mar.

Felszolitalak tovabba, hogy egzakt definiciokat adjal meg, bizonyitsal, ha mate
matikat akarsz muvelni! A gondolatmenetedben az, hogy "es ebbol kovetkezik a fo
lytonos mozgas keptelensege" hianyzik. nincs bizonyitva. Ez egy intuitiv lepes 
toled, ami hibas. Ha megprobalnad egzakt modon bizonyitani, latnad, hogy nincs 
ra mod.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

A helyi ujsag az MTI- re hivatkozva az elmult ev legnagyobb
felfedezesei közt emliti egy horvat D. Djurek nevu tag
Pb-Ag-oxid-karbonat keramia alapu allitolagos szobahomersekletu
szupravezetojet. (Raadasul prima bolcsesz- forditasban:) Tud
Walaki errol valamit? Reprodukaltak mar valahol a mereseket, vagy
ez is csak bulvar- kacsa, ahol egy regebbi publikacio
'ultraconductor'- abol lett szupravezeto?

                                                         Kibuc

Janos:

csakis az elteto" kotozkodes kedveert :))
> Ez tevedes. Ha mondjuk egy kompresszorral toltom bele a festeket, ami 
> 1 litert nyom bele masodpercenkent, akkor 3.142  masodperc mulva mar 
> biztosan tele lesz.
> A tolcser szukulesevel ugyanis az aramlasi sebesseg a vegtelenhez tart
..
De csak akkor ha a festek abszolut osszenyomhatatlan, es a kompresszor-
nak vegtelen nyomast kell produkalnia.

> Vigyazat! "Kifestve=befestve" nem igaz!
Igy igaz. De a kifestes megis visszavezetheto a befestesre. Vegyunk a 
tolcserunk korul egy masik, ketszer akkor atmeroju tolcsert, es ontsuk 
a festeket a ketto koze. Akkor 3*pi liternyivel tele lesz kivulrol.

Azert matematikailag csakcsak szabad a festesnek nulla vastagsagunak 
lennie, mert csak gondolatban festunk ... igy az ido sem problema :)

M. Laci:
 
> ... a Huygens modul es megkezdte kozeledeset a Titanhoz... 

Mar csak egy hetet kell varni es drukkolni. Addig is meg lehet nezni
az 2001 Urodusszeabol is nevezetes Iapetusrol keszult szilveszteri
kepet (most jott ki  http://ciclops.lpl.arizona.edu 
vagy http://ciclops.org).

A. Jozsef (magneses gyerekjatek):

> 2. Ha a mágnesrudak végei közé 1 golyót illesztünk, akkor mindig
> vonzzák egymást.  (É...D  O  É...D), (É...D  O  D...É).
..
> Kérdés:
> Miért függ a vonzás és a taszítás a közbeiktatott golyók számától, 
> és 1 golyó esetén miért nem számít a mágnesrudak polaritása?

Alighanem a Geomag nevu olasz eredetu jatekrol van szo. Ugy gondol-
nam, hogy a golyo kicsit szetteriti az erovonalakat. Peldaul az
(E-D 0 D-E) kombinacioban a golyo mindket polusa egyforma (E) pola-
ritasu lesz, a deli erovonalak meg oldalt mennek ki. 
Azert -- ha van igazsag:) -- akkor szamit a magnesrudak polaritasa.
Mindket esetben vonzzak egymast, de az egyikben (E-D 0 D-E) eszre-
vehetoen erosebben. 

Burgonya (felmelegedes):

> A felmelegedésrol másként is. 
> Nem csak az ember a ludas.
>   http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=42987

Szep is lenne, de nem kell elhinni, amit a cikk mond...elnezest a 
lakonikus kijelentesert...

udv, kota jozsef