Marky,
>Az alabbi problemaval szembesultem: miert latunk uszomedenceben
>uszoszemuveggel jobban, mint nelkule?
A szemed igenis viz-levego hatarfeluletre van optimalva. Ha most kivul is
viz van, ami hozzafekszik a szemedhez, akkor leromlik a szemlencsed
fokuszalokepessege, a szemed azert megprobal elesre allitani, de annyira nem
tudja deformalni a lencset, hogy a viz-szemlencse rendszerben a retinan eles
kep legyen.
Janos

"Sziasztok!


Az alabbi problemaval szembesultem: miert latunk uszomedenceben
uszoszemuveggel jobban, mint nelkule? Addig vilagos is lenne, hogy a
viznek mas a toresmutatoja, tehat a targyak tavolsagat rosszul becsuljuk.
Ami viszont nem vilagos, hogy miert latszik 5 meterrol egy targy
uszoszemuvegben sokkal elesebben? Ha nem merulunk le, akkor a vizoszlop
nyomasa elhanyagolhato a szemuveg nelkuli esetben, tehat nem az van, hogy
a nagy nyomas deformalja a szemlencset. Azt sem hiszem, hogy a
szaruhartyanak levego kell, mert akkor kontaktlencsevel sem latna jol az
ember. Szoval hogy van ez?

Elore is koszonom,
marky"

Nos a nyomasnak valoban semmi szerepe nincs. Az uszoszemuveg moge szorult leveg
o viszont nagyitolencsekent mukodik. Kb olyan, mintha szemuveget vennel fol, ez
ert lehetseges, hogy elesebben latsz viz alatt.
Egyebkent meg nagyon nem mindegy, hogy milyen fenytoro kozeg van a szaruhartya
elott. Pl. tengervizbe merulsz szemuveg nelkul, akkor alig latsz valamit, mert
a suru tengerviz toresmutatoja tul kozel van a szaruhartyaehoz, ami igy nem tud
ja elegge megtorni a fenyt, ezert csak foltokat latsz joforman. A tengeri madar
ak ezert egy plusz hartyat "huznak" a szemuk ele alameruleskor, ami segíti ezt
kompenzalni.

H

> miert latunk uszomedenceben uszoszemuveggel jobban, mint nelkule?

  Mert a lencse (szemlencse) fokusztavolsaga fugg a ket toresmutatotol.
Vizben mas a toresmutato (nagyon), igy nem az a fokusztavolsag, nem oda
fokuszal ahova kell. Uszoszemuvegnel a lencse levegoben van, igy tud
fokuszalni, elesen latunk. Csak torzan, mert van egy fenytores a viz-levego
hataron (ami sik felulet). De rogton csinaltam KoMaL peldat a kerdesbol:
Ha valaki elesen lat uszoszemuveg nelkul a viz alatt, hany drioptrias
szemuveget hord a szarazfoldon...

Gyula

>Az alabbi problemaval szembesultem: miert latunk uszomedenceben
>uszoszemuveggel jobban, mint nelkule?

Azert, mert a fenytores merteke ket kozeg hataran fugg a ket kozegtol,
igy mas lesz a levego/cornea es mas a viz/cornea rendszer fenytorese.
Latasunk a levego/cornea esetre van elesitve.

Vizi allatoke pedig a viz/cornea esetre.

Erdekes dilemma, ha mindket kozegben eles latasra van szukseg, de
az evolucio erre is mutat peldat. Amerika tropusi reszein el a
negyszemu hal (ket faja is van: Anableps anableps es A. microlepis)
a vizfelszinen el, es mind a levegoben mind a vizben levo rovarokra
vadaszik. Ezert osztott szeme van, amelynek felso resze a levegoben,
also resze a vizben lat elesen. Bovebben itt:
http://ebiomedia.com/gall/eyes/4eye. <http://ebiomedia.com/gall/eyes/4eye.html>;
 html <http://ebiomedia.com/gall/eyes/4eye.html>;

Erdekes meg, hogy a kreacionoistak szerint ez a hal a teremtes
egyik bizonyiteka, mivel szerintuk ilyen szem evolucioval nem
johet letre.

De azert mi tudjuk, hogy igen:-))
Sot meg is ismetelte egy teljesen mas tipusu szemmel: a
keringobogaraknak (Gyrinidae) is, amelyek szinten a vizfelszinen
elnek, egy kitinleccel ketteosztott szeme van.

Gabor

Kedves Marky,
De bizony kell neki a levego!
A kornea levego hatar adja a 'dioptriak' javat... (a lencse csak egy kicsit
modosit.). A kontaktlencse is levegovel erintkezik kivul. Szoval elemi
optika, hogy a lencse toroerejet a toresmutatok jelentosen befolyasoljak...
(van olyan 'lencse' is ami nem is domboru, hanem csak a toresmutato
valtozik...) Gondolj bele, ha nem lenne toresmutato kulonbseg akkor honnan
tudnank hol gorbul a lencse :-))) Mikroszkopnal is neha olajat
kellcseppenteni a targylemez es a lencse koze. Viszont el tudom kepzelni,
hogy lehet olyan extremen tavol (vagy rovidlato) aki pont vizben lat jol
szemuveg nelkul... Tehat ha a lencse nagyobb tartomanyban mukodne akkor
lathatnank elesen a viz alatt. Tehat speci viz alatti kontaktlencse kell.
Van egy hal ami a fele szemet kidugja a vizbol (kinez, de kozben lefele is
nez) es kivul mas a szem domborusaga, mint a vizben levo resznel eppen e
miatt (bifokalis szeme van :-)). Messzire amugy nem lehet nezni mert a feny
nem hatol at csak kb 10-15 meter vizen (vizszintesen is)...
Laci

> Az alabbi problemaval szembesultem: miert latunk uszomedenceben
> uszoszemuveggel jobban, mint nelkule? Addig vilagos is lenne, hogy a
> viznek mas a toresmutatoja, tehat a targyak tavolsagat rosszul becsuljuk.
Nem csak a a tavolsaggal van gond.

> Ami viszont nem vilagos, hogy miert latszik 5 meterrol egy targy
> uszoszemuvegben sokkal elesebben? Ha nem merulunk le, akkor a vizoszlop
> nyomasa elhanyagolhato a szemuveg nelkuli esetben, tehat nem az van, hogy
> a nagy nyomas deformalja a szemlencset. Azt sem hiszem, hogy a
Nem bizony.

> szaruhartyanak levego kell, mert akkor kontaktlencsevel sem latna jol az
> ember. Szoval hogy van ez?
Miert, kontaktlencsevel jol latsz? Szerintem nem.

A problema a kovetkezo: a viz toresmutatoja egesz mas, mint a levegoe
(es kozelebb van a szemlencsehez), ezert, ha lemerulsz, nagyjabol olyan
a hatas, mintha a szemlencsed eleje kiegyenesedett volna - tehat
rendkivul erosen tavollato leszel: semmit nem tudsz tokeletesen
fokuszalni es minden homalyos lesz. Ha meg nehany lencset a szemed ele
tennel, jobb lenne a helyzet... ezert lett a halak szemlencseje go:mb
alaku es a fokuszalast is a lencse mozgatasaval oldjak meg, tovabbi
gombolyites helyett.

Ha viszont sikuveget teszel a szemed ele, akkor a szembejovo
fenysugarakkal nincs gond: iranyvaltas nelkul atmegy az uvegen, majd
ugyanugy torik a szemlencseden, mint szarazfoldon. A gond azokkal a
sugarakkal van, amelyek nem merolegesen esnek az uvegre: ezek
megtornek, ez pedig azt eredmenyezi, hogy mindent joval tavolabb latsz,
mint ahol van - de tovabbra is elesen. A megoldas gondolom a nagyito
szemuveg lenne - ha ki lehetne kuszobolni a nagyitasbol eredo hibakat.

Sziasztok !

A legegyszerubb gondolkodo 1 dimenziosan ilyen jeleket
eszlel es memorizal: z, z, z, s, z, s, s, z, s, z, z, z, z, s, ...
Ha a jelszuneteket periodikusnak talalja, de a jelek tipusat nem, akkor
figyelni kezd. Kiszamitva, varva a szunetek leteltet jegyzi, hogy, milyen
jelet kapott, es megkiserli statisztikai alapon elorejelezni a kovetkezo
jel tipusat. Ha nem megy - mert memoriaja veges es a feldolgozasi
sebessege sem megfelelo, akkor esetleg meg probalkozhat bizonyos
jelkombinaciok, 'csomagok' ismetlodesenek keresesevel es csak azok
elorejelezhetosegevel probalkozik.
Ha nagyon jo feje van, akkor a kivalasztott csomagok azonositasahoz
algoritmust fabrikal, s rabizza a hatterben rabszolgakent
dolgozo automatizmusaira az azonositasukat, mikozben
o maga azon topreng, hova is csoppent. :)
Ha talalekony es van is ra lehetosege, visszauzen valamit, es figyeli,
okoz-e ez valamifele, statisztikailag ertekelheto valtozast. Ha egyeb
erzekszerve nincs, csak hall, akkor ugy tunik, nehez lesz olyan
parbeszedet kialakitania, mely...
Nem tudom folytatni, de hatha mas igen. :)
Egyaltalan definialhato, milyen a legegyszerubb gondolkodo ?
(ha nem vesztunk meg el a roppant bonyolult elok es az ujmodi
mestersegesek zavaraban)
Van-e kalyha, amihez vissza lehet menni?

(Morcos, meltosagteljes hallgatasra szamitok. Be fog jonni.)

Udv: zoli

Kedves Starters !

>>vetulete a perspektiva hatarat jelento horizontot ne erje el, ne
>>erintse meg, de a leheto legkozelebb essen hozza.
>Mi az, hogy "legkozelebb"? Az euklideszi geometriaban, ha barmilyen
>kicsi a szog, akkor az arnyek nem eri el a horizontot, hanem valahol
>metszi a sikot. Nincs olyan, hogy "kozel", vagy "messze" a horizonthoz
>kepest.
Jogos a kerdes. Elrontottam, megprobalom szabatosabban:
Perspektivikus abran (ami vetulet) a sikon nyugvo tu alljon 0 ponton.
Nem tudom, hogy a matematika megengedi-e, hogy az arnyek
perspektivikus vetulete - mint szakasz [0,h) intervallumot jeloljon ki,
ahol tehat h egy horizonti - de az intervallumba nem tartozo pont
lenne.
Ha ez nem hibas, az arra is utalna, hogy perspektivikus
kepek parhuzamos egyenesei sem talalkoznak egy pontban,
s talan azt is, hogy a tu arnyekanak esetere nem lehet
egyertelmu dontest hozni.
(remelem nem a semmit ragozom)

Udv: zoli