Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1122
Copyright (C) HIX
2000-05-21
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 etnikai terkep (mind)  5 sor     (cikkei)
2 antropia es Swinburne (mind)  52 sor     (cikkei)
3 Adam genjei (mind)  13 sor     (cikkei)
4 determinisztikus-e a kvantummechanika (mind)  10 sor     (cikkei)
5 finomhangolas (mind)  54 sor     (cikkei)
6 Mathnak testverhazassag (mind)  6 sor     (cikkei)
7 Kovary Peternek antropia (mind)  5 sor     (cikkei)
8 Kosz Zoli a valaszt. (mind)  16 sor     (cikkei)

+ - etnikai terkep (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A legfrissebb(autótérkép nagyságú)
kárpát medence etnikaitérképet keresek hol melyik kiadványban
találom meg?
--
Burányi Zsolt
+ - antropia es Swinburne (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tema: antropia es Swinburne

Anelkul, hogy bele akarnek folyni az antropiarol szolo beszelgetesbe,
ajanlom figyelmetekbe (es tovabbi megvitatasra) Richard Swinburne oxfordi
filozofiaprofesszor meglatasait a temaval kapcsolatban. Idezetek a "Van
Isten?" c. konyvebol (Kossuth Kiado, 1998.):

"Itt valaki ellenvetesul folhozhatna az un. antropikus elv egy valtozatat,
amely szerint ha a vilagegyetem nem lenne a fent leirt szempontok szerint
rendezett..., akkor egyaltalan nem lennenek emberek, akik szembesulhetnenek
ezzel a tennyel. (Mas szoval, ha nem lennenek termeszeti torvenyek, akkor
nem volnanak szabalyszeruen mukodo elo szervezetek, tehat emberek sem.)
Ezert semmi meglepo nincs abban a tenyben, hogy rendre bukkanunk - hiszen
nem is bukkanhatnak semmi masra. (Ez a kovetkeztetes nyilvan egy kicsit tul
messze megy... A vilag rendezettsege sokkal nagyobb foku, mint amilyen az
emberi lethez szukseges - tehat az emberek meg akkor is szembesulhetnenek a
vilag rendezettsegevel, ha ez sokkal kisebb foku lenne, mint amilyen.) De a
fenti erv ettol eltekintve is elbukik egy olyan okbol, amit legjobban egy
hasonlattal lehet erzekeltetni. Kepzeljuk el, hogy egy orult elrabol
valakit, es bezarja ot egy szobaba, amelyben egy kartyakevero gep is
talalhato. Ez a gep egyszerre tiz csomag kartyat kever, majd mindegyikbol
huz egy lapot, es egyszerre felmutatja mind a tizet. Az emberrablo azt
mondja az aldozatanak, hogy hamarosan be fogja kapcsolni a gepet, es az
felmutatja majd az elso tiz lapot, de ha nem a ko:r asz jon ki mindegyik
paklibol, akkor a gep egyidejuleg fel is robbantja az aldozatot, aki ennek
kovetkezteben nem fogja latni, hogy milyen lapokat huzott a gep. Ezutan be
is kapcsolja a gepet, amely az aldozat legnagyobb meglepetesere es
megkonnyebbulesere a ko:r aszt mutatja fel mindegyik csomagbol. Az aldozat
arra gondol, hogy ez a rendkivuli teny magyarazatra szorul, es feltetelezi,
hogy a lapokat megcinkeltek. Az ujra felbukkano emberrablo azonban
ketsegesnek tunteni fol ezt a feltevest. "Aligha meglepo - mondja -, hogy a
gep csak ko:r aszokat huzott. Nem is lathattal volna semmi mast, hiszen ha a
gep barmi mas lapot huzott volna, mar nem elnel, hogy meglasd." De persze az
aldozatnak van igaza, es az emberrablo teved: csakugyan van valami kulonos
es magyarazatra szorulo abban, hogy a gep tiz darab ko:r aszt huzott. Az
eszlelt jelenseg nem valik mindennapiva es erthetove pusztan attol, hogy a
kulonleges rendezettseg szuksegszeru feltetele a huzott lapok eszlelesenek.
(...)
Ismet valaki mas az ugynevezett sokvilag-elmelettel ervelhetne mindezek
ellen, azt allitvan, hogy ha millioszor millio vilagegyetem letezik, amlyek
egymas kozt a rend es rendezetlenseg osszes lehetseges formajat folveszik,
akkor szuksegszeruen lesz koztuk egy olyan is, amelyet egyszeru es ertheto,
allatok es emberek megjelenesehez vezeto torvenyek szabalyoznak. Ez igaz. De
nincs okunk ra, hogy sajat vilagegyetemunkon kivul tovabbiakat is
feltetelezzunk. (...) Az osszes targy, amelyrol tudomassal birunk, vagy
megfigyelheto alkotoeleme vilagunknak, vagy az ilyen alkotoelemek
magyarazatakent feltetelezett targy. Millioszor millio tovabbi
vilagegyetemet feltetelezni a vilagegyetem rendezettsegenek magyarazatara
*egy* Isten helyett, nem mas, mint az esszerutlenseg netovabbja."

Udvozlettel:
Isvara
+ - Adam genjei (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lelkesz urnak Sara ugyeben igaza van. Adammal kapcsolatban is lehet, de
nekem is ugy tanitottak, hogy az elso emberpart meg hibatlannak teremtette
az Ur, es igy termeszetesen genetikai hibaik se voltak. Ergo semmi gond
nem volt a testverhazassaggal. Kesobb lettek genetikai hibak, ezert a
testverhazassag mar nem javallott. Ezt nevezte jeszy bibliai szemleletnek.

Szerintem az egyet nem ertestek terminolgiai oku. Mast ertettetek bibliai
szemleleten. Az persze nyilvanvalo, hogy ez a felfogas nem Mendel elott
szuletett meg. Magan is kivancsi lennek, hogy kitol ered.

Az viszont meglep, hogy az evangelikus teologian nem tanitottak ezt a
fajta felfogast.
						Horvath Pista
+ - determinisztikus-e a kvantummechanika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Math irta:
> >Kota Jozsef felvetese viszont meg erdekesebbnek tunik, mert ha jol
> >ertem, azt feszegeti, mintha meg determinizmus sem lenne.
>erre a kerdesre azert nem reagalok, mert tudtommal ez meg mindig nyitott
>kerdes. van determinisztikus es valoszinusegi modellje is a
>kvantummechanikanak. nem ertek ezekhez a dolgokhoz, ezert nem is akartam
>belemelyedni.

Nekem azt tanitottak, hogy a Bell egyenlotlensegek kiserleti igazolasa,
cafolja a kvantummechanika determinisztikus ertelmezeset.
+ - finomhangolas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Meg mindig math irta:
> a finomhagnoltsag latszata tehat nem bizonyitja azt, hogy valoban
> tervezesrollenne szo. de azt sem, hogy sokat dobaltunk akockaval. 

Azert ideztem ezt, mert lenyegeben ez az ket sor az amivel egyetertek.
Az irasod tobbi reszevel nem.
Vegyuk a legismertebb finomhangolasi problemat (plusz a standard
kozmologiat), a Vilagegyetem surusegenek problemajat.
Tenyek:
1. Jelenleg kevesebb mint ketszerese a kritikus surusegnek.
2. Hogy a RHOkrit 3%-anal nagyobb azt mar evtizedek ota tudjuk.
Jelenleg ugy tunik a 30%-anal is nagyobb.

Vegyuk a RHO/RHOkrit szamot. Miert van ez 0,3 es 2,0 kozott.
Pontosabban miert nem sokkal nagyobb mint egy, ill. kisebb mint 0,1?

A kerdes azert lenyeges, mert ha hasznaljuk a kozmologiat, akkor a
"kezdetekig" visszamenve ez a hanyados 1,000... 00xc kell, hogy legyen,
ahol az egyes utan 60 darab nulla all (vagy 0,9999.... 60 db. 9-essel).
Miert volt ez ennyire kozel az egyhez?
A dobokockas erved hogy ugymondjam nem igazan fog meg ilyen valsegek
eseten. A 2.a pontodban irtakrol:

> 2) a termeszeti allandok pontos jusztirozasa mitosz. miert?
>    a) igazabol csak nagyon nagyvonalu elemzesek vannak arra, mi lenne,
> ha masok volnanak az ertekek. lenne-e elet, lenne-e intelligens elet,
> nem lehet tudni.
    
Hat ebben az esetben lehet tudni.
Tegyuk fel, hogy az 51. jegy nem volt nulla (vagy nem volt 9-es).
1. Kritikus surusegnel nagyobb suruseg volt 10^-(50) -eddel.
 ez esetben ma mar par milliardszorosa lenne a suruseg a kritikus
surusegnek. Miert baj ez? Azert mert nem is lennenk mar. A Vilagegyetem
mar sokkal korabban magaba roppant volna. Meg az elott mielott par ezer
fok ala csokkent volna az Univerzum surusege. Ez esetben semmid sincs, az
osleves azonnal magaba roskad.
2. A kilencesek esete. Az 51. jegy, nem kilences, hanem (legyunk
engedekenyek) nyolcas. Ez esetben a Vilagegyetem surusege a jelenleginek
milliardod resze. Ez azt jelenti, hogy a rekombinacio utan mar nagyon
hig. Olyan hig, hogy csillagok, galaxisok nem is johetnek letre. A
legnagyobb csomosodasok kisbolygonyi meretu H felhok. Van nemi deuterium
es litium aztan slussz. Hol csinalsz eletet ebben a Vilagban?
De meg jobb kerdes, hogy mibol?

Kerlek olvasd el figyelmesen ujra a penteki irasodat.
Megismetlem, az eloszor idezett ket soroddal egyetertek.
Kivancsian varom, hogy ujragondolva mit tartasz fenn "tanaidbol"?

Horvath Pista

ui. Hasonlo a helyzet, ha az 52. vagy 53. jegyre megyunk. Termeszetesen
az 59. jegynel nem sok gond lenne. De az 58-57 mar erosen kerdeses.
Persze nekem eleg az 
1,000000000000000000000000000000000000000000000000001   is
+ - Mathnak testverhazassag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az 1.-es pontoddal egyetertek. A 2.-ban irtad:
> 2) rendkivul nehezkes volna egyetlen emberparbol elerni azt a genetikai
> valtozatossagot, ami a fennmaradashoz es alkalmazkodashoz szukseges.
>praktikusan szerintem lehetetlen, hogy egy ilyen populacio fennmaradjon.

Errol eszembe jutott a gepard. Ezek szerint gepard nincs is.
+ - Kovary Peternek antropia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A halak finomhangolas erve kicsit maskepp fest (lasd a fenti cikkemet).
Ha a vizek 12-22 fokos homersekletet valami ertelmes szammal osztod
(barmivel -100 es +1000 kozt), akkor azert ez az ertek nem 60 jegyre van
hangolva. Vagyis peldad math dobo kockas peldajaval veszem egyenlonek.
Ez csak hangolas, de hol FINOM?
+ - Kosz Zoli a valaszt. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Igen erdekeseket irsz (az erdekes nalam nem a hulyeseg szinonimaja).

Kisse beindult az agyam toluk. Szerintem se tudatosan eljuk az eletunket.
Remlik valami, hogy 90%-ban biztosan nem tudatosan teszuk a hetkoznapi
cselekedeteinket (szerintem a 90 erosen alul becsuli a valodi erteket).

Errol atugrottam a majomagy, tehenagy, huloagy temara. Errol most mar a
sor limit miatt nincs lehetosegem irni, csak annyit, hogy Carl Sagantol es
Lukacs Belatol olvastam errol. No meg van egy teoriam, hogy a tudatos, a
freudi tudatalatti, es a jungi kollektiv tudatalatti harmas pont megfelel
a fentieknek. Kerlek irjatok ezekrol, ha van kedvetek, es igy talan a
moderatori harmasbol
> Tudomanyban a hagyomanyos es jol megfoghato temerszettudomanyos
> temak nagyobb sullyal szerepelnenek. / Attila  /

legalabb ket feltetelt ki tudunk elegiteni.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS