Starters irta;

<<Mi gorbul el a  terben?
Maga a ter.>>>

Ne haragudj, de nekem a megerteshez szukseges az is, hogy mi a ter, mi tolti
ki, hogy eltudjon gorbulni. Az ures ter nem letezik.

<<> A Michelson kiserlet azt mutatta, amit mutathatott a fizika torvenyei
szerint, de azt nem igazolta, hogy nem letezik c+v vagy c-v. A keszulek nem
Dehogynem: c+v=c, ahol c>v.>>>

Ez kovetkoztetes volt es nem bizonyitek. Einstein velte ugy, hogy igy van s
mas nem tudta megcafolni.

<<Ha megmeri az altalam kilott raketa sebesseget mit eszlel?
29Xe km/s-ot - es a raketarol is ennyinek latszik az o sebessege. Elhiszem,
hogy furcsa, szokatlan - de ez van. A sebessegosszeadas nem linearis
muvelet - csak kis sebessegeknel NEZ >>

Azt meg nem hallottam, hogy nem linearis a sebessegosszeadas.En a sajat
bolygomrol megallapitom mind a ket sebesseget (kozepen allok) s nem adhatom
ossze mert vetek a relativitas ellen? A meres lehetetlen jelenleg.

<< Gondolj arra, hogy ha a sebesseg hatna a testekre, akkor valoszinuleg
KULONBOZOKEPPEN hatna minden anyagra - >>

Nem az anyagra hat, hanem az anyagban zajlo sebessegre. Igy gondolotam.

<<Annak idejen azt mondtak, hogy az Olymposz-on laknak az istenek. Tehettek
ezt mindaddig, amig az emberek nem tudtak folmenni oda. Az idokulonbsegeket
ma mar ki lehet merni, igy Te sem tagadod. A tobbi kesobb jon - majd akkor
visszaterunk ra, ha megerjuk :-)>>

Ha jon, de addig ez olyan erv, amelyet a hivok is hasznalnak. Majd meglatod,
hogy bebizonyosodik Isten torvenye, de akkor mar keso lesz.

<< Analogia: annak idejen is ki tudtak szamolni a napfogyatkozast ugy is,
hogy a Foldet gondoltak mozdulatlannak. Nem volt konnyu, de megoldottak es
pontos volt.>>>

Ezt en is igy vallom. A Napcentrikus rendszer korforgasu, de egy tagabb
rendszerben mar nem.

<<Te akarsz es tudsz - vagy rossz az elmelet. Es ha _egyvalaki_ meg _tudja_
mutatni, hol rossz az
elmelet, az az elmelet ott tobbe nem rug labdaba (bar a regi helyen esetleg
ervenyes marad, ha nincs jobb helyette) - lasd pl. a hidegfuziot.>>

Tudom, hogy ez a tudomany vilaga, de a relativitas kozel szaz eves, akar a
"repules", amelyet a Newton-i mechanika szerint oldottak meg, egeszen az
urrepulesig, de a
relativitas meg mindig keresi a bizonyitasokat.

<<Akkor gondolom azt is tudod, hogy pl. az elektonikaban a magas es az
alacsony homersekleteken, nagyfrekvencian, valamint szupravezetes >>>

Erre vannak konkret bizonyitekok, es pedig az, hogy lehet alkalmazni is a
gyakorlatban.

LZ irta;

<<Igy abszolut egy imho tipp, hogy annak a palyaja (legyen ez foton, vagy
barmi) gorbul, amivel vizsgalod a teret.>>

Bocs, de en kulonbseget teszek abban, hogy az gorbul amelyben halad valami,
vagy az, ami halad.

<<<A Michelson kiserlet valoban nem vetette el (c+v)-t, de igazolta, hogy
ket rendszerben maskepp telhet az ido.>>>

Pontosan erre epitettek meg a kiserleti berendezest, a tobbi konkluzio.

<<<Valojaban a c-t csak a mozgo testek hatarsebessegekent emliti - azaz
ennel
gyorsabb valtozas elkepzelheto, meg az elmelet szerint is.>>

Tudomasom szerint nem a Michelson kiserlet igazolta, hogy a c a maximum
habar ilyet is olvastam.

<<400000km/s-t kellene eszlelnie. Ennek ellenere a raketad csak
200000km/s-Es ezt (valamint azt, hogy ennel nagyobb sebesseggel jelenleg nem
tudunk merni) jobban el tudom fogadni :)>>

Ez egy masik problema; mit tudunk merni jelenlegi eszkozeinkkel, mert a
leggyorsabb mero eszkoz, az elektomagneses hullamok terjedesi sebessegen
alapul.

<<De nem az ora kesik/siet, hanem a muon eli tul a ~600m-t.>>

Mert lelassul a bomlasi folyamat.

Zoli irta;

>Mi gorbul el a terben?A feny.

A "ter gorbul", igy mondja az "ige",  es ez nem mindegy.

>Mi az ido? Fuggvenyvaltozo.

Igy igaznak tunik.

<<A kerdes nem egyertelmu, de sejtem, mire vonatkozik. A masik bolygon
tartozkodo azt eszleli, hogy nalad lassabban telik az ido, igy te csak
feltetelezed, hogy a raketad relative
400ezerrel erkezik. Kevesebbel kozelit, mint 300ezer, >>>

Miert kell tudja, hogy nalam hogy halad az ido. Benne van sajat rendszereben
az en bolygom es a raketam is.

<<de a megfigyelo megerti, hogy te gyorsabbnak veled. Ugyanis o latja,
hogy nem veheted eszre raketad lassusagat, mert az orad >>

Itt megint elmeleti kovetkoztetesek kovetkoznek, amelyet egy masik ember
maskep magyaraz.

<<Nem is fontos. Ha az elmelet sok kovetkeztetesenek egyike meg nincs
igazolva, de a legtobbje igen, az onmagaban nem kerdojelezi meg. Ha egyetlen
cafolatrol tudsz, szolj azonnal ! >>

Maga a tudomanyos meggondolas koveteli meg a bizonyitekot. Nem tudod sem
bizonyitani, sem cafolni tudomanyos eszkozokkel, hogy nincs Isten. Van ki
hiszi, van ki nem.

<<>a bolygok korforgasa (keringese) latszolagos mozgas,
Hogyhogy ? Mozifilm, vagy mi ? Hogy kell ezt erteni ?>>

Persze hogy mozi filmkent jatszodnak le az esemenyek szemeink elott. Minden
attol fugg honnan nezed, mihez viszonyitod, de van egy ok-okozati
osszefuggese a dolgoknak es
az mar nem latod barhonnan. A korforgas elve alapjan, mi okozza az eliptikus
palyaformat?

<<A bolygok keringese relativ mozgas egymashoz kepest es a rendszer
tomegkozeppontjahoz kepest is. >>

Attol fugg mit veszel be a vizsgalt rendszeredbe.Mennyire terjeszted ki.
Ebben nincs akadaly.

<<Lehet, hogy csalodast okozok, bizonyitani senki nem akarja.  Annyit
tehetsz kivancsisagod kielegitese erdekeben, hogy bepereled a >>

Ez tulzas, mert ha en valamit nem fogadok el, attol nincs jogom megtiltani
masoktol. Ezt is megprobaltak sokan a tortenelem folyaman, de nem mukodik.

<<De ne feledd, van hit es van meggyozodes ! A ketto nem ugyanaz.>>

De ugyan az, mert a hivo is megyozodesrol beszel, es hisz.

<<<Ait irtal, konkretumot nem tartalmaz arrol, hogy a magyarazatok
ellentmondtak volna az elmeletnek. S nem egyertelmu, hogy kinek es mi nem
egyertelmu..>>

Nem irtam konkretumokat es azt sem mondtam, hogy az elmelettol elteroen
magyarazza mindenki, hanem csak azt, hogy az elmeletet nem ertelmezik
egyforman.

<<Ha magad nem vegzel onalloan gondolatkiserleteket, vagy masoket nem eled
at, valoszinuleg ki sem alakulnak az eszkozeid es a kritikai erzeked.>>

Ez surolja a bekepzeltseg hatarat.

<<<Az elmelet maga nem magyaraz, csak leir, de azt egyertelmuen teszi,
egeszen az ervenyessege hataraig, amit ugyancsak megjelol.>>

Tehat a leiras nem magyarazat! De meg az ok-okozati osszefugeseket isle kell
irja.

<< nem letezik, (Lucifer felesleges, ideje nyugdijba kuldeni. :)>>

Bizonyitast var mindenki, hivo es hitetlen,csak a bizonyitasok lehetnek
elteroek is.

<<Einstein elmeletenek ellentmondo tenyt meg nem produkalt senki. Az elmelet
alapjan keszult prognozisok mindeddig helyesnek bizonyultak.>>>

Meg nem produkalt!

<<*En nem ertem, tehat legyen mindenki szamara gyanus!*>>

Ne ad fel az elvedet, nem kerlek ra, nemhogy kenyszeritenelek.

<<A valasz attol fugg, mi a kerdes. Ha az a kerdes, hogy miota jar lassultan
az ora, akkor a valasz: a gyorsulasa ota.>>

Az elejen felhozott kiserlet szerint a gyorsulast okoltak a kiserletezok es
itt a Hixen is volt ilyen velemeny. Tehat ez egy olyan elv, amelyben vannak
"nezetek".

<<Ha a kerdes az, hogy miert jar lassan, a valasz az: mert relative mozog>>.

Ez mar bonyolult. Honna tudod mennyit kesik a visszateres utan, ha az csak
relativ. A sajat rendszereben mindenki egyforman cselekszik, hogy lehet igy
kulonbseg? Az o oraja is ugy megy mint az enyem!

Szocs

Kedves Janos !

>A legszebb, ami Einsteintol szarmazik: a vegtelen sebesseggel mozgo
>megfigyelo egy elektromagneses hullambol sztatikus teret erzekelne,
>ami toltesmentes terben lehetetlen.

Halogattam a valaszt, hogy ne en legyek a szep gondolat elrontoja,
de nem birtam sokaig.  c-nel valamivel kisebb sebessegen lenne hellyel-
kozzel sztatikus ter, c-n pedig mar az sem.
Probalom demonstralni, miert.
Allo lezer fenyeben elindulo, gyorsulva tavolodo megfigyelo
eleinte a klasszikus Doppler effektust tapasztalja.
Minthogy nem vizhullamrol van szo, hanem mas termeszeturol,
melyre jellemzo, hogy az amplitudoja a frekvenciatol fugg, mindketto
csokken amint a Doppler voroseltolodas fellep.
Mielott a versenyzo elerne az agyuhoz kepest c-t, mar se magneses,
se elektromos tererosseg nem lenne szamara detektalhato.
Ezek egyre fogynanak, majd elvesznenek muszere o:nzajaban, ill.
az idok vegezeteig kellene atlagolnia, hogy valamit kimutasson.
(igaz, ideje volna boven, ha egyszer mar ugysem oregszik. :)

Az kulon egy erdekes dolog, hogy allo megfigyelo szerint a mozgo
muszerben nem akarodzik rendesen megindulni az aram, mert egyre
lomhabban mozgo, iszonyatos tomegu elektronokat termel,
az egyre laposabb laposelem. :)
Hogy a vektorok ne fogyjanak el, annyit tehet, hogy a lezert
madzagon huzza maga utan. Igy persze tobb energia kell
a c-re gyorsulashoz, de a vegtelen ketszerese ugyanugy
vegtelen, tehat mindegy. :)  E masik versenyben kisse fura, hogy
a versenytars cipelve van, de ha mar egyszer ugyis mindegy,
hogy mozog-e a kibocsajto forras vagy sem, a jatek igy is fair.
Tehat ha a delikvens lathatja, amit le akarna elozni, akkor megcsak
meg sem kozelitheti sebessegben.
Ha pedig nem 'lathatja', mert elfogyvan kicsuszik a kezei kozul, akkor
se lehet biztos abban, hogy gyozott.

Udv: zoli

Sziasztok !

Klapanciusz mester a merocsovebe bedug egy gyengecske
mikrohullamu sugarzot, mely a cso szabad hosszanak megfelelo
hullamhosszon sugaroz.
Hogy a keszulek meg takarekosabb legyen, a merocso egyik oraja
megoldja, hogy minden teljes hullam kibocsajtasa utan kimaradjon
a kovetkezo.
Tavolbol kozelit felenk e komplexum, s mi az utja menten varakozunk.
Amint a cso odaer hozzank, csaknem elerte a fenysebesseget,
ezert mar gyurunek talaljuk. Minthogy az idozito rettenetesen
lelassult, borzaszto ritkan generalodnak az egyedi hullamok. Ami
viszont kijon a csobol, az a Doppler effektus miatt oriasi amplitudoju,
hamar lezajlo, 2 femptosecundum terjedelmu szinusz-impulzus. Rogton
felvetodik :
Lehet-e egy ilyen impulzus szemmel is lathato ?
A valaszt nem tudom, se hogy hol lehetne utanajarni, ha itt nem
tisztazodik.
(Tulajdonkeppen szelessavu, folytonos spektrumu jel volna ez,
legalabbis klasszikusan veve, a Fourier transzformaltja
azt mutatna, igy tehat meg radiofrekvencias zavart is keltene, ill.
gamma tartomanyba eso energiaja is kene legyen elvben)
Az idodilatacio reven a keszulek idozitoje roppant lomhava
valt.  Rendben van-e, hogy elkapunk egy 2 femptosec ideju
jelet, s csak rettento sokszorosa hosszu szunet utan lesz megint
ujabb ?
Letezik, hogy a hullamok idoben osszemenjenek, de a jelszunetek
ne ?  Nincs itt valami ellentmondas?
Ha ugyanis folyamatos uzemmodra valtanank at, akkor meg folytonos
jelet kapnank, 2 femptosec periodusidovel, kb. 660nm hullamhosszal,
ami biztos lathato....     Nem, nem tudom biztos e. Biztos lathato ?
Az idodilatacio a generalt hullamok periodusidejere ill. ezzel
spektrumara is kihat-e ?
Erre a kerdesre nem lehet igen a valasz, mert amint Klapanciusz
csove rovidde valt,  a hullamoknak is vele aranyosan rovidekke
kellett valniuk. Jol gondolom ?

Udv: zoli