Valenta Feri velemeny-sorara rovidesen visszaterek, de most meg
egy fontosabb eszmefuttatast szeretnek bemutatni:
A BS gravitacio egyszeru elmeleti indoklasa.
Sarkadi Dezso 2003.09.09.
Legyen N szamu, azonos m tomegu, gomb alaku R sugaru gazhalmaz.
Legyenek a tomegek olyan tavol egymastol, hogy gravitacios
kolcsonhatasuk elhanyagolhato legyen. Az egyes tomegek gravitacios
sajatenergiaja aranyos a tomeg-negyzettel:
E(m) = beta * m^2, ahol beta tartalmazza a G-t, a geometriai
formatenyezot es a negativ elojelet.
Egyesitsuk az N szamu tomeget egyetlen R sugaru gombbe.
Ekkor az egyesitett rendszer sajatenergiaja:
E(Nm) = beta * (N*m)^2
A gravitacios kotesi energiat ugy kapjuk, hogy a sajatenergiabol
levonjuk az egyes tomegek sajatenergiajat:
EB = beta * (N*m)^2 - N*beta*m^2 = N(N-1)*beta*m^2
Ket tomeg eseten a kotesi energia: EB(2m) = beta*m^2,
mely megfelel a Newton-i gravitacionak pontszeru tomegek eseten:
EB(2m) = -Gm^2/R
A BS gravitacio a fenti levezetes pontositasa: Az egyesitett rendszer
sajatenergiaja csak akkor korrekt, ha a kezdeti allapotban az m
tomegek sajatenergiaja elhanyagolhato nagyon kis tomegek, porszemek,
vagy gazmolekulak, stb.) Ha a kezdeti allapotban az m tomegek
sajatenergiaja nem hanyagolhato el, akkor az egyesitett rendszer
sajatenergiaja abszolut ertekben kisebb lesz:
E(Nm) = beta * (N*m)^2- N*beta*m^2
A gravitacios kotesi energiat a fentieknek megfeleloen
a sajatenergiak levonasaval kapjuk:
EB = beta * (N*m)^2 - 2*N*beta*m^2 = N(N-2)*beta*m^2
Ket teljesen azonos geometriaju m tomeg kozott (N=2) tehat a
kotesi energia zerus. Ennek megfeleloen a Newton-i
gravitacios torveny legegyszerubb korrekcioja:
EB(m,M) = - G*m(M-m)/R   (M>= m)
Itt az R a fentiek szerint konstans, az altalanos eset:
U(m,M) = - G*(R/r)*m(M-m) = - Gm(M-m)/r   (M>=m)
(Az R konstanst bevontam a G-be.)
Lenyeg: a tiszta Newton-i gravitacio csak akkor ervenyes,
ha a kolcsonhato tomegek sajatenergiaja a kolcsonhatas elott
elhanyagolhato. A BS gravitacio akkor ervenyes, ha a kezdeti
gravitacios sajatenergia jelentos,
ez teljesul peldaul a laboratoriumi ingakiserletekben.
A valosagot jobban leirhatja az
U(m,M) = - Gm(M-alfa *m)/r <= 0
alaku potencial, ahol az alfa dimenziotlan tenyezo empirikus
parameter, mindig az adott ket kolcsonhato tomegre jellemzo.
Az Eotvos kiserleteket E. Fishbach nevu kutato vizsgalta
felul kb 10 evvel ezelott. A kisebb elteresekbol az
"otodik erore" kovetkeztetett.
Mivel a kiserleti tomegek sajatenergiaja a suruseguktol fugg,
felteheto, hogy az Eotvos kiserletekben tapasztalt paranyi
szoras az eltero anyagsurusegek miatt lephetett fel.
Az Eotvos kiserleteknel M a Fold tomege, ertheto ezert,
hogy az alfa*m korrekcio hatasa elhanyagolhatonak velt,
piciny merteku szorast okozott.
Koszonom a turelmeteket, igerem, hogy a tovabbiakaban
sem rovid, sem hosszu levezetesekkel nem foglak
Benneteket terhelni.
Udvozlettel: Sarkadi Dezso 2003.09.11.

Valasz Titusznak
Sarkadi Dezso 2003. 09.11.
Sziasztok! Titusz irja:

> 1. Nem magyarazza meg, hogy mi tartja ossze a Fold nyugati es keleti
> feltekejet a centrifugalis ero elleneben.
Valasz: A foldet a gravitacios sajatenergiaja tartja ossze,
mind a BS elmelet, mind a Newton-i elmelet szerint.
> 2. Azt josolja, hogy a Hold folyamatosan kozeledik a Foldhoz, pedig
> ennek epp az ellentettje igaz.
Valasz: Sem a BS, sem a Newton-i gravitacio nem josol olyat,
hogy kozeledne, vagy tavolodna. Akinek kello fizikusi ismeretei
vannak, ezt tudja. Nem kaptam arra sem valaszt, hogyan mertek meg
a nehany centis kozeledes, vagy tavolodast.
> 3. A Hold keringesi idejet rosszul becsuli.
Olvasd el a Kepler 3. torvenyerol irtakat a HIX-en, amely szerint
a Fold-Hold rendszer nem alkalmas a BS gravitacio igazolasara,
de cafolasara sem!!!
> 4. Nem beszel harom test kolcsonhatasarol. Sot, harom testre nem is
> lehet kiterjeszteni ellentmondasmentesen.
Valasz: ki lehet terjeszteni 3 testre es sok testre is.
A keplet: szamitsd ki a sok testbol allo rendszer gravitacios
sajatenergiajat a Newton-i kepet alapjan (altalaban integral) es
vond le a kezdo allapot sajatenergiajanak ketszereset.
> 5. Nem tudja az energiamegmaradast. (Ez persze a "zseniket" nem
> zavarja.)
Koszonom a zseni megtiszteltest, sokan valoban annak tartanak.
En magamat nem tartom zseninek csak gondolkozonak.
A BS gravitacio eppen a gravitacios energia megmaradasabol jon ki.
> 6. A "dinamikus gravitacio" tokeletes nonszensz, nincs definialva, mi
> a dinamikus es mi a statikus folyamat. Szinten nem tudjuk, hogy hogyan
> (mikor) tortenik a valtas az "egyik gravitacios" allandorol a
> "masikra".
Valasz: sztatikus gravitacio eseten a rendszer teljes mechanikai energiaja,
azaz a kinetikus es gravitacios potencialis energia osszege allando.
Dinamikus gravitacio eseten ez nem teljesul.
> 7. A dinamikus gravitaciora vonatkozo kiserlet: nagysagrendileg sem
> igaz, hogy akar egy izzonak, akar egy LED-nek egy (girbe-gurba
> feluletu) csemperol visszaverodo fenye a csempe tavolsagaval 1/r^2
> szerint valtozik.
Valasz: kifenyesitettem a csempet :-)).

> (Ezeket az erveket nem en talaltam ki, csak emlekezetbol
> osszegyujtottem par nyilvanvalot.)
Valasz: Nagyon koszi, hogy elolvasod az irasaimat es
meg emlekezetesnek is tartod oket!

> Benko Laszlo (megint nem az en erveim, de ha a zsenik folyamatosan
> ismetelhetik magukat, a butak hagy ismeteljenek masokat):
Valasz: Benko Laszloval sok mindenben en sem ertek egyet,
de vegyuk figyelembe, hogy nem mindenki egyetemi vegzettsegu.
Ugyanakkor Benko Laszlo szemelyes baratom, akinek az atlagnal
messze jobb gondolatai vannak es sokat lehet tanulni tole,
sok hasznos gyakorlati tapasztalata van.
Egyebkent nem tisztem Benko Laci megvedese, megvedi o magat!
Kedves Titusz,
tovabbi szorgos fizika tanulast kivanok Neked,
megkoszonve irasodat: Sarkadi Dezso

 wrote in message news:>...
Sziasztok, valasz Hollosi Jozsinak!
Sarkadi Dezso 2003.09.11.
Jozsi egy nagyon fontos kerdest tett fel:

> > Dinamikus gravitáció esetén két, vagy több test gravitációs
> > kölcsönhatását abban az esetben vizsgáljuk, amikor a
> > gravitációs rendszer teljes energiája idoben változik,
> > azaz a rendszer nem zárt. Ez az eset lép fel a
> > gravitációs mérorendszerek esetén. Az ingán mozgó
> > tömeghez külso energia befektetésével forrástömeget
> > közelítünk, vagy távolítunk. A fonálingás, illetve fizikai
> > ingás kísérletek kimutatták, hogy ekkor az energia
> > átadásánál az eros gravitációs állandó érvényesül, azaz G
> > helyett kb. 500*G-vel kell számolnunk.
>
> A fentiek szerint, ha egy sulyt felemelunk (azaz kulso energia
> befektetesevel forrastomeget tavolitunk, hogy a fentit idezzem),
> akkor is kellene latnunk ezt az 500-szorozo hatast. De nem latjuk.
>
> Udv,
> Jozsi.

Az 500*G erteket egymassal osszemerheto tomegekkel vegzett
ingakiserletekben tapasztaltuk, ezzel a tenyezovel szamoltuk
az inganak atadott kinetikus energiat. Az energia atadasnal
impulzus atadas is tortenik. Ha egy tomeget felemelunk, vagy
leengedunk, a Foldnek atadott impulzus atadas gyakorlatilag
zerus, ezert kinetikus energia atadasa is gyakorlatilag zerus.
Tehat az eros gravitacio sem eros annyira, hogy egy kis tomeg
a Foldnek impulzust, vagy energiat tudjon atadni. Emiatt eros
gravitacios hatast a kis probatomeg es a Fold viszonylataban
nem tapasztalhatunk. Hasonlo pelda a neutronok lassitasa
a nuklearis reaktorokban. A gyors neutron csak kis tomegu
elemeknek, viznek, nehezviznek, grafitnak kepes hatekonyan
energiat atadni. Altalaban igaz, hogy a kolcsonhatasok soran
atadott impulzus es energia a kolcsonhato tomegek aranyatol
erosen fugg. Legnagyobb az energia atadas az egyenlo tomegek
kozott, vagy a mereseinknel hasznalt, nagysagrendileg
megegyezo tomegek eseten. A Cavendish kiserletben a
tomegarany ezres, tizezres nagysagrendu.
Ha egy tomeget felemelunk, azzal a Fold gravitacios
sajatenergiaja kicsit megvaltozik. A sajatenergiat pedig
mindig a sztatikus G ertekkel szamoljuk, mivel az megfelel
a mar eldisszipalt energianak.
Udvozlettel: Sarkadi Dezso 2003.09.11.

>> Akkor nem ertem, hogyan merik ki az eves 5-10(?) cm-es
>> Hold tavolodast.

>En valami 1cm-re emlexem, utana kene nezni pontosan. A
>lenyeg az, hogy a tavolodas merheto, es kivalo osszhangban
>van az elmelettel. De azert jo kutatast :)

Hollosi "HIX" Jozsi altal javasolt cikkben,

http://sunearth.gsfc.nasa.gov/eclipse/SEhelp/ApolloLaser.html

megtalalhato a pontos ertek: 3.8 cm/ev. A cikk amugy baromi
erdekes, mindenki olvassa el, ha teheti. Koszonet erte
Jozsinak. T.

Sziasztok!


Valenta Ferenc irta:
: Aki nem ismeri a gaztorvenyeket, nem hallott az arapaly-surlodasrol, aki
: szamara a CA3140 es a PIC a csucstechnika, nem tudom mit kepzel...

Most a CA3140-nel es a PIC-kel konkretan mi a bajod? Egyelore ott tartunk,
hogy odafigyelessel a CA3140 alkalmas lehet a feladatra (0-3Hz
tartomanyban par uV-os jelet erositeni). A PIC-rol lemaradtam, hogy hogyan
jon be a kepbe, de ez most konkretan miert nem alkalmas a feladatra?

: "Lassan irom ezt a levelet, mert tudom, hogy nem tudsz gyorsan olvasni."
Az ilyenektol pedig megkimelhetned a TUDOMANY-t...


Udv,
marky

Sziasztok!


Janos, koszonom a Cp=Cv+R levezetest.

Udv,
marky

http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20030910teller.html

Jozsi

Ezt most Sarkadi Dezso "vedelmeben" irom, de persze nem azert, mintha
egyetertenek vele (ez talan kiderult a korabbi hozzaszolasaimbol), hanem
azert, mert szerintem nem szabad egy kalap ala venni mondjuk Benko
Laszlo-val.

A Benko fele elmelet nem tudomanyos elmelet, nincsenek kovetkezmenyei.

Dezsonek van egy elmelete viszont az: vannak merheto kovetkezmenyei, tehat
tudomanyos ertelemben targyalhato kerdesrol van szo. Raadasul, Dezso
igyekszik is kimerni az ingajaval.

Szerintem persze nem azt meri, amit gondol, de a tudomanyt nem szavazassal
irjak. A legjobb lenne, ha tudnank egy olyan kiserleti modositast javasolni
neki, amibol ez egyertelmu lenne. Es persze ha Dezso ebben partner lenne.

A tegnapi szamban volt egy valasz Dezso (egyebkent kisse provokativ)
levelere, hogy "igen, van", ami nem egy tudomanyos erv. Ezt csak azert irom,
hogy ramutassak, ezt a hibat mindket oldalrol el lehet kovetni.

Udv,
Jozsi.