Kedves HANG-osok!
Kedves Varga Gyorgy!
>Nem kell megszakitani semmit. A zenei formak es folyamatok eszlelese
>automatikusan tortenik, eppen ugy, mint ahogyan egy gotikus
>katedralis szerkezetet is fel tudod merni osztonosen *azzal egyutt,
>egy idoben*, hogy kozben elvezed a reszletgazdagsagat, az ablakok
>szinet, a mintazatok bonyolultsagat, egyaltalan: az egesz epitmeny
>csodalatos mivoltat, muveszi erteket, ami a reszletek finomsagabol es
>az egesz szerkezet monumentalitasabol all ossze.
Egyetertek azzal, amit a zenei formak eszleleserol irsz, en azonban
nem errol irtam tegnap. Azt probaltam mondani, hogy
ha en zenehallgatas kozben "huvosen kritikussa" valok,
mintegy kivulallokent hallgatom a zenet egy percig,
akkor szamomra ezzel megszakad valami, a zenen
kivulre kerulok, es nagyon nehez ujra "belulre" kerulni.
Biztosan van, aki ezt a ketfele zenehez valo viszonyulast gyorsan
tudja valtogatni, en erre nem vagyok kepes. Nem is vagyok
biztos benne, hogy ezt a kepesseget szeretnem elsajatitani.
>A jazzre meg a szufi dervisekre (meg altalaban az Europan kivuli
>muzenekre meg barmilyen nepzenere) termeszetesen nem ervenyes a
>"Coplandizmus". De ezt nem is allitotta senki. (Ugye nem? ;))
Nem tudom, en ugy vettem ki az eddigi vitabol, hogy a
zenehallgatasrol beszelunk altalaban, es ebbe nem csak az
europai muzene van benne. De lehet, hogy valami elkerulte a figyelmemet.
Abban nem vagyok viszont biztos, hogy az europai muzenet feltetlenul
csak egesz "maskeppen" erdemes hallgatni mint a jazzt vagy
bizonyos keleti zeneket.
Igazabol csak azert reagaltam ilyen hevesen a Copland idezetre,
mert ugy ereztem, hogy mind Copland mind SziA mondandojabol
az tunt ki, mintha ez az altaluk meghatarozott "3. szintu
hallgatas" lenne az egyetlen zenei nirvanaba vezeto jarhato
ut, es minden masfajta ut ennel alacsonyabbrendu, eleve
elitelendo volna. En ezzel nem ertettem egyet, marcsak azert
sem, mert nem erzem azt, hogy a zenehallgatas "szintjeit"
jol lehetne definialni.
Copland szovegebol azzal azt hiszem, mindannyian egyetertunk,
hogy csak odafigyelve, koncentralva lehet/erdemes zenet
hallgatni. De ezen tul szerintem nagyon nehez altalanos
szabalyokat adni arra, hogy "hogyan kell/erdemes zenet
hallgatni". Ezt mindenkinek maganak kell felfedeznie. Ehhez
lehet segitseget, tanacsokat adni, de nem lehet mindenki altal
feltetlenul kovetendo utmutatasokat rogziteni.
>Meg egyszer mondom: nem akartalak megbantani (se teged, se senki
>mast),
Egyaltalan nem erzem megbantva magamat, koszonom szepen tovabbra is
jol elvagyok Bach-al, Mozart-tal, Beethoven-nel. Engem nem zavar,
ha Te nem szereted a muveiket. Azzal viszont nem biztos, hogy
egyedul vagyok a listan, hogy engem sokkal jobban meg tudnak
gyozni a kevesbe provokativ hangu zenei ajanlasok, azok, amik
egy mu/szerzo pozitivumainak a bemutatasat nem valami egyebnek a
lesajnalasaval probaljak hangsulyozni.
>es hidd el, soha nem keso megprobalkozni a komolyzenei muvek
>harmadik szintu hallgatasaval!
Tovabbra is ugy erzem, hogy a zenehallgatas folyamatat nagyon nehez
szavakkal egyszeruen leirni, es kulonosen nem lehet harom merev
kategoriaval jellemezni. Ezert aztan a 3. szintu hallgatassal
meg mindig nem sokat tudok kezdeni.
>a tobbszori hallgatas a
>megleponek szant effektusok hatasat kioltja, a szerzoi szandek
>teljesuleset vegso soron lehetetlenne teszi.
Gondolom, megvetted a William Byrd osszes billentyus muvet
tartalmazo CD-ket, amiket nehany napja ajanlottal. Csak nem akarod
azt mondani, hogy csak egyszer fogod meghallgatni, es utana
eladod ?! :-)
---
Kedves Torok Peter!
>> Ez a korlatoltsag az europai (es foleg amerikai) ember
>> merev, termeszettudomanyhoz ragadtsagabol fakad, es kiinulopontja,
>> hogy mindent "objektiven" kivulrol kell nezni, izekre szet
>> kell szedni, felboncolni, analizalni, ertekelni kell.
>Hol irt ilyet Copland???
Lehet, hogy felreertettem volna? En a "huvosen kritikus",
"objektiv attitud" kifejezeseket igy ertettem. Nem tagadom,
SziA elozo levelei is hozzajarultak ahhoz, hogy igy ertelmeztem
Copland szoveget.
>> Nem ertem, hogy ha az ember egyszer objektiven ertekeli,
>> zeneelmeleti szempontbol tudomanyosan
>> elemzi, kritizalja >>hallgatas kozben<< a hallottakat, akkor
>> hogyan tud egyszerre a zenen belul is lenni? [...]
>> Szerintem pl. egy jazz zenesz improvizacio kozben, vagy egy
>> szufi dervis a zikr ceremonia kozben teljes mertekben a zenen
>> belul van. Ami nem jelenti azt, hogy ekozben nincs egy nagyon
>> magas szintu mentalis kontroll, de ez olymposi magassagban van
>> a Copland-fele harmadik szintu szaraz zenekritikusi fanyalgas
>> folott.
>
>Eloszor nem erted hogy lehetseges a dolog, aztan magad mondasz ra egy
>peldat? Hmmm...
Nem _arra_ pelda, amit irtam. Peldaimban nem kerul a zenen
kivulre az ember, es megis van kontroll. De ez sokkal magasabb
szintu, nem kozvetlen racionalis kontroll. Pontosan ugy, ahogy
azt Te is kesobb leirod az improvizacio kapcsan. En ugy erzem,
hogy ezt nem fedik a "huvos kritika" vagy "objektiv attitud"
kifejezesek.
>Masfelol: lehet Coplandot "melysegesen korlatoltnak" es a velemenyet "szaraz
>zenekritikusi fanyalgasnak" minositeni, de javasolnam, hogy probaljuk ennel
>magasabban tartani a vita szinvonalat. Sertegetni masokat felesleges, es
>ugysem gyoz meg senkit.
Elnezest kerek mindenkitol, akit ezzel megsertettem, nem volt
szandekomban. Hadd hangsulyozzam:
nem Copland vagy SziA velemenyet akartam korlatoltnak nevezni,
hanem azt a modot, ahogy ez elhangzott, mint valami
abszolut ervenyessegu kinyilatkoztatas. Most ujra olvasva a
levelemet belatom, hogy ez nem derult ki egyertelmuen belole.
Ezert megegyszer elnezest kerek az erintettektol.
>Egyebkent Copland kimondatlanul kimondott egy nagyon fontos dolgot az
>idezett szovegben: hogy a zenehallgatas eppolyan alkoto folyamat, mint a
>zeneszerzes. Tehat ahogy a zeneszerzonek, eppugy a hallgatonak is annal tobb
>orome szarmazik ebbol, minel magasabb szinten gyakorolja muveszetet.
Ezzel teljesen egyetertek. Csak abban nem vagyok biztos,
hogy olyan egyszeruen meg lehet hatarozni, hogy mi az a
"minel magasabb szinten".
>Azt azert kotve hiszem, hogy Richter ne elemezte volna a zongoradarabokat
>amiket jatszott, mert akkor nem ugy ismernenk mint nagy zongoramuveszt.
Azt nem mondta, hogy nem elemezte, csak azt, hogy nem szereti elemezni.
En sem gondolom, hogy Richter valamilyen ertelemben ne elemezte
volna a zenet, amit jatszott. Csak azert ideztem, hogy ramutassak,
ezek a dolgok nem biztos, hogy annyira egyertelmuek mint ahogy
esetleg latszanak. Egyebkent ugy altalaban az "elemzes" ellen
nincsen semmifele kifogasom. Sot, sok muvet/felvetelt pont a
HANG-on roluk megjelent irasok nyoman ismertem meg. Vagy pl.
ki birna megallni, hogy Th. Mann Doktor Faustus-aban Beethoven
utolso zongoraszonatajanak leirasa utan ne hallgassa meg a
muvet. Vagy ahogy Kierkegaard a Don Giovannirol ir. En
sok zene megismereset koszonhetem az ilyen elemzeseknek.
>Osszessegeben szerintem az, hogy Richter nem analizalja a zenet, azert egy
>kicsit mast jelent, mint az hogy te vagy en nem analizaljuk :-)
Hat ez bizony igy van ;-)
>Tehat eleg jo
>ellenpeldanak tartom magam arra, miszerint a zeneszerzok es zeneszek szamara
>a hang husege es aprolekos fiziologiai hatasai mindenhol es mindenkor
>rettenetesen fontosak lennenek. Szerintem az eloadas minosege sokkal inkabb
>fugg az eloado(k) muveszi szinvonalatol, mint a hangszerektol, a helyiseg
>akusztikajatol vagy az erositestol.
Tenyleg nem akartam ketsegbevonni az eloadas "tartalmi minosegenek"
elsodleges fontossagat. Ha ketsegbevonnam, akkor mar felajanlottam
volna Tuza Zsoltnak az osszes rossz hangminosegu lemezemet :-)
Azt viszont azert gondolom Te sem tagadod, hogy vannak,
akire pl. egy elo koncert egeszen mas hatassal van mintha egy
gyenge felvetelen hallgatjak ugyanazt, tehat a hang fizikai
megjelenesi modjanak azert egyesek szamara eleg fontos szerepe lehet.
Udv,
Tamas
|
