Sziasztok konyhasok!
Tarajos serteskaraj
Erre vartam egesz telen! Na, nem a serteskarajra, mert az szerencsere nem
hianycikk.
A napsutesre gondolok es a tavaszias idojarasra. Meg most is orromban erzem a
levego illatat, pedig mar harom hete, hogy egy teljes hetvegen keresztul
szuper ido volt.
Mi legyen az ebed az ev elso olyan napjan amikor 18 C° van? Hat persze, hogy
grillezunk!
Gyorsan eldontottuk a dolgot a nejemmel, csak abban kellett neki
ellentmondanom, hogy most nem lesz hal. A szomszed halastavabol ugyanis az
osszel fogtam ki egy kivetelevel az arra erdemes halakat, amikor a hegyekbe
mentek szabadsagra. Szomoruan meselte a szomszedom, hogy az utolso szep
peldanyt pedig valami nagy madar fogta ki par nappal ezelott.
Latta, hogy ott ul egy madar, de mivel nem mozdult, arra gondolt, hogy a
felesege vett valami muanyag diszmadarat. Epp meg akarta nezni, amikor a madar
hirtelen mozdulattal beledugta fejet a vizbe, majd a hallal a szajaban
elrepult.
Kedvesem megvonta a vallat, mintegy beletorodve, hogy megint nem lesz hal es
elindult a pincebe vezeto lepcsot takaro ajto fele. Szoltam neki, hogy ha mar
ugyis lemegy husert akkor hozhatna fel egy uveg sort is, hiszen a soroslada a
melyhuto mellett van. Erre megallt, majd megfordulva, a jobb keze
huvelykujjaval a valla felett maga moge mutatva ujra leult az ebedloasztalon
levo kavescseszeje ele.
A segitokeszseg, a szuntelen tenniakaras, a szorgalom es sok mas noi jo
tulajdonsag egy szuletesi hiba miatt a veremben van, ezert felpattanva a
helyemrol, elindultam a pince fele, nehogy szegyenszemre a sor szavatossagi
ideje lejarjon!
Kivettem ket uveget a ladabol, -nehogy elfelejtsem- feltettem a fagyaszto
tetejere, majd a fagyasztoban megkerestem azt az egesz csontos sertesbordat,
ami par napja kerult be a huvosre. Amikor becsaptam az ajtot, az uvegek
elkezdtek tancolni, majd az egyik ongyilkos szandekkal a melybe vetette magat.
Hogy sikeresen el tudjam kapni, ahhoz a nagy darab fagyott hust el kellett
engednem. Az uveg a kezemben landolt, a szaz kilos jeghegy pedig a bal
labamon. Ferfiasan turtem, mint Winnetou az elso hamburger kostolasakor, pedig
irtozatosan fajt.
Persze titkolom, hogy alig birok menni, ezert neha ejjel felkelek es a
nappaliban santikalok felszabadultan fel orat.
Konnybe labadt szemmel tettem be a mikroba, hogy egy picit kiengedjen, mielott
nekiallok a csontozasnak es a szeletelesnek.
Eloszedtem az operaciohoz szukseges kellekeket, a nagy vagodeszkat, a
keskeszletet, a fenovasat, es a fuszereket.
Kinyitottam az egyik uveg sort, -a masik a hus, ill. a parazs locsolasahoz
kell- es kimentem, hogy elokeszitsem a grillsutot a premierre. Ugy gondoltam,
hogy nem a kerti falazott grillsutot helyezem uzembe, hanem a hordozhato sutot
hasznalom a nappali elotti teraszon.
Elo is hoztam, kiszedtem belole a tavalyi hamut, amit nem lustasagbol szoktam
benne hagyni, hanem azert, hogy eletszeruen nezzen ki, ne ugy mint egy
sterilizalt korhazi edeny, amit a mozgaskeptelen betegek paplanja ala dugnak
erre kikepzett munkaerok.
Szoval szepen kipucoltam a grillsutot es annyira meg voltam elegedve az
eredmennyel, hogy azonnal bementem a konyhaba es felbontottam egy uveg francia
vorosbort, hagy levegozzon az ebedig.
Felhoztam a pincebol a kisasztalt, szepen kiraktam ra a facsipesztol kezdve a
haromfajta faszengyujtoig mindent. Elokerestem a videoallvanyt, beallitottam
a kamerat, mert hiszen ilyen nagy esemenyt fel kell venni az utokor szamara.
Megneztem a hust a mikroban, tul fagyos volt meg, visszatettem tiz percre.
Addig begyujtom a tuzet, - gondoltam magamban, hiszen annak is kell legalabb
fel ora amig rendesen parazslik. Lehajtottam a pohar sor felet aztan lementem
a pincebe a faszenert.
Automatikusan nyulok oda, ahol a zsaknak lennie kell.
Hoppa! Ott bizony nincs. Jobban korulnezek, de sehol sem lattam a zsakot.
Ekkor eszembe jutott, hogy januar elejen a pesti vendegeinknek csinaltam a
boronatarcsan vegyes kinai talat a kerti tuzrakohelyen, megpedig faszennel
tuzelve.
Megkonnyebbulve sohajtottam egy nagyot es atmentem a mosokonyhaba, arra
gondolva, hogy biztosan csak odaig vittem a szeneszsakot. (A kertbol egy
lecson itt lent is be lehet jonni.) Itt sem jartam sikerrel, bosszusan mentem
fel a konyhaba. Egykori menyasszonyomnal erdeklodtem a faszen hollete felol,
de csak az elore kitalalhato valaszt kaptam: - "hol lenne, hat ahova
raktad..." stb.
Akkor nem lehet mashol, mint a garazs alatti helysegben, ahol a nyari helye
van, de telire be szoktam hozni, hogy ne nedvesedjen at.
Mivel itt sem talaltam, kezdtem ideges lenni. Tudom, hogy osszel vettem
legalabb ket zsakkal arra az esetre, ha telen netalan grillezni lenne kedvem.
(Volt mar ra pelda, hiszen telen ez a kornyek Nemetorszag legkellemesebb
eghajlatu resze.)
Egy darab faszenet sem talaltam, nemhogy egy zsakkal. Most mi a francot
csinaljak?
Az ismeroseim maximum elektromos grillt hasznalnak, mert senkinek nincs
kertje.
Beultem a kocsiba, elmentem ket benzinkuthoz, de csak szanakozo mosolyt
kaptam.
Kezdett vorosodni a fulem, ami nem jot jelent. Hazaerve megittam a maradek
sort, sot felbontottam a masik uveget is, hiszen nem volt parazs amire
locsolhattam volna, visszavinni a pincebe meg kesz eges lett volna.
Csak ekkor vettem eszre, hogy parom a mar teljesen kiolvadt husdarabbal
szorgoskodik.
Mivel a konyhai nagykes volt a kezeben, nem akartam tulzottan az idegeire
menni a kerdezoskodesemmel, mert egyertelmunek tunt, hogy lemondott a finom
grillezett szeleteimrol.
A sorospoharral a kezemben leultem az asztal vegere es csendben neztem a
tevekenyseget.
A hust a puha csont nelkuli felere forditotta, es a hosszu pengeju kessel a
bordacsontok tovenel, kb. 3 cm melyen bevagta, aztan oldalt forditva a kest, a
kerek husreszt felig bevagta. (Ugyelve, nehogy atvagja egeszen.) Mint egy
konyvet kihajtva, alkalmassa valik a toltesre.
Gyengen besozta, borsozta, es felretette pihenni, amig elkeszitette a
tolteleket.
A 10 percig langyos vizben aztatott gombat jol lecsepegtette es kinyomkodta.
A fustolt szalonnat, a rozmaringlevelkeket, a fokhagymat es a gombat, nem tul
finomra vagta, osszekeverte a kiteritett huslapra tette, felgongyolte eredeti
formajara, es par hustuvel rogzitette.
Ezutan egy hegyes kessel a bordacsontokrol lefejtette tenyernyi vastagon a
hust, rahajtotta a kerek hustekercsre es zsineggel az egeszet betekerve
osszekototte. Az egnek allo csupasz bordacsontokat egyenkent alufoliaval
betekerte, hogy ne egjenek meg, es az egeszet a romai talba tette.
Ennyi tenykedest mar tudtam tetlenul ulve nezni, igy kitoltottem a maradek
sort es joizuen lehuztam! Kozben azert lattam, hogy nejem olajjal meglocsolta
a hust, melle tette a karikara vagott zoldsegeket, ujra sozta, borsozta, es
alontotte a bor felet. A tetejet rateve betette a sutobe 40 percrig parolodni
180 C°-on.
Ezalatt elraktam a feleslegesen elokeszitett cuccokat a teraszrol. Vegul
levittem a grillsutot is a garazs ala, gondoltam jo hatulra teszem a nyari
gumik melle, legkozelebb ugyis lent fogok grillezni a kerti "Party
Center"-nel. Az uj monitorom ures kartondobozat konnyeden fel akarom emelni,
hogy feltegyem az egyik kerekhalomra, amikor erzem, hogy van benne valami.
Belenezek, hat ket zsak faszen nez velem farkasszemet! Az elso pillanatban
olyan arcot vaghattam, mint Hapci, amikor a banyabol hazaterve belepett a
furdoszobaba es a szariton eloszor latta meg Hofeherke kiteregetett selyem
fehernemuit.
Arrebrugtam a kartont,a sutot beloktem a sarokba es valami olyasfelet
mormogtam magamban, amit a kepregenyekben villammal, csillagokkal es
mindenfele krix-krax-okkal szoktak csak jelolni. Szerelmetes parom a konyhaban
aztan teljes termeszetessegel kozolte velem, hogy tenyleg o tette a kartonba a
zsakokat, de hat miert nem en raktam rendet a pinceben, es egyebkent is
mindenhol rendetlenseget csinalok, es kulonben is mikor akarom mar megolajozni
a nappali ajtajat, es rogziteni a szemeteskukakat, hogy a legkozelebbi orkan
ne tudja felboritani, es mikor viszem mar el a kocsit a szervizbe, mert megint
foltot talalt alatta, es a ciposszekreny ..... stb. Mondta volna meg tovabb
is, de szerencsere csengetett a tuzhely oraja. Kihuzta a racsot, levette a tal
fedelet es 220 C°-ra allitva a homersekletet 15 percig surun locsolgatva sajat
levevel, pirosra sutotte a hust.
A leszurt pecsenyelet egy labasba toltotte, leszedte a zsirjat, hozzaadta
maradek borral elkevert etelkemenyitot, eppencsak felforralta, majd kezi
habverovel belekeverte a vajat, es soval, borssal utanizesitette.
A hust felszeletelve, kanalnyi martassal meglocsolva talalta. A melegen
tartott zoldsegek es a martas kulon cseszeben ill. kancsoban kerult az
asztalra. Krokett, petrezselymes rizs, vagy krumplipure illik hozza.
Igy lett az idei elso grillezesbol tarajos sertesborda.
A receptet a Lakaskultura 1993. oktoberi szamabol banyasztam, ime a
hozzavalok:
Csontos hosszukaraj egyben, az also gerinccsont nelkul, 2 ek. olaj, 1 dundi
porehagyma, 50 dkg sargs- es feherrepa vegyesen, zeller, 3 dl. szaraz
feherbor, 1 kk. etelkemenyito, 1 ek. vaj, nehany rozmaringlevel, so, bors.
A toltelekhez: par dkg izles szeinti gomba, 5 dkg fustolt baconi szalonna, 1
agacska rozmaring, 4 gerezd fokhagyma, so, bors.
Szia Izabella, sajnos tobbszori igeretem ellenere is eleg ritkan jelentkezem a
listan, de rendszeresen olvasom. A tortenetnek persze fele sem igaz, de a
recept valodi, ma ezt ebedeltuk!
--------------
Udv.: Misi
|
Koszi Emilia, a kovasz receptjet, fogalmam sem volt rola, hogy mez is
kell bele.
Tegnap a piacon egy neniketol kaptam, mar a mult heten megbeszeltem
vele, hogy hoz nekem.
Most nem tudom, nemzeti titokkent kezelik-e az osztrakok, vagy mi, de
eddig senki nem tudta megmondani-vagy nem akarta-mibol keszul:-)
Mindig azt mondtak, hogy az elozo kenyerbol veszik el:-))) na jo, de
nekem elozo kenyerem sem volt:-)))
Ugyhogy mar tegnap este elkezdtem a kenyeret kesziteni, eloszoris be
kellett aztatni a kovaszt, majd ma reggelig allt az eloteszta, vagy
nem is tudom minek kell nevezni, eleg lassan kelt meg, csak reggelre.
De a recept is igy irta.
Most romertopfban sul, kivancsi vagyok mi lesz belole.
Eddig az itthon keszult kenyereim mind iszonyu kemeny hejuak lettek.
Villanysutoben azt hiszem nem is fogom soha sem megkozeliteni a piacon
kaphato parasztkenyeret.
Azt mondta a nenike, vizet kell beletenni a sutobe alulra, en a
multkor tettem, de megintcsak iszonyu kemeny lett a kenyer heja.
Ez a romertopfos valtozat talan jobban fog sikerulni, hiszen a
romertopfot be kellett aztatni.Aztan a romertopf talan helyettesiti a
kemencet abbol a szempontbol, hogy a parasztkenyeret ugy sutik a
kemenceben,hogy egy ido utan kikapcsoljak, vagy kialszik a tuz, es a
meglevo melegben sul tovabb.
E recept szerint is 50 percig fog az elozoleg 250 fokra felhevitett
sutoben kikapcsolt allapotban a romertopfban sulni.
Hat nagyon kivancsi vagyok, mi lesz ebbol.
A kenyersuto gepek azok ilyen kenyeret nem tudnak sutni, nalunk az sem
jott be, majd minden kenyer egyforma allagu lett, olyan amerikaias.
Nem kell, es a gep is a helyet foglalja.
Most nem emlekszem, arrol szo volt-e, mi a sutopor, mi van benne, de
ugy gondolom, a natrontol a sutemeny, az aprosutemeny talan nem szarad
ki, es nem torik olyan konnyen.
De csak gondolom. Onnan, hogy a mezes sutemeny is olyan finom puha
maradt, nedvessegtartalommal.
Mig az egyeb aprosutemenyeim sokszor egesz kiszaradtak, es tortek.
Persze lehet hogy a rossz adagolas kovetkezmenye.
A mezes puszedlit nyugodtan csinald natronnal, Karacsonykor itt volt
az egesz osztrak csalad, es nagyon izlett minden csaladtagnak a
mezesem is, pedig ezek az osztrak haziasszonyok nagyon nagy adventi
sutogetok.
El is kertek a receptet.
Erdekes, hogy nem talalkoztal a szalakaleval otthon, bar azt hiszem
tul sok sutemenyt nem sutottek vele, regen dobozban lehetett kapni,
emlekszem ra, vagy 30 eve.
Mikor nagyanyam elovette, jo nehanyszor elofordult, hogy mar elillant.
Ha nem emlegetne a csaladunk allandoan azt a szalakales sutemenyt (en
sose csinaltam) bizos en se ismernem kulonben, mert nem sok szalakales
recepttel talalkoztam ezen kivul, azt hiszem eggyel sem.
A kenyerreceptjeim kozt van egy olyan is, amihez Backferment kell. Ez
sem tudom mi, allitolag reformboltokban lehet kapni, ez nem sutopor,
mert akkor Backpulver lenne irva.
Udv
Vica
|
