Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1738
Copyright (C) HIX
2002-02-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: relativitas (mind)  34 sor     (cikkei)
2 relativitas (mind)  58 sor     (cikkei)
3 Csillagmag (mind)  36 sor     (cikkei)
4 Ma'gnes (mind)  17 sor     (cikkei)
5 RE: *** HIX TUDOMANY *** #1737 (mind)  90 sor     (cikkei)

+ - Re: relativitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Marky !

Ha meg nem kaptal megnyugtato eredmenyeket az urhajo + tukorhoz,
legyszives ismeteld meg a kiirast, de ugyelj arra,
hogy az adatok megadasanal tudni kell, mely rendszerben
ervenyes adatokrol van szo. Tehat pl. a kezdeti tavolsag
a tukortol - az urhajobol tekintve annyi amennyi, vagy
a tukorhoz kepest allo megfigyelo szerint annyi, es
ugyanigy a radiofrekvencianal is fontos ez.

Addig is:
Ez egy urrendeszeti hajo lehet, ha radaroznak.
Az eset amugy igen erdekes, mert a hajobol a tukorben egy veluk
szembejovo kisertetiesen hasonlo urhajot latnak, s ikertestvereiket
velik abban felfedezni, de rovid szemelyes megbeszeles utan
arra jutnak, hogy azok inkabb alarcos alrendor banditak lehetnek.
Integetni is kezdenek, hogy gyorsan terjen ki az utbol, de azt
latjak, hogy azok kiteres helyett szinten integetni kezdenek,
valamivel kesobb.
Ekkor a kapitany igy szol - nehogy ma' mi terjunk ki ezeknek,
hisz mi intettunk nekik elobb !  :)
A szembejovo tukorkep hajo latszolag nagyobb tavolsagra
van a tukor sikjatol, mint az igazi, es az a hajo
latszolag sebesebben kozelit a tukorhoz, igy a rendorok dorzsolik
a tenyeruket, mert a megengedett c tullepese vita nelkul
birsagolhato - hatalyos fizikai torveny durva megsertese miatt.
Fel is merul a ketely, hogy ezek az alarcos alrendorok,
talan csalok is egyuttal, mert altudomanyos bemutot tartanak eppen.
Ha megis valosagosan tulleptek volna a c-t, akkor viszont
tenyallas helyett ezuttal fenymozgast meghalado mozgas tenye
forog fenn, s aki gyorsabban hazaer egy ilyen hirrel, az kapja
a Nobel-dijat. Sajna azonban megint a banditaknak van jobb jarganyuk.:(

Udv: zoli
+ - relativitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Marky,

> Felado : Nemes Marcus
> Temakor: relativitas ( 25 sor )
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>Ismet elojott az en nagy problemam, most mar megkerdezem. ;-) Folvetodott
>itt ez a relativisztikus sebessegu urhajo + tukor. Ehhez lehetne nehany
>szamot kapni, hatha akkor eselyesebb lennek? A pelda legyen a kovetkezo:
>az ujhajora egy radart szerelunk, ami 1GHz-es radiojelet ad 10 ns hosszan
>(10 periodus). Az urhajo egy fe'm tukor fele tart 0,9*c sebesseggel, es
>amikor 3 millio km-re van a tukortol, a radarral "ping"-elunk egyet.

> Kerdesek:
> 1) mennyi ido mulva er a hullam a tukorhoz? (sajat otlet: 10s)
Igen

> 2) mikor a hullam a tukorhoz er, hol van az urhajo? (otlet:
>     300000 km-re a tukortol)
igen, eddig minden rendben

> 3) a tukor milyen frekvenciat ver vissza a Doppler-jelensegbol
>    kifolyolag? (otlet: f1=f0*c/(c-0,9*c) = 10GHz)
Nem egeszen. A Doppler miatt ugy latjuk, hogy a kibocsatott jel frekven-
ciaja negyzetgyok((c+v)/(c-v)) faktorral novekszik --  kb 4.4GHz lesz.
Termeszetesen a visszavert hullam frekvenciaja ugyanennyi.

> 4) az urhajo az ujabb Doppler-jelenseg miatt mekkora frekvenciat
>     detektal? (otlet: f2=f1*(0,9*c+c)/c = 19GHz)
Itt egy ujabb 4.4 (pontosaban gyok(19)) faktor van. Igy a vegeredmeny jo
lett: 19GHz, ahogy irod.

> 5) a tukortol milyen messze van az urhajo a visszavert radiohullam
>     detektalasakor? (otlet: nincsen)
Pedig ezt teljesen klasszikusan  lehet szamolni. t ido alatt az urhajo
t*v (v=0.9c) utat tesz meg a feny t*c utat. A ketto osszege 2L=6 millio km,
a tavolsag ketszerese (oda-vissza) kell hogy legyen. Innen az ido 20/1.9=
10.5 sec. Es az urhajo tavolsaga a tukortol L(c-v)/(c+v) = 3M/19 = 160 ezer
km.
Megjegyzes: az urhajosok az eredeti es vegso tavolsagot is kb 2.2-szer
rovidebbnek latjak.

> 6) a tukor es az urhajo detektora a frekvenciavaltozastol eltekintve
>    ugye tovabbra is 10 periodus hosszu szinuszt lat? [motto: a
>    relativitaselmelettol minden "disznosag" kitelik ;-) ]
Minden kitelik, de ez azert megse...:) az urhajon levo detektor pontosan
10 szinusz-hullamot lat, az egesz pulzus 19-szer lesz rovidebb -- megfe-
leloen a frekvenciavaltozasnak.

Meg hozzatehetjuk, hogy a tererosseg 19-szer lesz erosebb, mint a kibocsa-
tott volt. Es mindez akar a relativitas nelkul is kijon, ha akarjuk. Ha
valaki sose hallott a relativitasrol csak nekiall a Maxwell egyenleteknek,
akkor kicsit strapasabban, de mindezt kiszamolhatja.  Mindossze a hatar-
felteteleket kell egy mozgo tukoron passzintani -- azert tobb szamolasba
kerulne es konnyebb elrontani utkozben.

udv
kota jozsef
+ - Csillagmag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado : Takacs Ferenc  [Hungary]

Kedves Ferenc!

>Nyilvan az en korabbi cikkemre gondolsz, de en nem allitottam a Nap
> >magjanak halmazallapotarol semmit (ha ugy tunt volna, az csak hibas
> >fogalmazas), csupan azt, hogy a Nap magjaban (illetve az un. >gazbolygok
>belsejeben) ugyanolyan (igen jelentos) aranyban fordulnak >elo a kozepes,
>es nehezebb elemek, mint atlagban az univerzumban.

  Koszonom a segitseget es a kiigazitast. Valojaban a felvetodott kerdes,
-hogy te is jobban megertsd- a Csillagok osszeroppanasi folyamatara iranyul.
(a gr. erok hatasara)
Espedig megtortenhet e ez a folyamat fuggetlen a csillag meretetol?
Vagy hogy bekovetkezzen egy bizonyos tomegmeretre van szuksege? Evmilliardok
soran csokken e a sugarzo csillag tomeg, vagy novekszik?
Osszeroppanaskor atommag egyesulesrol lehet szo? Hogy lehet ezt elkepzelni,
milyen meretig egyesul? Letrejohetnek e nehezebb elemek is mint a periodusos
renszer nehezebb, nem allando elemei? Milyen tipusu a neutroncsillag? Es
miert nem johet letre elob az osszeroppanasi folyamat?  Tehat valojaban azt
a belso atommagban rejtozkodo oriasi kisugarzo energiat szeretnem kovetni,
ami kulombozo formakban nap mint nap megtrefal bennunket.
Egy kerdest meg szeretnek feltenni: Az atommagok egy bizonyos hofokon valo
mozgasait (rezgeseit) ki lehet e fejezni m/s-ban? Pl. tizenotezer kelvin fok
megegyezik xx m/s atommag mozgassebessegnek. Gyorsitokban is a sebesseg az
egyik meghatarozoja az utkozeshez szukseges energianak, amit azt hiszem
m/s-ban ki lehet fejezni. (habar nem hasznaljak a kifejezest). Es vajon
milyeg lehet az x tengelyen a sebesseg(m/s), az y tengelyen a hofok(Kelvin)
grafikon abrazolasi  gorbeje?

   Udv: Csaba



_________________________________________________________________
Chat with friends online, try MSN Messenger: http://messenger.msn.com
+ - Ma'gnes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves olvasok!

  Elnezest kell kerjek a kedves olvasoktol, hogy egyre tobb kerdesekkel
halmazom a tudomany lapjait, de bizonyos dolgoknak minel elob a vegere
szeretnek jarni. Abban is remelkedem, hogy nem csak en vagyok kivancsi
termeszetu. Jojjon hat a kerdes:
  Ismeretes e kolcsonhatas nemfem (aliminium, olom, rez, stb.) es magnes
kozott? Az ismert orvenyaram hatason kivul hat e a magnes "vonzassal" a
nemfemekre (bizonyos szazalekban vagy egyaltalan)?
  Hogyan lehet egyaltalan elkepzelni a ket (permanens magnes) polus kozotti
teret?

    Udv Csaba.

_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx
+ - RE: *** HIX TUDOMANY *** #1737 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Relativitas ( 44 sor )
> Idopont: Wed Feb 13 05:33:09 CET 2002 TUDOMANY #1737
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Tisztelettel mindenkinek!
>
> Amikor ismertettem,  egy web oldalrol levett peldat,
> amelyben ket auto
> 50-50  km/h sebesseggel halad szembe es a relativ
> sebesseguk 100 km/h,
> azt kerdeztem, hogy a 100 km/h minek a sebessege, mert az
> csak egy szam,
> akkor azt a valaszt kaptam, hogy keverem a fogalmakot,
> felremagyarazom, stb.
Relativ, vagyis eppenhogy a vonatkoztatasi rendszertol fugg. Ha az A autoban ul
ok, es a vonatkoztatasi rendszeremet ehhez az autohoz kotom, azt mondhatom, hog
y en nem mozgok (minthogy valoban nem is, ulok a fenekemen a volan mogott), es
B auto szaguld felem 100 km/h sebesseggel. (termeszetesen ismet a vonatkoztatas
i rendszertol megadasatol fugg, hogy ez most 100 km/h vagy -100 km/h - teljesen
 rajtam mulik, hogy a tavolodo vagy a kozeledo objektumok sebesseget jelolom az
 egyik vagy masik elojellel). Ha a B autoban ulok es a B autohoz kotom a vonatk
oztatasi rendszeremet, akkor meg azt mondom, hogy en nem mozgok, viszont halalf
elelmem van, mert az A auto kozeledik felem 100 km/h-val. Ha a vonatkoztatasi r
endszerem a Lanchid (ezen ulok, es Pestrol valamint Budarol jon az A es a B aut
o), akkor azt mondom, hogy nem mozgok, az A es B autok sebessege az en vonatkoz
tatasi rendszeremhez kepest mindket auto eseteben 50 km/h.
> Arra is kioktattak, hogy az az igazi fizikai torveny,
> amellyel meglehet itelni
> a jovo esemenyeit
>
> Azert hogy ilyen ne tortenjen, segitsetek.
>
> Megkerek ket vallalkozot, hogy kuldjek el soforjuket a
> kocsival egy utra.
> Az egyik jon egy Mercedesszel, a masik egy Trabantal.
> A megfigyelest akkor kezdjuk, amikor a Mercedesz a
> Nullakilometerkonel van.
> A ket kocsi kozotti tavolsag 10 km, valamint a relativ
> sebesseguk 10 km/h.
> Van ket eset; eloszor a ket kocsi egymassal szembe halad,
> Masodik esetben a ket kocsi egy iranyba halad.
> Lehet utkozes vagy  elmennek egymas mellett. Ertekelni kell
> mind a ket esetet.
> Mivel en folyamatosan kell ertesitsem a tulajdonosokat a
> kiserlet kimenetelerol,
> megkerek egy olyen fizikust, aki nem keveri a fogalmakat,
> szamolja ki a
> kiserlet kimenetelet felorankent, ket oran keresztul.
Ezeket a dolgokat fizikusi vegzettseg nelkul is ki lehet okoskodni, azt hiszem.
> Erdekel; hol vannak a kocsik,, ha osszeutkoznek,
>  milyen az utkozes kimenetele  es hol kovetkezett be
> (melyik kocsi tolta el a masikat , mennyire, milyen
> iranyba),
> az utkozes merete.
Ehhez joval tobb informaciora lenne szukseg, mint a megadottak. Nemcsak az auto
k tomege szamit, de nyilvan az utkozes pontos kimenetelhez az autok pontos szer
kezetenek ismeretere is szukseg van. A nagy autogyarak komoly szamitogepes szim
ulaciokat dolgoznak ki ezekre a biztonsagi teszekre, de ez nem zarja ki, hogy e
vente tobb tucat autot osszetorjenek, eppen amiatt, hogy tulsagosan sok az isme
retlen ezekben a kerdesekben.
Annyit megint csak ki lehet talalni elore, hogy az az auto fogja eltolni a masi
kat, amelyiknek - egyenlo sebessegek eseteben (marmint az uthoz rogzitett vonat
koztatasi rendszerben! :) - tomege nagyobb.
> Milyen sebesseggel haladnak a kocsik, kulon- kulon,
> s mennyi a fogyasztasuk..
> Mivel a sebesseg relativ, miert ne csinaljuk meg,
> csak a  Mercedesszel, melynek relativ sebessege 67,004 km/m.
> Hat ennyi. Meg lehet mast is kiszamolni?
Hmm. En a fogyasztast teletankolasokkal, majd pedig a tankolt mennyiseg es a me
gtett ut adataival vegzett osztassal szoktam meghatarozni, ennel precizebb mods
zert nem tudok ;-).
Viszont figyelembe kell venni, hogy meglehetosen nagy a hiba ebben az eljarasba
n: nem pontosan ugyanugy mernek az egyes kutaknal az orak, nem mindegyik ugyano
tt erzi a "tele van" szintet, a megtett km sem pontos, hiszen fugg pl a kulso h
omerseklettol, stb. Viszont hetkoznapi celokra megfelel.
Megcsinalhatjuk csak a Mercedesszel is, meg mondjuk egy allo masik Mercivel (am
i nem mozog az uthoz rogzitett vonatkoztatasi rendszerunkben). Ebben az esetben
, az eredmeny ugyanaz, ha a Mercedes relativ sebessege (az uthoz es igy az allo
 autohoz viszonyitva) 67,004km/h, es ugyanaz, ha a a Merci csak 33,502km/h val
kocog, de vele szemben halad a parja, (az uthoz rogzitett vonatkoztatasi rendsz
erben merve) ugyancsak 33,502km/h-val.
Viszont figyelni kell arra - mint a Trabantos peldanal is -, hogy itt nem _csak
_ a sebesseg, hanem a tomeg is szerepet jatszik (arra az esetre, ha mas objektu
mmal utkozne a Mercid).

Peter

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS