> From: 
> Subject: Lemeztektonika
> 
> A Naprendszerben a Foldon kivul a Venusznak is van lemeztektonikaja.
>  Radarmeresekkel felterkepeztek a bolygot, es ott is kontinenseket es
> "oceanokat" talaltak, szarazon, persze. (500 fok meleg van).
>  Tehat valoszinu, hogy ott is mozognak vagy mozogtak a lemezek a bolygo
> keregen, termeszetesen a sebesseget nem lehet megallapitani .

"oceanok" a Holdon is vannak...

> (Forras: sh csillagaszati atlasz, vagy valamilyen nagy formatumu
> kepeskonyv.)

Hmm-hmm, "oceanokrol" vagy vandorlo lemezekrol van szo benne?
Az SH atlasz nem ir ilyenekrol, egyedul arrol van emlites, hogy
valoszinuleg vannak a bolygon ma is aktiv vulkanok.

fu
(koronczay david, egyebkent miert szedi ki a hix a from mezobol a nevet,
es akinek megse az hogy csinalja?)

Kedves Lista!

Szeretnem genetikaban jaratos kedves lista tarsaimnak a segitseget kerni. 
Egyszer mar probalkoztam, de hatha masodikra valakinek van egy kis 
szabadideje...

Ahogy nekem sikerult felfognom...:

Adva vagyon ugye a 23 kromoszomapar az emberben. Ennek fele a mamatol,
fele a papatol jon. Gondolom ugy van ez, hogy egy adott kromoszoma-par
egyik kromoszomaja teljesen a mamae a masik pedig teljesen a papae.

Az egyes kromoszomakban (amelyekben a 4 szeresen felcsavart DNS van. Mar 
ha jol tudom) vagynak a cisztoronok, azaz olyan "mondatok", amelyeknek van
"feherjelanc uzenet eleje" es "feherjelanc uzenet vege" jeluk. Olyan
szakaszok is vannak a kromoszomakon, amelyek csak azt segitik elo, hogy ez
a jol osszecsomagolt gubanc ki tudjon tekeredni es "odaferjenek" a masolo
sejtreszek (mRNS). Ez a kicsomagolasi lehetoseg bizonyos helyeken 
feherjekkel gatolva van, es csak bizonyos hatas (pl. valamilyen hormon) 
hatasara valik lehetove.

Remelem eddig nem irtam nagy butasagot.

Nomarmost amikor a szamfelezo osztodas (meiozis) tortenik, akkor az adott 
iversejtbe csak 23 kromoszoma kerul. De hogyan valogat a testunk, hogy az 
adott kromoszomaba a papa, vagy mama kromoszomai kerulnek (itt van valami 
olyasmi is, hogy genetikus sodrodas, ami befolyasolja az adott gen 
gametaba kerulesi valoszinuseget)? Az egesz kromoszomara vonatkozik a 
valasztas, vagy a cisztronok szintjen? Vagy egy (esetleg) tobb tetszoleges 
darab jon egy-egy feltol?  

A mutaciokat kozott van a pontmutacio. Ezt tegyuk fel, hogy ezt ertem.  
Itt a DNS-ben egyetlen par valami kicserelodig 

Van az inverzio, amikor egy genszakasz megfordul es mashova epul be. Itt
lehet kromoszomavaltas, vagy csak a kromoszoman belul tortenhet? Mi szab
hatart, hogy mekkora darab fordulhat meg? Pl. egy egesz cisztron, vagy tok
tetszolegesen tortenik a vagas.

A Crossing-over is valami hasonloan mukodik?

Minden kromoszomanak van egy adott hossza, vagy ez is valtozik? Pl. az 
elso kromoszoma N bazispart tartalmaz, vagy elofordulhat-e, hogy az egyik 
kromoszoma a papaban N1 hosszu, mig a mamaban N2? Ekkor hogyan fog a 
meiozis megtortenni? A gyerek kromoszamajanak hossza N3 lesz valahol N1 es 
N2 kozott?

EINK && udv From:, a mutagen

>Szeretnek egy leptetomotort beepiteni egy gepbe, de nem tudom, hogyan =
>kell mukodtetni.
>bipolaris leptetomotor 4 vezeteke van 12V es 0.33A. 2 - 2 vezetekere =
>kell adni az aramot, de azt se tudom, hogy egyen vagy valto aramot =
>igenyel, vagy netan, esetleg valamilyen kulonleges aramformat.
Valtozo polaritasu egyenfeszultseg kell.
>Ha egyenaramot adok az egyik vezetekparra, akkor 1 egyseget tovabb lep, =
Idaig OK. Adja a masikra is egyenfeszultseget. Ez lesz az alapallapot.
A mozgashoz csereld meg az egyik tekercs polaritasat: 1. lepes.
Csereld meg a masik tekercset is: 2. lepes.
Megint az elsot: 3. lepes.
Stb. Ha visszafele akarod mozgatni: az a polaritast csereld, amit az elobb
valtoztattal, utana ismet valtakozva.
Digitalisan is lehet vezerelni (0 vagy +5V az egyes tekercsvegeken).

u.i.: allitsd be, legy szives a levelezodet, hogy ne MIME kodot kuldjon.

Sziasztok !

Feltalalokat keresek, akik feltalalna'k az alabbi regota
nelkulozott eszkozoket:
-Forro etelt gyorsan lehuto keverokanal.
-Szivocsoves evokanal, mellyel a hosszu cernametelt felszippanthato
a levesbol, es nem csuszik folyton vissza, mint szokasosan.
-Ereszcsatornas fozoedenyek, melyekbol ha kifut a le,
akkor gyujtoedenybe jut, es nem a tuzhelyre.
-Erzekelo, mely fozes soran jelzi, hogy az eredeti vitamintartalom
  mennyire apadt.
-Elszinezodo fulu edeny, mely jelzi, hogy megfogasa kockazatos.
-Tojashelydaralo, mely kiszaritva es porra orolve fogyaszthatova 
teszi a tojashejat.
-Ebresztest gombnyomasra elhalaszto ebresztoora, mely idoban 
figyelmeztet arra is, hogy az elem a veget jarja.
- Felfujhato, frissnek latszo alhulla, mely megremiti es elriasztja 
az eppen behatolo betorot.
-Sziszegve elobukkano mu-kobra, mely az ules alol kuszik elo,
s fraszt kap tole a gepkocsitolvaj.
-Lezernyomtato, mely powersave-bol hosszasan ebredezve, a bemelegites 
alatti 'Warming up !' uzenete idejen is kepes lenne elfogadni 
a nyomogombjarol kiadott 'Cancel job ' parancsot, es nem azt 
irja ki ilyenkor a szerencsetlen, hogy 'No job to cancel !', 
es nem kezdi ezutan csakazertis nyomtatni, amit nem akartunk.

Udv: zoli

Kedves Marky,

> Felado : Nemes Marcus
> Temakor: relativitas koszonet ( 28 sor )

>.......a relativisztikus Doppler-jelensegnel nincsen meg a
>"klasszikus"  megkulonboztetes, hogy a megfigyelo mozog vagy a
> hullamforras, igy a keplet mindig f1=f0*sqrt((c+v)/(c-v))?

igen, mindegy hogy melyik mozog, csak a relativ sebesseg jon be.

: > 5) a tukortol milyen messze van az urhajo a visszavert radiohullam
: >     detektalasakor? (otlet: nincsen)
> : Pedig ezt teljesen klasszikusan  lehet szamolni.

> Nem mertem. :-) A szamolasnal ugyanis 1,9*c relativ sebesseggel szamolunk
> a visszaverodes utan, ami allitolag tul nagy. 

Nem kell felni :) az 1.9c *relativ sebesseg* a ket sebesseg kulonbsege, ami
szabad hogy nagyobb legyen mint c. Ha egy pillanatban ket fenyjelet inditunk
ellenkezo iranyba, akkor azok 1 masodperc mulva 600ezer km tavol vannak.
Ha ket urhajot inditunk ellenkezo iranyba 0.9 sebesseggel akkor azok 1.8c
sebesseggel tavolodnak egymastol. Ez nem baj. Ha viszont azt kerdezzuk, hogy
az egyik urhajo rendszereben mekkora a masik sebessege, masszoval milyen 
relativ sebesseget mernek az urhajosok, akkor mar a relativisztikus sebesseg-
osszedast kell alkalmazni:  v1 = 0.9c, v2 = -0.9c  es  relativ sebesseg:

       v = (v1-v2)/(1-v1*v2/c^2) = 1.8/1.81 = 0.9945c.

ez nem lehet nagyobb mint c, es pontosan c ha akar v1=c akar v2=c.

>                                              Ezt lehetne kompenzalni
> azzal, hogy az urhajo azt hiszi, hogy a hullam feleje 1,9*c helyett csak
> c-vel tart, tehat az urhajonak 1,9-szeres rovidulest kellene latnia, ami
> az uthosszt illeti. Viszont a keplet szerint 1/sqrt(1-0,9^2) = 2,29-szeres
> rovidulest lat az urhajo. Az ellentmondas gondolom abbol ered, hogy az
> urhajoban lassabban telik az ido, mint az allo megfigyelonel, de a
> 2,29/1,9 = 1,2-es ido"lassulasi tenyezot sehogy sem tudom kisakkozni..

Az urhajos ugy latja hogy a jel c-vel halad (a feny barmely rendszerben
c-vel terjed).  
Legyen t=0 az a pillanat, amikor a jel indul az urhajorol.  Az allo rend-
szerben L=3 millio km-re volt a tukor. Az urhajos rendszereben a 2.29-es 
kontrakcio miatt L'=1.3millio km-re van a tukor [megjegyzendo, hogy ez a 
t=0 pillanat a tukor eletenek mas pillanata mint az allo rendszer t=0
pillanata].
Az allo rendszerben a jel t=2L/(v+c)=10.5 sec ido mulva er vissza a hajo-
hoz. A hajoban ugynez az ido ugyanugy 2.29 faktorral rovidul, az urhajo-
sok 4.59 sec idot mernek. A kontrakcios faktor igy kiesik a sebessegbol.

A *hianyzo* faktor ott van, hogy a jel nem 2L tavolsagot kell hogy be-
fusson. A tavolsag, ami szamit az nem a tukor tavolsaga t=0-kor, hanem a
tukor tavolsaga a visszaverodes pillanataban (mire a feny odaer a tukor
kozelebb van) ez pedig az eredeti tavolsag c/(c+v) resze Ez hozza be az
1.9 faktort.   
Az urhajos ugy latja, hogy a feny es tukor 1.9c sebesseggel *kozeledik 
egymashoz*. A relativitas ezt nem tiltja.

udv
kota jozsef

Felado :  [Hungary]


 > >Hogyan lehet egyaltalan elkepzelni a ket (permanens
 >>magnes) polus kozotti teret?
>A paramagneses momentum foleg az elektronok sajat, spinnel
>osszefuggesbe hozhato magneses momentumabol ill.
>palyajukbol szarmazik.
>A paros elektronszamu O2 molekulanak jelentos a magneses
>momentuma,
>Jelentos magneses momentum akkor van, ha betoltetlen belso
>elektronpalyakon talalhatok paratlan elektronok, vagy a
>kulso vegyertek-elektronok kozott akad parnelkuli.

A leirottak a magnesesseg megnyilvanulasahoz szukseges alapveto feltetelek. 
De hogy a rendszer mukodjon, terbeli anyagi reszecskek sugarzasara vagy 
elnyelesere van szukseg. A magneses momentum csak egy porgo elem, 
hattertomeg es sugarzas hatasara ervenyesulhet. A kerdes tehat csak a 
sugarforras, es milyensege?


> Felado :  [Hungary]

>Na ez az amibe nem tudok ertelmesen beleszolni.
>>   A kerdest csak azert tettem fel, mert 'vonzasi' kolcsonhatast >>mertem 
>>egy kiserletben, magnes es olom kozott.
>Furcsa. Biztos vagy benne, hogy a magneses vonzason alapulo
>"vonzasi kolcsonhatast" mertel a kiserletedben??

A kolcsonhatas magneses, viszont a tobletelektronok minimalis kolcsonhatasa.

>>Tudjuk, ha sugarzoanyagot helyezunk magnes polus kozze, a >>kisugarzasok 
>>meretuktol fuggoen mindket iranyba dolnek.
>Az alfa es a beta is toltott reszecske es mint ilyenekre - hat rajuk >a 
>magneses.

Annyira megszokott ez a kifejezes, hogy 'toltese' vsn, hogy mar fel sem 
vesszuk a mibenletet. Mi az a toltes? Hogy ertelmezheto? Az elektron belso 
kisugarzasa? Maga korul zsufolt keringo elemi reszecskek? Miben kulomboznek 
az ellentetes toltesek? Meretben, vagy mennyisegben? Tudjuk e identifikalni, 
azonositani anyagi mibenletuket?

   Udv Csaba.

Sziasztok!

Karl Popper Szuntelen kereses c. eletrajzaban olvastam a kovetkezo
problemarol. Persze a problema korulbelul mult szazad vegi, es Boltzmannrol
szolva irja le Popper.

A termodinamika masodik torvenye azt mondja ki, hogy zart rendszerben az
entropia az idovel nagy valoszinusegel no.

Egy masik elkepzeles az ido iranyarol szol, miszerint az ido iranyat ez a
termodinamikai torveny hatarozza meg.

Igen am, de min alapszik a termodinamika masodik torvenyenek bizonyitasa?
Azon, hogy a nagyobb entropiaju allapotok valszinusege nagyobb. Ezert no az
entropia nagy valoszinuseggel az idoben. Igenam, de ez idotol teljesen
fuggetlen. Ha valaki azt kerdezi, hogy a mult fele haladva mit mondhatunk,
akkor ugyanezt: ha nem ismerjuk a rendszer korabbi allapotait, hanem csak
ajelen allapotat, akkor nagyobb valoszinuseggel volt elotte kisebb
entropiaju allapotban. Ismet csak zart rendszerrol van szo.


math

K. Pal!

Elkuldom neked pelda kepp ezt a lapot: http://www.cs.uiowa.edu/~jones/step
eleg jol osszefoglalja a dolgot.
A te eseted valoszinuleg a http://www.cs.uiowa.edu/~jones/step/types.html#bipol
ar

Bizonyara a motor gyartojat es tipusat ismerve meg lehetne talalni a "hivatalos
"
vezerlo-szekvenciakat.

A http://www.doc.ic.ac.uk/~ih/doc/stepper/control2/sequence.html van nehany
szemleletes szekvencia lerajzolva.

Sok sikert a barkacsolashoz!

Menyhart Zoltan