Szia Endre !
 Valamit teljesen kifelejtettel a kerdeseid felvetesenel
 es az elkepzeleseid leirasanal is. Elfelejted, hogy az
 ero (a gravitacios is), a sebesseg, a gyorsulas, az
 impulzus (mxv), mind vektorok. Iranyuk is van,
 a harom dimenzios terben, pontosabban a 4dimenzios
 teridoben. Ha ket test vonzza egymast es gyorsul egymas
 iranyaban mindketten kapnak m1xv1 es m2xv2 impulzust.
 A ketto ellentetes iranyu vektor es eredojuk nulla.
 Egyebkent pl. egy bolygo es holdja, vagy egynehany
 ujabb hold befogasa eseten tortennek maradando es
 elhuzodo (altalaban igen lassu) valtozasok kulonbozo
 okok miatt. Pl. az arapalykelto erok hatasara, amely nem
 csak a tengerek vizet emelgeti, hanem a fold kerget is,
 surlodas miatt pl a bolygo tengelyenek iranya valtozik,
 valtozik a forgasi sebessege stb. Valtozik a bolygo es
 holdjanak vagy holdjainak palyaja stb. Pl. ugy emlekszem,
 hogy a holdunk eppen tavolodik a foldtol. Ilyen modon
 pl. a bolygok mozgasi es/vagy forgasi energiai is pl.
 a surlodasi vesztesegek miatt felorlodnek. persze ezek
 altalaban igen lassu folyamatok, de kiszamithatoak.
 Tenyleg nem artana elolvasnod nehany ilyesmi temaju
 konyvet. Az eg vilagon nincs ezekben semmifele
 megmagyarazhatatlan vagy titokzatos jelenseg.
> Felado :  [Finland]
> De meg mindig ott van az, hogy a bolygo soha nem fog _szetesni_ (termodinamik
a)
>  attol, hogy kinetikus energiat
> ad at (de honnan?) a holdjanak, nem beszelve arrol, hogy az se nyikkan meg ne
ki
> , ha meg plusz husz holdja
> kerekedik. :) Elmozditja a holdjat, de mibol? (Mas kerdes, hogy egyensulyban
va
> n a centrifugalis erovel.)
> Megbolygathatjak egymas tengelyeit, forgasi sebesseget esetleg, de _kevesbe_
ne
> m fogja utana vonzani oket a
> bolygo, es nem "fogy" belole semmi sem se gyorsabban, se sehogy, mint a hold/
ho
> ldak nelkul.
> Endre
> Felado :  [Finland]
> Temakor: Re: Gravitacios hullamok ( 51 sor )
> De akkor terjunk vissza az alaphelyzethez, roviden miszerint van egy holdja e
gy
>  bolygonak, aztan derult egbol
> helikopter, lesz neki megegy. Az volt a problemam ugye, hogy bolygo kinetikus
 e
> rotere nem osztodik le, immar
 Kinetikus erotere ??? Jujj miket ujitasz.
 Udv.: S. Zoli

Zoli:

>>Psziches gondok, maguk neme szerint orvosolandoak, nem >>igy.

>Megelozessel volna a legjobb, mar csak amiatt is, mert
>az utolagos orvoslast ha a paciens maga nem keri,
>ritkan megoldhato.
Ez igaz.

>Most ujra utalnek Stephen Hawking nemregiben felvetett
>aggalyara, miszerint az ember nehezen viseli majd a
>mesterseges intelligenciak folenyet,
Mint MI kutatoszeruseg mondom, hogy hol van az meg.:) Meg jo ideig ott tart a g
epek fejlettsege, hogy jo-jo, bizonyos dolgokban lekoroznek minket, de nem mind
enben. Fizikai kepessegekben legtobb dologban jobbak. Lassan sakkozasban is. De
 egy csomo mindenben nagyon sokaig nem lesznek. Annal is inkabb,mert nehez egy
korlatos rendszernek onmaganal jobb rendszert letrehoznia. Hiszen nem ertheti a
zt.:)
Masreszrol, ha az MI jobb, akkor en minden problema nelkul elismerem, hiszen ha
 egyszer jobb, akkor jobb.:) Nem zavar, ha valaki jobb nalam. Nem az en hibam.
az en hibam, ha jobb is lehetnek.

onnon tokeletlenseg-erzetbol eredo duhert vagy szorongasert is felelos.
Ez talan egyszerubb is. Lehet, hogy ezzel egyutt elmarad a
szuperintelligens es mindenek felett allo hatalmas vedelmezo iranti
vagy is, melynek kovetkezteben a szakallas apo kerdese orokre
lezarul. (attol o meg jelentkezhet, senki nem fogja bantani. :)

>ne tuningoltassuk magunkat, mert egyszerre ez ugysem
>menne, es akkor egymastol is  kene menetkozben
>tartanunk, hanem a genmanipulatorok mindossze a
>kisebbrendusegi komplexust nyomjak el mertekkel, mely a
>harcosi  onnon tokeletlenseg-erzetbol eredo duhert vagy
>szorongasert is felelos.
Szerintem nincs olyan tulajdonsagunk, ami ne volna jo es szukseges. Mindegyik t
ulajdonsagnak van jo es rossz megjelenesi lehetosege. A jo szukseges is. Veleme
nyem szerint ezert nincsolyan genunk ezekkel tulajdonsagokkal kapsolatban, amit
 valtoztatni kellene, mert valami szuksegest torlunk el.
Ami szukseges, az az onmegismeres, es a tulajdonsagok jo hasznalata. A szoronga
s, antiszocialis agresszio szukseges tulajdonsagok elfajulasa Az elfajulast kel
l megelozni nem a tulajdonsagot kiiktatni.


>>Erdemtelen elojogok keresese psziches hiba.
>Lam az evolucio mennyi hibat hagyott.
Nem hgyott szerintem, mert szukseges tulajdonsagok elfajulasarol van szo. Raada
sul az evolcio celfuggvenyenek meg akar meg is felelnek, csak "magasabb" celfug
gvenyeknek nem.

>Ezen emberi gyarlosag alapja a hiusag, mely a
>rangletran minden aron  feljebb jutasra osztokel,
>holott a hiusag valojaban arra valo, hogy onfejleszto
>es vegsokig kitarto harcos legyen az egyed es a klikk.
Ami bizonyos modon hasznos, mas modon elfajult.


>>Az eletnek kell buntetnie, nem szemelynek.
>Egyetertek, de ugy, hogy jo lenne ha kovetkezetesen
>buntetne,
Kovetkezetesen buntett. Minden rossz tulajdonsagod buntetese a rossz tulajdonsa
g maga, es anak kovetkezmenye. Egy manipulativ politikus peldaul latszolag sike
rt elhet el, de ez a siker manipulacio aran nem ertek. Ezt a politiks valoszinu
leg tudja is, ezert szokott egyre agresszivebb leni, majd megbukik. De ha erre
nem jon ra, az elet akkor is megbuntette magat, mert neme ertek, amit elert.

>Sok van a rovasan. Hawkingnak valahol igaza lehet, hogy
>nehany  lepest meg kell tenni helyette, amint a
>lehetoseg megadatik.
marmint az evolucio rovasan. Hat lehet.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Zoli:

> Szerintem kevesebb konfliktus lenne
>a tudomany muveloi es a termeszetfelettiben hivok
>kozott, ha a kozoktatasban idejekoran kiternenek a
>kerdesre - tisztazolag tanitva, hogy a tudomany a
>megismeresnek azon nagyerdemu iranyzata, mely
>kiserletkeppen azon elofeltetellezessel torekszik a
>vilag megismeresere, hogy nincs tettenerheto
>beavatkozas a vilag mukodesebe.
Ez igy nem a teljes igazsag. A tudomanynak nincs ilyen alapelve. Ez nem alapelv
 . A tudomany geyszeruen magyarazni kivan, es josolni. Tehat ug magyarazni, hogy
 az megbizhato legyen.
Szoval van a vilag, es elkezdi megmagyarazni. Ehhez torvenyeket hasznal, mert m
agyarazat alapjan azt ertjuk, hogy valami osszefoglalo, egyszerubb modellbol le
vezetjuk az egyedi dolgokat.

Namost ebben egyaltalannincs kizarva a kulso beavatkozo. Ha van egy vizsgalt te
rulet, akkor nyilvan modelleznikell belso torvenyeit (immanens), mert ezeket tu
djuk legkonyebben. Aztan kiderul, hogy ez kielegito-e.

De peldaul ha a mai termeszetet nezzuk, akkor knytelenek vagyunk az emberi beav
atkozast is modellezni. Kulso beavatkozast. Hasonloan a torteneszek is gondolha
tnak arra, hogy netan idegen lenyek beavatkoztak. De erre eddig nem volt szukse
g. Ez esetbenpedig nem teszik fel.

A kulso beavatkozas nehezebben modellezheto. De ha szukseg van, akkor modellezn
i kell,e s akkor lehet is. Ha szukseg van kulso beavatkozora, akkor a tudomany
elkezdi azt is vizsgalni, es tudja is.

>E kerdeskor tisztazasat galans modon, nagyvonaluan
>atengedi azoknak, akik jobban raernek ezzel
>foglalkozni. :)
Ha nincs ra szukseg, akkor ezek amasok sem ernekel semit a kerdesben. Ok egysze
ruen ertelmetlenul szorakoznak ezzel.

>Tehat vegulis mindossze munkamegosztasrol van szo,
Feneket. arrol van soz, hogy a tudomany erelmes dolgot csinal, a tobbiek, meg n
em.

>bar ehhez bizonyos anyagi es erkolcsi forrasok
>megosztasaba is bele kell torodni,
ami a fentiek miatt igazsagtalansag. pont emiatt nem mindegy.

>Az ehhez az allasponthoz igazodo sajatos es eddig
>bevalt  kutatasi modszertanatol pedig nem indokolt
>elternie mindaddig,  amig tenyek ra nem szoritjak.
Igy van. Es pont emiatt nemindokolt masoknak sem. A nemindookolt a tobbiekre is
 vonatkozik, nem specifikus csak a tudosokra.


>Mert a legmegveszekedettebb ellenlabasok is elismernek
>ill. irigyelnek a lelkuk melyen minden tekintelyt, es
>vagynak ra, hogy a tekintely helyesloen bolintson.
Errol van szo. Nagyon jol tudjak, hogya tudomanynak van megalapozott tekintelye
, es ezzelprobalnak visszaelni. Hiszen a tekintelyre lehet csalassal is apellal
ni, ha kisebb a csalas leleplezodesenek valoszinusege es hatasfoka. Ha egy entr
opias creationista erv tobb laikust gyoz meg, mint amennyit eltantorit azzal, h
ogy leleplezodik elottuk, akkor megeri. Sajnos ez igy van.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Kedves Endre!

A felvetesedre reagalva, most csak egy ket otletet irnak
le, ami hirtelen eszembe jut.

1. Ha eletrosztatikus mezovel, vagy sztatikus magneses
mezovel probalod elteriteni a fenyt (eletromagneses
nyalabot), nem sikerul mivel periodikusan valtozik a nyalab
elektromos illetve magneses vektora. Ha megis el akarjuk
teriteni akkor valtakozo mezoket kell hasznaljunk, aminek a
periodusa megegyezik a nyalab periodusaval, vagy tort resze
annak. Ez bizony a lathato feny eseteben eleg magas
frekvencia, amit meg eletronikus keszulekkel nem nagon
lehet eloallitani. (Ha tevedek bocss!)

2. Sztatikus eletromos vagy magneses mezoben viszont
megvaltozik az eletkromagneses (feny) nyalab polarizacios
sikja. Ami logikus hiszen a vektor sikja elhajlik, de ezzel
a terjedesi irany nem valtozik meg. A gyakorlatban ezt nap
mint nap hasznaljuk a muholdvevo rendszerekben. A
keszuleket magneses polarotornak nevezik, ez a muholdrol
erkezo hullam polarizacios sikjat valtoztatja meg. Egyszeru
kis keszulek ami egy hullamvezetobol es egy eletromagnesbol
all, amit egyenarammal megtaplalunk, es az aram merteke
szerint forgatja el a nyalab polarizacios szoget.

Gondolom meg sok ehhez hasonlo megoldas is eszedbe jut majd.

A legjobbakat kivanom!
     Sanyi.........

 wrote:
> A feny csakis ugy szokott vesziteni az energiajabol, hogy egyuttal
> torvenyszeruen megvaltozik, alacsonyabba valik a frekvenciaja.
> (korrektebb ezt spektralis valtozasnak nevezni )
> Ezt a ferkvenciamodositast az energiat nyert reszecske intezi el.
> Hogy mikent csinalja, azt nem tudom, de ugyes szerkezete lehet,
> hogy kovetkezetesen meg tudja oldani, es sosem kerul ellentmondasba
> Max Planck, es neves kovetoinek velemenyevel.
> A radiofrekvencias hullamok es makroszkopikus vevoantennaink
> eseteben sokszor orulunk, ha csak toredeknyi energiat csapdazhatunk,
> de a 'maradek' hullam frekvenciajat az elcsent energia nem befolyasolja.
> Nyilvan abban rejlik a kulonbseg, hogy egy rogzitett makroszkopikus
> antenna maskepp hat vissza a jelre, mint valamely reszecske,
> vagy azok rendszere. Nekik szabad elmozdulasuk van a 'vetelkor',
> de talan helyesebb ovatossagbol ugy fogalmazni: vannak szabad
> allapotvaltozasi lehetosegeik.

 regi ismert kiserlet, hogy radioado kozeleben szabadon tartott neoncso
vilagit. anno azt olvastam, hogy ha ezt hasznositana valaki, akkor o lopna
az energiat. de miert lopna? az az energia mar kisugarzodott, es mivel az
ado kozeleben vagyunk, a lampat viszonylag alacsonyan tartva, meg csak
arnyekolo hatast sem fejtunk ki a mogotte levo targyak fele. vag van
megicsak valami fele visszacsatolas? ha igen, akkor ez nyilvan igaz, ugyan
nagyon kismertekben az osszes tobbi antennara is, amivel a kisugarzott
jelet vesszuk.
homer

Sziasztok!

Amikor bennem felmerult a kerdes, akkor megoldaskent arra gondoltam, hogy elso
kozelitesben eleg, ha egy kezdoallapotot kinezek pl. csillagaszati evkonyvbol (
habar nem biztos, hogy ilyesmi is van benne, de annyi tablazatot talaltam benne
, hogy csak van valami hasznalhato), majd kepler-torvenyekkel.
Tehat ha tudjuk, hogy hogyan alltak a bolygok egymashoz, ill. sajat palyajukhoz
 kepest, es elhanyagoljuk az egymasra gyakorolt hatasukat, akkor a tovabbi paly
ak kiszamolasahoz eleg a fuggvenytablazatban talalhato 'keringesi ido', ill a k
epler torvenyek is.

Pontosabb megkozelites szerintem szornyen macerans lenne, ugye palyaengyeletekk
el uj bolygokat lehet felfedezni, de szerintem nem erne meg a macera.

Esetleg meg lehetne nezni, hogy egyes szimulacios programok hogyan csinaljak. w
in es linux ala is talaltam jo kis grafikus naprendszer-szimulaciokat

abli


(webes bekuldes, a bekuldo gepe: line-70-24.dial.freestart.hu)