Sziasztok,
a HIX TUDOMANY 1018. szamaban ugy gondolom,
osszefogalaltam tomoren es remelhetoleg ertetoen
a gravitacios vizsgalataink lenyeget. Felhivtam a
figyelmet arra az alapveto tenyre, hogy egyenlo
tomegek kozotti gravitacios meresrol meg ezidaig
"hivatalos" publikacio nem jelent meg.
Tehat elvileg es jogilag ezen a teren mienk az elsoseg.
Kovacs Zoltan fizikus hozzaszolasara szeretnek reagalni.
A segito celu es joszandeku tanacsait szivesen olvastam,
de vissza kell utasitanom azt, hogy en barkivel "vagdalkozo"
hangnemet hasznaltam volna, legalabb is ilyen szandekom
nem volt. Ha valaki igy erezte, elnezest kerek.
Itt nem szeretnek vegig menni azokon a kerdeseken,
amire Zoltan nem kapott eddig valaszt, mert nekem is voltak
kerdeseim, illetve megallapitasaim, melyekre valaszt en sem
kaptam ezidaig.
Nem tudom Zoltan, hogy Neked milyen publikacioid vannak,
de sem a Tieidet, sem masoket nem szoktam "iromanykent"
titulalni. Nem ohajtom a Zoli tudomanyos magaslatokbol
elhangzott "betonbiztos" velemenyeit cafolni, bar boven
lenne miket.
Szeretnem elhitetni mindenkivel, hogy az itt reszemrol elhangzott
beszamolok celja csak egy figyelemfelhivas volt.
Tapasztalhato minden teruleten, igy a fizikaban is, hogy ha
valami nagyon regen elfogadott dolog es kicsit
megkaparjuk rajta a festeket, sokszor elofordul, hogy a festek
alatt rozsdat talalunk, bar kivulrol szepnek latszott.
Remelem azert, hogy sokaknak sikerult gondolatokat
ebreszteni, meg ha a vegeredmenyunket nem is tudjak
elfogadni vagy megerteni.
Azt, hogy sokan ezt alkalomnak talaltak a "konnyu labda
leutesere", az a gyors labdaleutokre vall. En inkabb
javasolnek a gyors leutes elott egy kis gondolkodast is.
Tovabba ismet javaslom az egyenlo tomegek kozotti
gravitacios meresek megismetleset tolunk fuggetlenul.

Udvozlettel: Sarkadi Dezso

> Felado :  [Slovak Republic]

> - a relativitas-elmeletnel egyetlen dolog zavar:
> ikrek: egy pontban allunk harman: en es a ket iker; tolem indulnak ket
> iranyba - egyik jobbra, masik balra..mind a ketto fenysebesseggel...hozzam
> kepest a sebesseguk kb.300000km/s, milyen a sebesseguk egymashoz kepest?
> a jobboldali mondhatja: az o rendszereben en fenysebesseggel mozgok, az
> ikertestvere pedig 2*c sebesseggel?? lehet ez??

Nem ezt fogja latni, hanem azt, hogy az o rendszereben mind en, mind a masik
iker fenysebesseggel tavolodik, azaz en es a masik iker egymashoz kepest
allunk.

Az o rendszerebol nezve egyebkent az en oram es a masik iker oraja is allni
latszik, tehat teljesen mindegy, hogy a masik iker hozzam kepest milyen
gyorsan mozog, elmozdulasa nem lesz neki, mert s=v*t, es a t itt nulla.

Peter

Van egy uj "nepszeru tudomany" konyv, Quantum Evolution, bizonyos
Dr. Johnjoe McFadden molekular-mikrobilogus, Univ. of Surrey, Anglia 
tollabol.

Errol egy rovid (angol) leiras talalhato a kovetkezo cimen:

   http://unisci.com/stories/20001/0204006.htm
   
Nem forditom le az egeszet, de a lenyeg az valami olyasmi, hogy az elet 
keletkezesenek valoszinusegenek alacsony volta azonmod megnovelheto,
ha a probalkozasok szamanak kiszamitasanal tekintetbe vesszuk, hogy
molekularis szinten mar kvantum jelensegek is beleszolnak a dologba. 
Minthogy kvantumfizikailag minden allapot egyidejuleg jelen van, ha 
az elo anyag szelektiven jobban "kedvelte" az olyan hullamfuggveny 
osszeomlasokat, amik elvezettek az elo anyaghoz magahoz, akkor egybol 
jobban nez ki az evolucio valoszinusegi egyenlege, annyira jol, hogy
barmely kisebb pocsolyaban keletkezhetett elet. Ezt aztan odaig viszi, 
hogy az egesz evolucio tulajdonkeppen csak kvantummmechanikai 
"elfogultsag" kerdese.

Mielott a teremtesorientalt olvasok nagyon orulnenek, *nincs* szo az
evolucio elveteserol, csak a hogyan reszleteit sikerul egy kicsit meg
kevesbe kozerthetove tenni, az egyszeru erosebb kutya jut szexualis
kieleguleshez meg hadd hulljon a fergese helyett a Schrodinger egyenletet 
rangatva a kepbe :-) 
(Ahogy azt a jo oreg Dr. Agy tette, a "Magyarazom a mechanizmust"-ban,
ha van meg aki emlekszik a dologra ...)

Zoltan

>- a relativitas-elmeletnel egyetlen dolog zavar:
>ikrek: egy pontban allunk harman: en es a ket iker; tolem indulnak ket
>iranyba - egyik jobbra, masik balra..mind a ketto fenysebesseggel...hozzam
>kepest a sebesseguk kb.300000km/s, milyen a sebesseguk egymashoz kepest?
>a jobboldali mondhatja: az o rendszereben en fenysebesseggel mozgok, az
>ikertestvere pedig 2*c sebesseggel?? lehet ez??

Kedves Adrian !

Most eltekintve attol, hogy megfigyelohoz kepest
pontosan c-vel nem mozoghat semmi, aminek nyugalmi tomege van - 
ha megis ezt az elvi hataresetet vennenk, akkor az ikrek barmelyike
a fenti esetben azt tapasztalna, hogy Te es a testvere
azonos sebesseggel - c-vel tavolodtok tole, es a tavolsagotok
0, tehat egyutt utaznatok - a benneteket figyelo testver szerint.
C-nel valamivel kisebb sebesseget feltetelezve pedig
csekely merteku sebesseg-elterest tapasztalna kozottetek. 

Van egy masik klasszikus gondolatkiserlet, ami hasonlokeppen
szokatlan, elso hallasra:

Csaknem fenysebesseggel szaguldo vonaton az egyik utas
lovoldozni kezd.  A kilott lovedeket 
a vonaton hangsebessegnel nagyobb sebessegunek tapasztaljak.
A kulso megfigyelo viszont - aki a vonatot csaknem 
c-vel haladonak meri - azt tapasztalna, (meressel) hogy 
az elore kilott lovedek joval a hangsebesseg alatt repul
a vonathoz kepest, mert rendkivul nagy a tomege, es ezert a
lopor energiaja alig novelhette meg a sebessege't.

Ha egy lezeres mutatopalcaval lovoldoznenek ezen a vonaton, 
es a lezer fenyet kovetni lehetne, akkor a feny sebesseget 
mindket iranyban stabilan c-nek talalna a kulso megfigyelo is.
Igy a vonathoz KEPEST a feny elore viszonylag kis sebesseggel
terjedne. Visszafele celozva a lezerrel a vonathoz viszonyitott
relativ sebesseg csaknem 2*c lenne.

A vonaton utazok semmilyen szokatlan dolgot, aszimetriat 
nem tapasztalnanak a vonaton beluli sebessegekben.

Hogy miert is van mindez igy, arra a kovetkezo 
gondolatkiserlettel tudok bizonyos magyarazatot adni:

Tegyuk fel, hogy a szaguldo vonat kozepen all valaki, es
1-1 lezerrel elore, ill. hatra 1-1 fenyjelet kuld egyszerre,
ugyanis a vonat elejen es vegen levo orakat szeretne
taviranyitassal 0-rol inditani. 
Ez az o rendszereben nyilvan esszeru modszer. 

A kulso megfigyelo viszont azt tapasztalna, hogy 
a vonat elejen levo orahoz nagyon sokara ert el a 
feny, mig a hatulso orahoz rendkivul hamar.
Igy kintrol nezve eloall az a helyzet, hogy
a hatulso ora mar jar, de az elulso meg el sem indulhatott. 
Kesobb, amikor az az ora is megindul, idoeltolodas
lesz a ket ora kozott.
Ezt az idoeltolodast odabent nem tapasztaljak.
Odabent aki kozepen all, az a visszajelzest eppen ellentetes
kesessel, eltolodva kapja , emiatt ugy latja, hogy az orak
tokeletesen egyszerre kezdtek jarni.

Az orak eltolodott jarasabol adodik, hogy a szembol jovo
feny sebesseget, illetve a hatolrol jovo feny 
sebesseget a vonaton tartozkodok azonosan c-nek 
merik, ha az elobb emlitett oraikat - mint stoppereket 
hasznaljak a meresekhez.
( Persze az orak az eltolodason kivul, meg raadasul 
lassabban is jarnak, es a vonat is rovidebb mint amilyen
 relativ nyugalmi allapotaban lenne az allo 
 megfigyelohoz viszonyitva.)

>a relativitas-elmelet abbol lett levezetve, hogy a feny 
>sebessege konstans barmely inerciarendszerben....igy aztan 
>eljutottunk valahogy addig, hogy a fenysebesseg a 
>legnagyobb elerheto, de miert? 

Kiserleteket koveto elmeleti kovetkeztetesek 
vezettek erre.
Ha mast felteteleznenk, akkor ellentmondasra
jutnank kulonfele fizikai jelensegek elmeleti 
elemzeseinel - az energiamegmaradassal kapcsolatban
is - es egyuttal egyeb, eddig szigoruan ervenyesulonek 
tapasztalt osszefuggesek valnanak megkerdojelezhetove.
A kiserleti eredmenyek viszont mindeddig igazoltak az idovel
es terrel kapcsolatos e szazadi uj felfogas helyesseget.
Be kellett latni, hogy az ember hetkoznapi eleteben 
idorol es terrol kialakulo elkepzelese illuzio. 
A vilag bonyolultabb.
( Legalabbis a fizikusok igyekeztek a legkevesbe
 bonyolult, ellentmondasmentes elmeletet kidolgozni.)

>Hiszen letezhetnek vonatkoztatasi rendszerek, pontok az 
>urben amelyek egymashoz viszonyitott
>sebessege nagyobb mint c, nem?

Igen, de azokbol a vonatkoztatasi rendszerekbol 
egymas sebesseget merve c-nel kisebb sebesseguk merheto,
s ez is az orak fentebb ismertetett beallithatosagaval 
van osszefuggesben.

>eljutottunk valahogy addig, hogy a fenysebesseg a 
>legnagyobb elerheto, de miert? 

Kevesbe komolyan valaszolva: Felesleges a korlatlan 
sebesseg, ha ehelyett valami ugyes, teret es idot 
fuggesbe hozo trukkel leroviditheto az ut a 
mindenhova surgosen eljutni szandekozo utazok 
szamara.

Udv: zoli

Kedves Zoltan ! 

Nem lathatok bele a vilag szamitogepeibe,
de nem is torekszem ra. :)

>> Minden flip-flopon belul van S es R bemenet
>> valahol, hiszen a komplikalt, orajellel szinkronizalhato
>> kulonfele flip-flopok a lelkuk melyen mind R-S flip-flopok,

>Ez nem igaz, a CMOS technologiaban igen kedvelt a transzmisszios
>kapuval vezerelt D latch. Minthogy a D flip-flop a leggyakrabban
>hasznalt tarolo, a direkt megvalositast az RS tar + logika helyett
>elonyben reszesitik.

Igen, en is talalkoztam mar ezzel a megoldassal,
es figyelemremeltonak talaltam, hogy a reles vilagbol
ismert a'ramut-logika nem tunt orokre el a felvezetok
terhoditasa miatt, hanem bizonyos alkalmazasokban ujra
visszatert - megpedig a FETekkel megvalosithato
bilateralis kapcsoloknak koszonhetoen.
Az egyebkent nem merult fel bennem, hogy a latch is
a flip-flop kategoriaba tartozik.
( Vannak egyeb tarolo eszkozok, melyek nem 
a flip-flop kategoriaba sorolandok.
(pl. a dinamikus RAMok cellai.)

Ha flip-flopnak szamit a latch, akkor
sem irtam valotlant, mivel komplikalt eszkozokre utaltam, 
nem az egyszerusege miatt bizonyos alkalmazasoknal
elonyoei miatt elterjedt latch-re.
Latch-ekbol egyszeru felepitesu, univerzalis, sokfunkcios
processzor-regisztereket pedig nehezen tudok elkepzelni.
( pl. shift-regisztert is elegge nehezen.)
Ha a CMOS korszak leguniverzalisabb, mindent kivalto 
eszkozeve valt volna a D-latch, akkor az egyeb 
tipusu tarolok gyartasa indokolatlan lett volna.

Nekem ugy tunik, a D latch-ekkel csak tovabbi aramkori 
komplikalassal lehetne kialakitani az emlitett
funkcionalis egysegeket.
Buszmeghajtoknal es periferia IC-knel viszont
a D latc-eknek lehetnek aramkori egyszerusegukbol
adodo elonyei.

>Az eredeti kijelentes az volt, hogy mivel a Gray kod 
>hazardmentesen lep, ezt hasznaljak a digitalis szamitogepek, 
>hogy elkeruljek az R es S egyideju aktivalasat:

Itt a felreertes. Nem kozvetlenul hasznaljak az R-S
tarakat, de a gepek chipei bizonyara tartalmazzak oket. 
D, J-K, stb. flip-flopok nyilvan szuksegesek, hiszen
kizarolag latch-ekkel nem oldhato meg sokminden megfelelo
biztonsaggal es egyszeruseggel.

Udv: zoli

Sziasztok!

Eloszor is koszonom mindenkinek a nyilvanos es maganfelivalogitast sor es
sorozat-ugyben. A "- log n" folott sajna atsiklottam, eppugy mint a
szamitogepekben hasznalt Gray-kodon, ugyhogy igyekszem a jovoben nem
omlesztve, es ebbol kifolyolag feluletesen olvasni a Tudomanyt.

Arra a kerdesre, hogy egy toggle-flipflop (tff) szinkron, vagy aszinkron,
a valasz egyszeru. Szigoruan veve maga a ff szinkron, hiszen van
clock-bemenete. Aramkoroknel viszont azt nevezzuk szinkronnak, ahol egy
kozponti orajel megy minden ff-hoz, es nem valami logikai funkcio
kimenete. Tehat az orajelet az almoskonyv szerint tilos "megkapuzni"
szinkron rendszerben egy ff clock-bemenetenel, erre a celra az
enable-bemenet hasznalando (mas kerdes, hogy a ff belsejeben az enable mit
csinal a clock-kal). Ertelemszeruen a tff-megvalositasok aszinkronok,
mivel logikai kimenetet kell a clock-bemenetre adni, hogy valami ertelmes
dolog tortenjen. ;) [A trivialis megoldas, hogy a szinkron orajelet adjuk
a C-re, es a Q kimeneten egy feleakkora frekvenciaju orajelet kapunk,
hatareset. Ha megy egy tff-et sorbakotunk, hogy 1/4 frekvenciat kapjunk,
azonnal aszinkron aramkort alkottunk.]

Az egyatmenetu kodokbol egyebkent egy csomot hasznalnak pl. CCD-kben es
egyeb kapcsolt kapacitasu aramkorokben. Itt altalaban 2..4 un.
"nonoverlapping clock" kell, vagyis olyan pulzusok, amik idoben nem fedik
egymast semilyen korulmenyek kozott sem, hogy a toltesek csak "elore"
tudjanak folyni.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

> - a relativitas-elmeletnel egyetlen dolog zavar:
> ikrek: egy pontban allunk harman: en es a ket iker; tolem indulnak ket
> iranyba - egyik jobbra, masik balra..mind a ketto fenysebesseggel...hozzam
> kepest a sebesseguk kb.300000km/s, milyen a sebesseguk egymashoz kepest?
> a jobboldali mondhatja: az o rendszereben en fenysebesseggel mozgok, az
> ikertestvere pedig 2*c sebesseggel?? lehet ez??

A spec. relativitaselmelet szerint nem adhatod ossze egyszeruen a
klasszikus sebessegvektorokat. Ha hozzad kepest v1 sebesseggel mozog
valami, ohozza kepest meg v2 sebesseggel egy masik valami, akkor a masik
valami tehozzad kepest

(v1+v2)/(1+(v1*v2)/c^2)

sebesseggel fog mozogni. Ez mindig kisebbnek adodik c-nel. 
v1, v2 << c esetben visszakapjuk a klasszikus kozelitest.
Ha tehat a ket iker mondjuk 0,9c-vel tavolodik toled ket ellenkezo
iranyba, akkor az egyik a masikat

(0,9c+0,9c)/(0,9c*0,9c)/c^2) = 0,994c -vel latja tavolodni.

Udv:
Jano