Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX HANG 1120
Copyright (C) HIX
2001-05-09
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Hobby Elektronika kene (mind)  11 sor     (cikkei)
2 zene & kommunikacio (mind)  134 sor     (cikkei)
3 Re: Muzzik (mind)  16 sor     (cikkei)
4 Re: Gyurinak zenerol (mind)  108 sor     (cikkei)

+ - Hobby Elektronika kene (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Szuksegem lenne a Hobby Elektronika 1999/7-es szamara.
Ha valakinek van ilyen, vagy tudja hol lehet ilyet szerezni, akkor sokat
segitene azzal, ha megirna.

Elore is koszi.

Udv.
Molnar Peter

+ - zene & kommunikacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

hali.ho.HANG!

Tovabbi hozzaszolasra, vagy mas szempontok bevonasara, ezuton
tesszük nyilvanossa nehany listataggal hetek ota tarto - e-mailben
folytatott - diskurzus nehany kritikus pontjat. Anelkul termeszetesen,
hogy a zeneiseg, illetve zenei informacio fogalmanak definialasaba
belemennenk, ez ugyanis messze tulmutatna a problemafelvetesek
keretein. (Elnezest, ha ezzel megzavarjuk nehany oreg HANG-os
totzsgardatag hosszu hetek ota el nem csitulo osszeferhetetlenseget.
Nyilvan, Nekik tobb joguk van valogatott gorombasagokkal szorakoztatva
folyamatosan demonstralni egymas IQ-jat a nagyerdemu hang-olvasok
elott - foleg, amennyiben a HANG-ot tekintenenk az orokkevalosag
legfobb irott dokumentumanak:-)

motto: "Az egyidoben zajlo dolgok kapcsolata spontan es
elkerulhetetlen. Te magad vagy ez abban a formaban, ahogy ateled azt
a pillanatot. Ahhoz ido kell, hogy megallj es elgondolkozz." - John Cage.

1./ AS: A zene elsosorban "idobeli esemeny", amelynek legfontosabb
fizikai-akusztikai parameterei az idobeliseggel magyarazhatok.
- A hifiben csak egyetlen misztikus dolog van, a zenei anyag szovete:
maga az IDO".
- Az idoben pedig az a misztikus, hogy altalanossagban mulo,
egyetemes referencia ido" nincs, mikozben megis mindennek sajat
ideje és a terben lezajlo tortenete van. Egy_drotdarabban_rezonalo_
elektronnak_is! (Egy laikus megkozeliteseiben persze, valszeg rosszak
me'g a hasonlatok is, de az ido, ami a zene legfobb sajatossaga,
onmagában is felfoghatatlan szubsztanciaval bir.)

>TIMPANI (Claus Neumann): Zeneben nincs ido. A zenei elmeny nem
>az ido tengelyen fut le az agyunkban, hiszen a mult/jelen/jovo-erzet
>osszekeveresenek legkivalobb eszkoze a zene, a zenei kompozicio.

2./ AS: A rendszer ateresztokepessege nem egy egyiranyu szelektalo
kapu, ami vegervenyesen atenged valamit, vagy nem. Mint a vamhivatal...

>TIMPANI: Ezzel eddig tokeletesen egyetertek. Meg a digitalis
>technikara is teljesen igaz.

AS: Tehat, rossz ateresztokepessegnel nem egyszeruen "eltünik" valami.
Az atviteli lancban nem csak mennyisegi, de idobeli folyamatokrol
is szo van. Inkább az van, hogy bizonyos dolgok hiaba vannak ott,
pillanatnyi poziciojuk, energiaszintjük nem olvashato ki, mert eppen
kesesben vannak, vagy eppen tul "elore" szaladtak, vagy mas jellemzokhoz
kepest tul gyengekke valtak - tehat, csupan a megfigyelesi pont kritikus
statuszara kovetkeztethetunk egyertelmuen. Az informacio azonban ott
van "bezarva" a rendszerben, csak kozben elkepesztoen sok minden
tortenik vele. Peldaul a legrosszabb, ha nem tudjuk onnan hianytalanul
es pontosan - az eredeti idoviszonyoknak megfeleloen kiolvasni.

>BESE Attila:
>Node ennek a vegeredmenye megiscsak az, hogy az informacio egy
>resze hozzaferhetetlenne valik, vagyis a megfigyelo szamara
>vesztesegkent jelenik meg. Az akusztikai ateresztokepesseg fogalmat
>egyebkent en vezettem be a szakmaba. Nem muszaki parameterkent,
>hanem mint csak hallas utjan erzekelheto effektust. Az erzekeles
>barmely formaja azonban multidimenzionalis osszetetelu annak
>ellenere, hogy a megfigyelo szamara egysegben jelentkezik.

>TIMPANI: En inkabb ugy kepzelem, es szerintem ez is csak fikcio,
>hogy a rossz ateresztokepessegu rendszer-elem az informaciot vagy
>ugy rontja, hogy hozzaad sajat "ihletesu" zajokat, vagy ugy,
>hogy bizonyos informacio hordozo elemeket, pl egy hasznos zajt
>elnyel. Egy bizonyos: a legjobb atviteli kepessegekkel megaldott
>anyag is meghulyul, ha elkezdem zizegtetni, rezgetni. Tovabbi
>otleteim nincsenek, csak felhivom a figyelmed a rezgescsillapitasra.

3./ AS: Ha az idobeliseg atvitelerol, "ateresztokepessegerol" beszelunk,
akkor egy egeszen ta'g, vegtelenul sokdimenzios parameterhez jutunk,
ahol (egy bizonyos szint felett) mar nem egyszeruen "elve'telrol" es
"hozza'adasrol" van szo, hanem frekvenciankent folyamatosan valtozo
kesesrol es eloreszaladasrol, felerosodesrol es gyengulesrol, "pulzalasrol",
illetve ennek kulonbozo energiaszintjeirol: a merheto es ismert szintektol
es folyamatoktol az alig, vagy egyaltalan nem ismert kvantumfizikai
folyamatokig es energiaszintekig.

>BESE Attila: Az effektus egyetlen koherens frekvencian is bekovetkezik.
>A kvantumos szinten vizsgalt anyagnak teljesen mas - hasonlithatatlan
>jellemzoi vannak a makroszinthez kepest. A makroszint latszolagos
>stabilitasahoz vegtelen sok mikroallapot tartozik. De mikroszinten
>idobelisegrol es kauzalitasrol nehez lenne beszelni. Nem szabad
>ugyanazokat a terminusokat hasznalni ami egyebkent a makroszintu
>jelensegeket kielegitoen leirja. A hasonlataid tobbe kevesbe a
>diszperziora utalnak es a statisztikus fizika "fegyvertaraval"
>kozelithetoek meg.

4./ AS (A zenei hang reprodukalhatosagarol): Amikor a zenei hang a
hallhato levegorezgesbol elektromos rezgesse alakul, innen kezdve
minden tulajdonsaga az elektromos rezges tulajdonsagait veszi fel.
Barmi tortenik vele, az mar egy masik hordozo (medium) sajatossagai
szerint tortenik. ("A medium az üzenet" - Marshall McLuhan.)
A kommunikacioban az uzenet eggye' valik a kozvetito mediummal!
Soha tobbe nem juthatunk hozza a "hiteles" es "eredeti" esemenyhez,
mert a medium jellemzoi, a tovabbitas soran mar az uzenet jellemzoive
valnak, igy az nem tavolithato el maradektalanul. A paradoxon, hogy a
szigoruan vett "zenei uzenet" megis benne lehet minden szintjeben
es minden pillanataban ennek az elektroakusztikai folyamatnak is.
Aki erre erzekeny es nyitott, szinte barmelyik szinten felismeri ezt az
uzenetet. (Ahogy benne van a szuperhifi 2-100.000 Hz kozotti savjaban
es 0,0001 %-os torzitasaban, de benne a Newa zsebradio 120 Hz-tol
4000 Hz-ig terjedo frekvenciasavjaban es a 15 % torzitasa mogott is!)

>TIMPANI: Sajnos egy bizonyos szint alatt en nem hallom sem a zenei
>minoseget, sem a "lanc" minoseget. Hasonlo ahhoz, mint amikor
>bedugom a fulem vattaval a hangos moziban.

>BESE Attila: Az akusztikai informacio teljessege csak a forrasban
>letezik. Megis eloallhat az a keptelennek tuno dolog, hogy a fül
>szamara pszichoakusztikailag korlatos tartomanyban több informacio
>van, mint a tagabban. De ez nem tevesztendo ossze a zenei üzenettel.
>Mert az muveszeti kategória es ott a megfelelo hatas kivaltasa a cel.

AS: Igy van, de nem azert, amiert es amivel indoklod! A zeneszerzo
aztan vegkepp az "idovel" dolgozik, mégpedig egy elvonatkoztatott idovel.
Ahogyan a partitura is az idobeliseg leirasa: hangmagasság, belépések,
együtthangzas, stb. Az idobeliseg nem keverendo ossze az eloadas
hangzo, akusztikai minosegevel. A zeneszerzo es az eloado muveszek
zenei "teljesitmenye" elsosorban az idobeliseg alapjan iteltetik meg, ez
pedig a vegletekig korlatozott, leszukitett savban is "atjon". A "zenei
üzenet" nem csupan a fül fiziologiai cirogatasa, hanem az idobelisegben
megnyilvanulo intellektuális es erzelmi toltet, amely nyilván konnyebben
felismerheto a high end lancon, mint a zsebradion, de egyik sem feltetel,
vagy kizaro ok. Ez utobbit nem ismerik fel a "hifistak", onmagukat elzarva
a zenei lenyeg "megertese" elol.

>BESE Attila: Az akusztikai informaciorol beszeltem, ami lényegesen
>tagabb mint maga a zene onmagaban.
>A forras akusztikai informaciohalmaza tartalmazza a zenet es
>jelenteset, de meg egyebeket is. Ezert nem tevesztendo a zenei
>üzenettel. A zene ertelmezese is más kategoria. De korlatos akusztikai
>ateresztokepessegu rendszeren nem biztos, hogy eleg informacio megy
>at a megfelelo erzekeleshez vagy ertelmezeshez...

(Es rogton belefutunk a "sorlimitbe".... hali.as
+ - Re: Muzzik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ficzek Gyorgy levelezotarsunk ajanlotta a francia Muzzik csatornat. Ehhez
csak annyit tennek hozza: Muzzik ruuuuuuuuulz! :-))

En az alatt a rovid ido alatt, amig itt Daniaban a Muzzikot ingyen tudtam
fogni (ket honapos probaido :-((), igazi gyongyszemeket lathattam.
Masfel-ket oras dokumentumfilmeket Dinu Lipattirol, Arthur Rubinsteinrol,
tobb oras archiv felveteleket a fiatal Cziffraval egy, az otvenes evek vegen
keszult francia talkshow-bol, ahol Cziffra Lisztrol, Chopinrol mesel es
zongorazik, teljes koncertfelvetelek Claudio Arrauval (bucsukoncert),
Grigorij Szokolovval, mesterkurzusok Jorge Bolet-tal, egy teljes estet (4-5
orat) Glen Goulddal... A szivem verzett, mikor leszedtek a kabelrol az adot.

Ugyhogy aki tudja fogni - es a komolyzenere valamit is ad -, az nezze!!
Reszletes program a www.muzzik.fr oldalon talalhato.

Gyuri
+ - Re: Gyurinak zenerol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Marton! 

Bocs a kesoi valaszert, hetvegen abszolut nem volt idom irni. 

>Most is nagyon hasznosak voltak az eligazitasaid, amit ismet megkoszonok! 

Nagyon szivesen! Azonban ismet alahuzom: ajanlataim anyagi kovetkezmenyeiert
a felelosseget nem vallalom... :-) Bar az egyik legutobbi HANG-ban kaptunk
egy par tippet arra is, hogy hol lehet komolyzenei CD-ket kolcsonozni.

>A Naxost nagyon sokan dicserik. (...) 
>eleg kedvezoek az araik, ugy, hogy sokak szerint a legjobb hanguak. 

Az aruk tenyleg kedvezo, a hangminoseghez tapasztalat hijan nem tudok
hozzaszolni, bar ismeroseim szerint eppen olyan nagy a szoras naluk is, mint
a tobbi hanglemeztarsasagnal. (Altalaban dicserik a szolo- es kamarazenekari
felveteleket, tobb kritikat hallottam a nagyzenekari felvetelek hangjarol,
allitolag Mozart es Haydn szimfoniaik pocsekul vannak felveve.)

Ugyanez a helyzet archiv kiadvanyaikkal is. Nemelyek restauralasahoz a
legkiemelkedobb specialistakat szerzodtettek (pl. a Jascha Heifetz es Fritz
Kreisler sorozatok eseteben), ezek nagyon jol is szolnak, vannak azonban
olyan kiadvanyaik is, amelyeket kevesbe hozzaerto hangmernokok eleg jol
elszurtak. Ilyen pl. az Arthur Rubinstein kiadasuk (haboru elotti
felvetelek), amelyek tompa, magas frekvenciaktol megfosztott, jellegtelen
hangke'pe't nem lehet egy napon emliteni ugyanezen felvetelek EMI es BMG/RCA
Victor kiadasaival, ahol (kulonosen a BMG-ken) annyira reszletgazdag es
dinamikus a hang, hogy az ember el sem hinne, hogy ezek a felvetelek tobb
mint hetven eve keszultek.

>Neked ki a legjobb Chopin eloado? 

Elso nagy szerelmem Arthur Rubinstein volt. Elsokent Chopin balladait
hallottam tole, amely egy eletre szolo elmenyt jelentett. Utana jott Chopin
1. (e-moll) zongoraversenye, amely ugyanolyan nagy hatassal volt ram.
Kovetkezo allomas Chopin mazurkai es polonezei voltak, szinten az o
eloadasaban, amelyeket az 50-es evekben kiadott mono lemezekrol hallgattam.
Fantasztikus friss, lenduletes felvetelek.

A szerelem ma is tart, valtozatlan elvezettel hallgatom es ajanlom masoknak
is Rubinstein Chopinjat - es egyeb felveteleit -, de azota ujabb
zongoristakat is felfedeztem, akik a maguk modjan paratlanul jatsszak
Chopint. Idorendben a legelso koztuk a lengyel Ignacy/Ignaz Friedman, aki a
30-as evekben jatszott lemezre tizenharmat Chopin mazurkaibol. Egyszeruen
lenyugozoen jatssza oket. Annyi otlet, meglepetes, hangulatbeli es ritmikai
gazdagsag van bennuk, ami teljesen magaval ragadja az embert. Nagyon jol
visszaadja a mazurkak nepies hangulatat is, amit ilyen modon mas
zongoristatol me'g nem hallottam.

Dinu Lipatti Chopin-keringoit (neked) mar nem kell bemutatnom. Kortarsat, a
60-as evekben elhunyt francia Samson Francois-t viszont eleg kevesen
ismerik, bar Franciaorszagban allitolag nemzeti kultusza van. Tobb ajanlas
utan vettem meg potom aron - kb. ket CD araert - 10 CD-bol allo
Chopin-gyujtemenyet, es nagyon izgalmas Chopin-interpretatort ismertem meg
belole. Francois utanozhatatlan rubatoja, finom hangulatvaltasai, erzeki
pianizmusa azonnal elcsabitott. Me'g nem hallgattam vegig az egesz dobozt,
de amit eddig hallottam - keringok, ket zongoraverseny, balladak, impromptuk
- az nagyon jo. Ha egyes Chopin-muvek ajanlasakor talan nem is mindig ot
tennem a lista e'le're - ahhoz lehet, hogy neha kisse tul excentrikus -,
azert ha egy jo "kezdocsomagra" volna szukseged Chopinbol, ezt - no meg
Rubinstein egyre nehezebben beszerezheto 11 CD-s gyujtemenyet - szivbol
ajanlom! (Amugy a Philips "The Great Pianists of the 20th Century"
kiadasaban is van egy dupla Francois-album, aminek az egyik CD-je csupa
Chopin.)

Egeszen szuggesztiv, hipnotizalo Chopin-felveteleket hallhatsz a szinten
kevesse ismert orosz zongoristatol, Vlagyimir Szofronyickijtol (1960-ban
hunyt el). Hatborzongatoan jo Chopin scherzoit a BMG/Melodiya "Russian Piano
School" sorozataban neki szentelt dupla CD-rol hallgathatod. Szofronyickij
altalaban veve is a (mult) szazad egyik legnagyobb eloadoegyenisege,
_barmit_ talalsz tole, erdemes megragadni! (Hogy egy kis adoma't is
ideszurjak: Szofronyickij es Richter poharkoszontoik soran kolcsonosen
"geniusznak" es "istennek" titulaltak egymast... :-)) Szofronyickijtol
szamos kiemelkedo Chopin-felvetel letezik (mazurkak, nokturnok, preludok),
ezek egy toredeket a Philips "The Great Pianists of the 20th Century"
sorozatban neki szentelt dupla CD-n is hallhatod - sajnos eleg kemeny
hangban, amitol Szofronyickij jateka kisse agresszivnek tunik. Sajnos
legtobb felvetele gyakorlatilag beszerezhetetlen, ezek csak otven eve
kiadott Melogyija vinilen, egy azota megszunt olasz kalozkiado (Arlecchino)
CD-in, illetve a kizarolag Japanban forgalmazott Denon "Sofronitsky Edition"
CD-in leteznek. A viszonylag konnyen megveheto/megrendelheto BMG/Melodiya CD
viszont kezdetnek nagyon jo, mert a legjobb felvetelek kremjebol ad
valogatast, jo hangminosegben.

Tudnek me'g Chopint ajanlani, de egyelore itt leallok... :-) 

>Es Bach? 

Bachban nem vagyok olyannyira tajekozott, mint Chopinben - meg mint
altalaban a zongorairodalomban -, de azert megemlitenek egy nagyon szep
felvetelt, amit mostanaban sokat hallgatok.

Ha mar emlitetted a szoloszonatakat csellora: hosszas keresgeles es
hallgatozas utan talaltam egy nagyon jo felvetelt Bach szolo hegedure irt
szonataibol es partitaibol. Az eloado a belga Arthur Grumiaux, a felvetel
valamikor a 60-as evekben keszult, es a Philips olcso sorozataban, a
"Philips Duo"-ban lehet kapni (mint a nev is mutatja, dupla CD). Mig a masok
altal sokat dicsert, es altalam meghallgatott felvetelek (Heifetz, Milstein,
Szeryng) nem rosszak, egyikbe sem tudtam igazan beleszeretni, kisse
egysikunak talaltam oket Grumiaux-hoz kepest. Grumiaux annyi melegseggel,
emberi erzessel, szingazdagsaggal jatssza ezeket a darabokat, hogy
lehetetlen a hangfalak elol elszakadni. Technikai tudasat az egyik
negyszolamu (!) fugaban is megcsodalhatjuk, ahol ugy szol az az egy hegedu a
kezeben, mintha tenyleg negy kulonbozo hegedu jatszana egyszerre.

Jo zenehallgatast! 

Gyuri

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS