> > az USA-ban evtizedek ota 55mph (88km/h) a sebesseghatar az autopalyan.
>Mi a szo:sz? Az inkabb a varoson beluli vagy kornyeki sebesseghatar.
>1998-ban me'g csomo helyen tudtam menni 75mph-val.

Az elso olajvalsag idejen vezettek be az 55-ot.
Azutan a 90-es evekben fokozatosan lazitottak rajta, eleinte a 
nagyvarosoktol tavoli autopalya (interstate) szakaszokon engedelyeztek a 
65-ot. Most mifelenk a legtobb helyen 65 a nem "interstate" osztottpalyas 
utakon is, meg ha szintbeli keresztezodesek vannak, akkor is. Erdekes, hogy 
a keleti parttol nyugat fele indulva eleinte szigoru 55, majd nehol 65,  a 
kozepnyugatot elhagyva 65-70 sot 75 is elofordult. Tan meg 80-at is lattam 
valahol.
Gyakorlatban a sebesseghatar +9 mph amit toleral a rendorseg.

A masik erdekesseg, hogy a nagyvarosok vonzaskorzeteben altalaban 
felgyorsul a forgalom tempoja (amig a forgalmi dugokat el nem erjuk).

Sziasztok!


Szokoly Gyula irta:
:  Tenyleg. Nemetorszagban ha hetkoznap autopalyan jarsz, akkor
: *osszefuggo* kamionsor a jobb sav (vasarnap ki vannak tiltva, keves
: kiveteltol eltekintve). Asszem Marky mondta, hogy a nemet teherszallitas
: 3 km/h (nem eliras) sebesseget er el.

En mondtam, igen. Azonban ez vasuti teherszallitasra vonatkozott a
Hamburg-Muenchen vonalon, es 6 km/h, de ez nem oszt, nem szoroz (kulonben
is regi adat, a szabalyozastechnika prof. mondta az eloadasan kb.
1997-ben).

Indokok:
1) a szemelyvonatoknak abszolut prioritasuk van
2) a tehervonaton romlando arut nemigen szallitanak, igy koztes
   palyaudvarokon szet lehet szedni a szerelvenyt es a vagonokat addig
   tologatni, amig megint osszejon egy vonatnyi.

Az ICE-nek tobb valtozata van, az ICE-3 330km/h -ig kepes menni, a ma
divatos ICE-2 pedig 280km/h -val megy. Buktatok:
1) ICE-nyomvonalon nem lehet szintbeli utkeresztezodes, feluljarot kell
   epiteni
2) ICE-3 konstrukcioja el van tolva (hiaba, Siemens...(*)), mivel mozdony
   csak a vonat egyik vegeben van. Ha a pszeudo-mozdony nez menetiranyba,
   akkor ezt ellenszel felkaphatja, igy bizonyos idojarasnal csak 200-zal
   megy (hajra, menetrend).
3) alagutak bejaratanak kiszelesitese -- akkora sebesseggel jon a vonat,
   hogy nem tudja kipreselni eleg gyorsan a levegot az alagut szajanal
4) iszonyu gyorsan kopo aramszedo
4a) felsovezeteket sokkal feszesebbre kell huzni (2 felfuggesztesi pont
    kozott belog a felsovezetek, amit az aramszedo ertelemszeruen nem
    szeret)
5) Ugyanugy, ahogy a csehszlovakok az Eurocity vonatokbol helykozi jaratot
   csinalnak, mert minden felteteles megallohelyen megallitjak, a nemetek
   is minden bokornal kepesek megallitani az ICE-t (Ruhr-videk ilyen).

: Mondjuk a csucsa az egesznek itt van Munchenben. Anno a nemetek
: megcsinaltak a 'magneses lebegtetesu' vonatot. Eleg gyatrat (tetu lassu
: a japanhoz kepest -- 350 vs 500 km/h), de megvolt.

Mondjuk a nemetek is tudnak 500 km/h-t vele menni, de sajat bevallasuk
szerint energetikai okokbol nem eri meg. A japanoknak ha jol emlekszem,
szupravezeto tekercseik vannak (a nemeteknek "normal") es a japanoknak
kerekei vannak, mert csak valami 150 km/h folott lebeg, addig gurul.

Eppen ezert a nemet verzio szerintem tok jo a repter-belvaros utvonalon
150km/h-val is, egesz egyszeruen azert, mert felelmetesen halk (mentem
vele par kort a nemet tesztpalyan, ill. ott alltam a palya mellett, amikor
elrobogott mellettem. Kb. olyan hangos, mint egy villamos, amikor nem
hallod a kerekdocogest es a csikorgast.). Muncheni S-Bahnnal meg nem
utaztam, de Berlinben eleg hangosak, nem szeretnek a palya mellett
lakni...

(*) Siemens-cikizes: Potsdamnak eszebe jutott lecserelni az ezereves
csehszlovak Tatra villamosokat korszeru, modern, alacsonypadlos,
ISO-9000-certifikalt, stb. villamosra. Az uj Siemens villamosoknak meg
ISO-szabvany szerint szakad a karosszeriajuk... ;-) Megoldas: marad a regi
Tatra villamos. A masik, amibe belebuktak Siemensek, az a kanyarban bedolo
vagon. A bedolesnek valami tervezesi hibaja van, igy a Deutsche Bahn
egyelore kitiltotta ezeket a vaganyairol, lasd pl.
http://www.hochgeschwindigkeitszuege.com/germany/index_ice_td.htm


Udv,
marky

>http://index.hu/tech/tudomany/holo0626
Abban semmi kulonos nincs, hogy egy hologramot
feldarabolva mindegyik a teljes kepet mutatja.
A "kepet" a fenyerzekeny reteg hordozora
meroleges mintazata tartalmazza.
Ilyen felvetelekhez gyartanak is vastag
emulzioval ellatott filmet.
Nagy Mihaly

Szervusz!

> Felado : 
> Temakor: Re: titkosiras/jo hirnek latszik ( 68 sor )
> Idopont: Tue Jun 29 10:39:51 CEST 2004 TUDOMANY #2565
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Sziasztok,
> 
>   Biztos eszrevettetek, de a RSA modszert jol elszurtam. Valaki
> tudja a helyes modszert?

A múltkor levelednek azon a részén megpróbáltam átrágni magam.
Pár dolog talán világosabb lett de sok minden homályos maradt.
Erre jutottam:

  ...
>   Akkor jon most a 'public key' titkositas. Itt az a trukk, hogy
> *ket* kulcs van. Az egyikkel lehet 'irni', a masikkal 'olvasni'.
> De *nem* forditva. Az 'iro' kulcs haszontalan az olvasasra.
Ezt már nem értem.
Ha valamilyen módszerrel és kulccsal képes vagyok egy szöveget
kódolni, akkor ha ismerem ezeket, miért ne tudnám ugyanazt fordítva is
megtenni, és elolvasni.

   ...
>   Na jo, de hol vannak a primek? Meg sehol. Eddig elvont volt, most
> jon a gyakorlat, peldaul 'RSA'. Ennek a lelke a modulo aritmetika.

Valahol itt lesz a probléma. Errôl, ha minden igaz, most hallottam
elôször.

> Azaz az alap muveletek egeszekre vannak ertelmezve, de az eredmenybol
> levonjuk a 'modulust', amig a modulusnal kisebb lesz a szam. Peldaul
> modulus 7, akkor 6+5=4 (egyszer le kell vonni 7-et a 11-bol), 4*5=6,
> stb.

OK

> Most jon egy tetel: Letezik egy olyan szam, amilyen hatvanyra emelve
> (modulo ertelemben) *barmit*, az eredmeny 1. Tovabbi tetel: ha a
> modulus ket prim szam szorzata, p*q, akkor ez a magikus szam(p-1)*(q-1).

Remélem itt még nem volt hiba.
Gondolom, ezekre a tételekre létezik egy-egy szép bizonyítás (amit
valószínu^leg nem értenék meg).
Ha jól értem, akkor a modulo aritmetika miatt a mu^veleteim csak az 
egyik irányban egyértelmu^ek, mert modulus 7 esetén, 6+5=4, de a 13+5 
is =4. Ez valamennyit megvilágí abból, hogyan lehetséges egy kulccsal 
csak "írni" de nem "olvasni"
Vagy van valami módszer a kapott eredménybôl kivonásra is? Esetleg 
pont az említett "nem kölcsönös egyértelmu^ség" miatt nem értelmezett?

> Ekkor megadjuk 'publikus kulcsnak' a modulust meg egy szamot, ami ennel
> kisebb, legyen N. Fogjuk az uzenetet, ami kisebb, mint a modulus
> (ha nagyobb, akkor darabolunk) es felemeljuk az ((p-1)*(q-1)+1-N)-dik
> hatvanyra (modulo p*q). Ez a titkos szoveg. Ha ezt felemelik meg az N-dik
> hatvanyra (modulo), akkor visszakapjak az eredetit, mert igy vegul
> (p-1)*(q-1)+1-N+N=(p-1)*(q-1)+1 hatvanyra lett emelve, de tudjuk, hogy
> (p-1)*(q-1) hatvanya barminek 1, igy tenyleg az eredeti szoveg jelenik
> meg.
Feltéve, ha a hagyományos mu^veletek igazak modulo aritmetikában is(?).
Ha jól sejtem akkor megadom az elsô kulcsként a (p*q) -t modulusnak, 
és második kulcsként a (p-1)*(q-1)+1+N értéket, _de_ titokban tartom 
N-t, különben egyszeru^ kétismeretlenes egyenlettel megszerzik a becses 
hatalmas prímszámaimat.
A kódoló ezekkel elvégzi a kódolást a megadott p*q módulussal 
((p-1)*(q-1)+1-N) -dik hatványra emelve pl. a betu^k ASC vagy ISOxxxx 
kódjait.
Ezt elküldi nekem.
(Ha közben valaki megszerzi az üzenetet, az író kóddal nem ér semmit, 
mert ha minden igaz a modulo aritmetika miatt nem kölcsönösen 
egyértelmu^ a hatványozás, azaz nincs értelme a kódolt szöveg 
értékeinek második kulcs alapú logaritmusát venni, és azt sem tudni 
hogy a kódolt értékekhez hányszor kellene a (p*q) -t hozzáadni, hogy 
visszakapjuk az eredeti hatalmas hatványértéket)
Viszont én ismerem N-t, ezért mikor megkapom a kódolt szöveget, az 
értékein elvégzem az általad említett (modulo p*q) N-edik hatványra 
emelést, és ha a különféle hatványmu^veletek modulo aritmetikában is 
ugyanúgy mu^ködnek mint hagyományosan akkor a hatványozás azonosságai 
miatt ISOkód^((p-1)*(q-1)+1) = ISOkód^((p-1)*(q-1)) * ISOkód^1 =
És modulo(p*q) esetén: ISOkód^((p-1)*(q-1)) * ISOkód^1 = 1*ISOkód
Hoppá, ezt lehet, hogy megértettem.
Feltéve, ha a hagyományos mu^veleteknek legalább az említett része igaz 
modulo aritmetikában is. Igazak?
Ha p*q -t sikerül megszereznie, pl. sok próbálkozással, kiszámolja N-t 
is és oda a titkosság.

üdv,

Gogy

> A párizsi egyetemen 1982-ben különleges kísérletre került sor. Az
> Alain Aspect fizikus vezette kutatócsoport egyes vélemények szerint
> a 20. század egyik legfontosabb megfigyelését tette. Az
> eredményekről nem tudósított a média, és Alain Aspect nevéről is
> csak azok hallhattak, akik folyamatosan bújják a tudományos
> szaklapokat.
 O a gonosz osszeeskuvok:) Ha a cikk szerzoje is most eloszor (es ezt,
ennyit) hallott az Aspect-kiserletrol, akkor ertheto a lelkesedese az
"alternativ fizika" irant, mert valoszinuleg mas fontos dolgokrol is
lemaradt az elmult nehany evtizedben. Egyebkent szerintem itt Aspectre
hivatkozni kb. olyan egeszseges pimaszsag, mint Magellan nevevel
ervelni a lapos Fold mellett.:)
                                                          Kibuc

 A pimaszsagrol jut eszembe: gyanusan ismeros a cikk stilusa. Nem tudja
Walaki, hogy ki irta?

<mizsei_uh.emb.tee> írta "Re: *** HIX TUDOMANY *** #2562" témában:
(2004. június 29.)

>>(partoktol, aramlatoktol tavol eso, tapanyagszegeny vizekbe)
>>oldhato vasvegyuleteket kijuttatva (kb. 50 ppb koncentracioban mar
>>eleg) massziv fitoplankton felszaporodas indul be, ez CO2-t
>  ...feltéve, (es remelve:-) hogy a vasvegyuletek eloállítása soran kevesebb
> CO2 szabadul fel.
 Tekintettel a hatashoz szukseges csekely koncentraciora ez
valoszinusitheto. De jo, hasznaljunk sivatagbol osszesoport lateritet,
fustgazbol reciklalt sosavat, es biodizelt a hajo es a rakodogepek
meghajtasahoz:)

                                                          Kibuc

Kedves Marky,

  Az 'alveletlen' one-time pad addig jo, amig ki nem talaljak, hogy
a generatornak megis van valami hibaja. Ezt senki nem garantalja,
ezert en inkabb valami 'igazi' veletlenszamgeneratort hasznalnek,
ha erre lennek szorulva. Termeszet (Einstein nagy banatara) ellatott
minket ilyennel, akkor miert ne.
  A C-64 generatort elo kene asni, de emlekeim szerint a hang IC-ben
volt valami ahhoz hasonlo, amit irtal. Hogy Zener, vagy dioda, vagy mi, 
azt nem tudom, de kikeresheto.
  Arra vannak egyszeru modszerek, hogy ismert tulajdonsagu veletlenszam
generatorbol a kivanatost eloallitjuk. 

---

  EPR paradoxon lehetseges feloldas: a hullamfugyveny 'collapse'
nem 'informacioaramlas'. Intuitiven az, de a fizika nem intuitiv :-)
  Mert igazabol nem az informacioaramlas fenysebesseg felett a problema,
hanem az ebbol kovetkezo ok-okozat felborulas (vonatkoztatasi rendszertol
fuggoen). Viszont akkor eljatszom ezzel a gondolatkiserlettel:
  Vegezzuk el a kiserletet, a mi rendszerunkben 'egyszerre' megmerunk
ket allapotot, az egyikbol kovetkezik a masik (korrelalt). Tudom-e
ezt kihasznalni informacio cserere? En nem latok ra lehetoseget.
  Mellesleg nem uj az egesz, osrobbanasban elofordul, hasonlo, mert
a ter tud tagulni fenysebesseg felett, ami hasonlo furcsasagokat eredmenyez.
Peldaul olyan terreszek vannak ok-okozati osszefuggesben, amik tavolsaga
nagyobb, mint a vilagegyetem kora x fenysebesseg. 
  Ja, es filozofiailag is bele lehet kotni. Lehet, hogy a reszecskepar
mar a keletkezes pillanataban tudta, hogy majd mit fognak csinalni,
*ha* adott kiserletet elvegeznek veluk.
  Szoval 'idoszeruen elvalasztott' (ha igy mondjak magyarul) korrelaciok
nem annyire szornyuek, mint elsore hisszuk.

---

  Ja, es hologram: ha szetvagod, akkor az elesseg csokken. Olyan, mintha
egy kep helyett annak Fourier transzformaltjat tarolnad. Felet eldobod,
tovabbra is felismerheto a visszaallitott kep, csak 'meg van szurve'.
Ezzel analog a hologram darabolas. Nem kell tul miszticizalni.

---

> az USA-ban evtizedek ota 55mph (88km/h) a sebesseghatar az autopalyan.

  Helyes allitas: evtizedekig de facto az *volt*. Amelyik allam nem
ennyiben allapitotta meg a hatart (ehhez joga volt, mert az alkotmany miatt
nem federalis jogkor), az nem kapott utepitesi tamogatast. De ez csak
*volt*, majd 10 eve nincs mar. Sok allamban fel is ment a hatar 65-75
kore, de ha jol emlekszem, Utahban nappal egyaltalan nincs explicit
hatar.

---

  CO2 elnyeles: nem ertem. Ugy tudtam, tengerek meg tudjak nyelni. Azaz
a legkorben levo mennyiseg nem a kumulativ CO2 kibocsatas fuggvenye,
hanem a kibocsatas fuggvenye (ido, amig eljut a tengerig es az elnyeli).
Hogy meddig birja a tenger, az jo kerdes. 
  Vegyuk eszre, hogy a CO2 mennyisege a levegoben meg mindig gyakorlatilag
nulla a termeszetes allapothoz kepest.

Gyula

@@@ A tengeri meszvazas elolenyek kezdhetnek aggodni... @@@

Sziasztok,

On Tue, Jun 29, 2004 at 10:39:51AM +0200,  wrote:
 
> Ha mar ugy cikizted az amcsikat, hogy a kenyelemert felaldozzak a
> kornyezetet, akkor visszakerdezek: ezek a szeuper-expressz vonatok
> mennyi szennyezesbe kerulnek a hangyomanyoshoz kepest? A nemet ICE
> vonatok miatt total fel kell ujitani a sinhalozatot (szerintem
> teljes sincsere). Aztan a 250 (mai per pillanat a csucs naluk)
> az duplaja a normalis 120 koruli sebessegnek (amivel a normal
> elovarosi vonatok jarnak), ami talan negyszeres fogyasztast eredmenyez.

En ugy tudom - javitsatok ki, ha tevedek - , hogy ezek a
szuper-expresszek villamos hajtasuak... ebben az esetben mit jelent a
"negyszeres fogyasztas"?

Bye,
-- 
Tibcsi(R) - kistee1_kukac_axelero.hu

aki index.hu-t olvas megedemli.

udv
Csaba