Zoli:
>és egyéb magyarázat nélkül azt állítom, hogy ha valaki törvényes keretek
>között is fel meri vállalni azt az embert, akivel együtt szeretne élni, az
>szeret igazán! Akik csak az együttélést választják, azok félnek a késobbi

Ezt meg honnan vetted? Mi az hogy merni? Aki nem hazasodik az gyava? Nem
inkabb ahhoz kell a batorsag, hogy a megszokassal, a tarsadalmi elvarassal
szemben vallaljuk a sajat szabad akaratunkat? Mert aki beall a sorba azt
bekenhagyja a tomeg, de aki kulonckodik, azt tamadjak, piszkaljak, be
akarjak terelni a csordaba, sot, meg gyavanak is nevezik.
Es mi az hogy igazan szeretni? Alairok egy papirt es akkor mar igazan
szeretek? Ha nem irom ala, akkor meg mar nem is szeretem igazan?

Most olvasom a kovetkezo randit, Juan mar megirta:
>Mi az, hogy "fel meri vallalni"? Miert kellene ehhez
>batorsag? Szerintem pont ez a gyavasag, mert attol tart,
>hogy "papir" nelkul nem eleg biztos a kapcsolatuk.

Es igy tovabb, csak egyet tudok erteni vele, de most mar elkuldom az enyem
is, ha megirtam.

Udv.:

Tamas:
>logikai uton nem tudsz eljutni hozza. Vannak merheto osszetevoi, viszont a
>meggyozodest az erzesek teszik igazan a helyere, erzeseknel meg

A meresnek talan ott van jelentosege, ha tanulsagot szeretnek levonni.
Vagyis megallapitani, hogy az erzeseim, megerzeseim mennyire bizonyulnak
helyesnek. Mondjuk mindig azt erzem a barataimrol, hogy meg fogjak tartani
a titkaimat. Ha mar n-szer porul jartam, akkor levonhatom azt a
kovetkeztetest, hogy sajnos nem jok a megerzeseim. Nyilvan jobban jarok, ha
a kovetkezo alkalommal ezt figyelembe veszem.
Ugyanez a helyzet az igazi megerzesevel is. Ha mar sokszor ereztem
valakirol, hogy o az igazi, es megsem volt az, akkor lehet hogy tudomasul
kell vennem magamrol, hogy nem tudom megerezni az igazit. Az ellenkezo
peldat, miszerint meg egyszer sem ereztem megis leeltem vele az eletem, azt
majd csak oregkorban lehet megallapitani.

Udv.:

berry:
>eletem (mar ha szamomra ez az igazi definicioja). az hogy holnap mi
>lesz, mar egy masik kerdes. (es hogy akkor mi ertelme az egesznek

Mar hianyoltam a definiciot.

>reszerol egyebkent inkabb meggyozodesnek neveznem), ma azt
>feltetelezem, hogy a parommal boldogan le fogom tudni elni az

Igy mar stimmel, ma ugy erzem, akkor ma o az igazi.

>es ha valaki azt vallja, hogy szamara letezik igazi az miert nem eleg?

Talan azert, mert az ember az igazi szo hallatara valami valtozatlan,
szuperbiztos es egyetlen dologra gondol.

>es miert ne definialhatna valaki akar igy is? (mint ahogy szerintem
>sokan teszik is. de van aki ugyanezekkel az erzesekkel csak "sima"
>barat/nonek nevezi)

A nyelv szavainal nem baj, ha mindenki azonos ertelmet helyez moge. Enelkul
kicsit nehez lesz a tarsalgas...

>de ki akar barmit is bizonyitani, es foleg minek??

Mindenki bizonyitani szeretne aki velemenyt nyilvanit egy levlistan,
megpedig azt, hogy az o velemenye a helyes. Ha teljesen mindegy lenne hogy
igaza van-e vagy sem, akkor meg se szolalna.

>hat akkor mar nem is hiszed... epp arrol van szo, hogy ez pillanatnyi
>meggyozodes. (es kulonbozo, hogy ki mire alapozza)

OK, igy teljesen vilagos, Tamas mondataibol nem igy ertettem. Egyebkent a
szo nekem nem ezt jelenti.

Udv.:

Ismet Peternek: :-)

> Nem belekotni akartam abba, amit irtal, hanem leginkabb
> tisztazni a mondandodat.
Ennek orulok. Akkor ide pontot tehetunk.:-)

> En mostanaban kifejezetten boldog vagyok es nem haragszom
> senkire, ugyhogy azok a "sotet felhok" valahonnan mashonnan
> johettek ;-)
Ejnye... ki kuldhette...?;-))) Figyelmeztetnem kellene, hogy
csak a napsutest kedvelem;-))).

> Azert gondoltam, hogy szerinted csak egy "igazi" letezik, mert
> egesz vegig ugy emlegeted, hogy "_az_ igazi". Ezek szerint
> felreertettelek, elnezest.
Azert ereztem jogosnak ezt a megfogalmazast, mert mint irtam, ha
valaki ratalal egy szemelyre azok kozul, akikkel
kiegyensulyozott, harmonikus eletet tud elni, akkor szamara mar
csak az az egy letezik, o "az igazi". Miert is keresne tovabb?

> Azt akartam kifejezni, hogy szvsz "az igazi" keresese nem
> batorsag illetve gyavasag kerdese, amint azt te irtad.
Igen, lehet, hogy nem ez a legjobb kifejezes erre, marmint hogy
batorsag vagy gyavasag. Itt arra gondoltam, hogy vannak olyanok,
akik vegre talalkoznak valakivel, akit tarsuknak fogadnak el, es
hiaba erzik esetleg egy ido utan, hogy nem igazan ertik meg
egymast, nem mernek valtoztatni a dolgon, nem merik felvallani a
szakitast, mert attol felnek, hogy megint hosszu idore egyedul
maradnak. Esetleg nem tudnak huzamosabb ideig kapcsolat nelkul
letezni, inkabb megalkusznak azzal, ami pillanatnyilag adodik.
Ismertem ilyen embert. Es hat persze vannak, akik felmerik
vallalni egy kapcsolatban azt, hogy ez nekik nem megfelelo, es
ha nem tudnak valtoztatni, akkor inkabb kilepnek. Szerencsere
ezek az emberek vannak tobben. Es szerintem ez az egeszseges
viszonyulas. Pusztan csak erre probaltam utalni azzal, hogy
vannak batrabbak. De lehet, hogy tenyleg nem szerencses, mert
konnyen felreviszi a gondolatmenetet.

> Azt valoban nem akartam allitani, hogy csak az lehet batorsag
> vagy gyavasag kerdese, ami az elet ertelme :-)
Mindjart gondoltam...:-)) Nem vallana Rad.:-)) (Latod, eddigi
irasaid alapjan majdnem jobban ismerlek, mint Te engem):-))

> Enszerintem ket boldogtalan ember ha talalkozik, nem lesz
> beloluk boldog par.
Igen, ez nagyon valoszinunek latszik. Bar en -orok optimista
leven- meg ezt sem mernem teljesen kizarni. Pl. elkepzelhetonek
tartom, hogy a talalkozasukig boldogtalanok voltak ugyan, de
ennek rejtett oka az volt, hogy nem volt mellettuk olyan
szemely, aki tamogatta volna oket, mellettuk lett volna (es itt
nem feltetlenul egy tarsra gondolok, lehet az egy jo barat is).
De amint egy olyan tarsra talal, aki megerti ot, es melleall az
elkepzelesei megvalositasaban is (es egyaltalan minden teren),
maris fordul a kocka, nem lesz boldogtalan, hanem egy elegedett,
kiegyensulyozott ember. (Na persze ehhez ido kell)
Egyet-nem-erteni szabad, de csak finoman;-))).

> A feladat szvsz nem egy masik ember  keresese, aki majd
> potolja azt ami "hianyzik" az eletunkbol, akivel majd
> "megvalositjuk" a boldogsagot. Mert az eletunkbol igazabol nem
> hianyzik semmi, itt es most megvan mindenunk ami a tokeletes
> boldogsaghoz kell.
Ezzel azert nem teljes mertekben ertek egyet, bar van
igazsagtartalma. Itt a listan azonban nem kivanom kifejteni,
mert maganszferat is erint a magyarazat. En viszont inkabb
ugy fogalmaznek, hogy mindig meg kell talalni az adott
elethelyzetben azokat a dolgokat, ami "boldogga tesz", itt most
inkabb ugy mondanam, hogy ami nekunk igazi oromet tud szerezni.
Mert ilyen aprosagokat mindig lehet talalni, es kell is.

> Sem csiposnek, sem kotekedonek nem szantam a fenti
> megjegyzesemet, kisasszony :-), pusztan tenykozlesnek: en igy
> latom a helyzetet. Az erzelmeket on  tette hozza...
Ne hagyd magad, Pitkin!... ;-)))))... (Azt hiszem, ebben az
aprosagban ugysem jutnank dulore...):-))

> Nem is mondtam, hogy tenyleg mindenkivel igy viselkedem, csak
> hogy igyekszem :-) De lassankent tenyleg egyre jobban megy.
Gratulalok hozza. Ezek szerint nekem van meg mit csiszolnom.:-))

>> Ha igy tettem, annak eddig csak tobbnyire a karat lattam.
> Talan mert nem voltal kellokeppen tisztaban magaddal es/vagy
> a masikkal..
Azzal voltam tisztaban, hogy adni akartam, oromet szerezni.
Csakhogy nem mindegy, hogy kinek. Van, akinek lehet, mert tudja
ertekelni, es van, akinek sajnos nem erdemes, mert visszael
vele (vagy semmibe se veszi, termeszetes neki, hogy igy van).
Az utobbiak tobbnyire adni sem tudnak.
Gyongyi

(Az idezeteket nem en valogatom, hanem a program teszi
veletlenszeruen a level vegere, nehogy valaki reklamaljon.:-)
Igy en is csak utolag olvashatom, de jokat szorakozom neha
rajtuk. Es persze vannak koztuk valoban szepek is.)
"AKI FÉL, REÁLISNAK ÉRZI A VESZÉLYT."

Szia Laci,

> Lehet, hogy a hivok nem ertenek egyet velem, de en ugy latom, hogy ez
> nem ugy mukodik, hogy egy kivulallo valaki (Isten) megmondja nekem, mit
> tegyek. Sajat magamnak alakitok ki egy vilagkepet, normarendszert,
> amelyre termeszetesen hatassal van a kozosseg, amiben elek, amit
> tanulok, amit olvasok, amit altalaban helyesnek tartok. (Mondhatnam ugy
> is, Isten nem kivulallo valaki, ott van az emberekben magukban. Remelem
> senkit nem sert ez a velemeny)

Megeloztel. Szamomra Isten nem kivulallo valaki, es nem megmondja mit
tehetek es mit nem :-)

> Nincs ez maskent a nem-hivoknel sem, a helyesnek itelt dolgokat magad
> dontod el, annak alapjan, amit tapasztalsz, amilyen kornyezetben elsz..
> Termeszetesen a ket normarendszer elterhet, mert mas alapokra epit, de
> ki mondja meg, melyik a helyes? Csak _egyetlen_ helyes letezne?

Nem mondom senkierol, hogy helytelen. Csak azt, mindenki vesse ossze a
kovetkezmenyeket.

> Vannak altalanos eloirasok (maradjunk mondjuk a keresztenysegen belul),
> amelyek nem igazan ternek el a jelenleg altalanosan elfogadott erkolcsi
> normaktol, meg persze az _egyhazak_ altal adottak. Ezek lehetnek akar
> eleg szelsosegesek is. Eppen ezert ne huzzon senki egyenlosegjelet a hit
> es az egyhazak kozott.
> Bocs, hogy megint elojottem vele, de engem zavar mindket szelsoseg, a
> vakhit is, meg a vallasellenesseg is.

Ezzel ugyanigy vagyok.

> Erdekes, hogy az utobbi evekben szinte propagandaszeruen allitjak
> elenk a hitet, ezen belul a keresztenyseget, mindamellett az
> atlagembereknel ennek ellenkezojet tapasztalni.

Csak az a kerdes, hogy a hitet vagy az egyhazakat akarjak propaganda-
szeruen terjeszteni? Szerintem az elobbit eleve elvetelt otlet, es ma
meg az utobbi folyik :(

Moni,
> >Es persze, semmi sem biztonsagos.. A kozlekedes sem.. Megis megteszunk
> >mindent, hogy ne legyen gond..
>
> Sajnos, ahogy a vetlen aldozatok (akik tenyleg mindent megtettek, hiszen
> azert vetlenek) szama mutatja, nem tokeletes eredmennyel.
> Apropo, definialjuk mar, hogy MI az a minden! Peldadnal maradva tegyuk
fel,
> hogy nyugisan allsz a villamosmegalloban, nem az ut szelen, hanem bent az
> uvegteto alatt, vagyis az adott helyzetben te megteszel mindent, hogy ne
> legyen gond. Marmint a legtobb embert alapul veve mindent. Eddigi
> leveleidbol azonban arra kovetkeztetek, hogy szamodra a bukosisak es
> pancelzat jelentene a "minden"-t arra az esetre, hogy ne serulj meg, ha a
> kovetkezo pillanatban egy kisteherauto berepul  a megalloba es
megallostul
> letarol mindenkit, veled egyutt.

Szerintem az azert benne van az elvarhatoban, hogy nem allok meg a
villamossinen diskuralni az ismerosommel, vagy egy szep lannyal :)

>> Nem csak a 100%-os biztonsag elfogadhato... De miert vallalnek
_tudatosan_
>> nagyobb kockazatot mint szukseges????
>
> Dehogynem, hiszen azt irtad, szamodra a 100%-os biztonsag=no sex.
Marpedig
> ha no szex, akkor nagyon ugy tunik, hogy a 100%-os tutira mesz... De ez

Arrol hogy hazasemberkent kepzelem el a jovomet, megfeledkezel :)
Az a gyanum, Sucy is hasonloan gondolkozik :)

> Mert a lenyeges kerdes nem az, hogy minek nevezzuk az ilyen hozzaallast,
> hanem hogy mi az eredendo oka? Amig idaig nem jutunk el, addig nem tudjuk
> megoldani a problemat magat, csak cimkezunk es itelkezunk.
> Kivancsi volnek a te velemenyedre errol (azaz hogy egyes emberek miert is
> allnak hozza egyes dolgokhoz felelotlenul), mielott elmondom az
enyemet....

Most oszinten es kendozetlenul: szerintem az alapveto ok bennunk van, az
onzosegunk, az igazi szeretetre valo keptelensegunk.

> Szvsz a masik hatterben lappango problema ezzel a hozzaallassal az, hogy
> fekete-feherben lattatja a dolgokat: vagy "felelos" valaki, vagy
> "felelotlen". Marpedig az eletben sosem ennyire egyertelmuek a dolgok..
> Peldaul a listad utolso pontjat veve, szerintem a gyakorlatban lehetetlen
> felbecsulni egy adott dontesunk OSSZES lehetseges kovetkezmenyet MINDEN
> lehetsegesen erintett emberre.

En nagyon orulnek neki, ha csak johiszemusegbol elkovetett hibaim lennenek.
(Johiszemuseg: ha nem tudok es nem is tudhatok valami fontosrol, ami miatt
nem csak azok a kovetkezmenyei lehetnek a magatartasomnak, amikkel
szamolok)

 udv,
Gazso

 irta:

> Sucy-t, aki Pálhegyi Ferenc:
> Keresztény házasság c. könyvét ajánlotta (sajnos nincs meg a címe) nem
> irigylem, mert egyfolytában támadjátok, mivel hittérítésnek
> fogtátok fel mindazt, amit írt

Emlekeim szerint egyvalaki volt, aki beszolt a hitterites ugyeben. En a
magam neveben azt mondhatom, hogy egyreszt nem tamadom Sucyt, hanem
megvitatunk egy kerdest, es ez ket kulonbozo dolog. Masreszt tenyleg ugy
velem, hogy bizonyos dolgokban nincs igaza, de ez teljesen fuggetlen
mindkettonk vallasatol. Harmadreszt, bar nem tettem szova, nekem se
tetszik,
ha egy nyitott parbeszedet vallasi vitava akarnak leszukiteni.

> Jómagam azon kategóriába tartozom, akiket a hívok langyosnak
> tartanak, mert nem képesek teljesen átadni magukat a hívo életnek.
> Azonban mégis a szívük mélyén ugyanazt szeretnék: szeretni, szeretni
> és szeretni.

Es mi vagy ki akadalyoz meg ebben?

> Egy jó házasság nem feltétlenül azt jelenti, hogy
> férfi és no között nincs ellentét, nincs vita, nincs veszekedés.
> Természetesen ilyen házasság nem létezik, azonban a lényeg,
> hogy ilyenkor mindkét fél törekedik a megoldásra, a békére,
> és elobb-utóbb az el is jön.
> Egy dolgot megtanultam már az életben, soha senkit nem próbálok
> megváltoztatni, hanem meghagyom neki a szabadságot a
> változásra, ha o is akarja.

Ebben teljesen egyetertek veled.

> Akik csak az együttélést választják, azok félnek a késobbi
> kudarctól, és egyáltalán nem 100 százalékosan biztosak abban,
> hogy halálig ki fognak tartani amellett az ember mellett,
> akivel összeköltöznek.

Ellentetben azokkal, akik osszehazasodnak?...

> Biztosan könnyebb azt az utat választani, hogy elköltözöm, mikor nem
> muködik tovább a dolog, de azért gondoljuk végig, mennyire van
> jelen egy ilyen kapcsolatban a felelosség?

Pontosan annyira, amennyire a ket ember beleviszi; es ez gyakorlatilag
fuggetlen attol, hogy van-e papirjuk a hazassagrol vagy sem.

> Vajon ezek az emberek kimondhatják-e bátran, hogy felelosséget
> vállalnak egymásért, egymás tetteiért?

Ugyan mar miert ne mondhatnak ki?
Mellesleg nem egeszen tiszta nekem, hogy erted azt, hogy egy
parkapcsolatban
a felek felelosseget vallalnak egymas _tetteiert_... 8-o

> Egészen biztos vagyok benne, hogy nem!

Ja, ha szamodra ez nem tapasztalati hanem hitkerdes...

> Természetesen vannak kivételek, amikor ez mégiscsak így
> alakul, de kivételek erosítik a szabályt.

Hajaj, ez a szerencsetlen kifejezes, ami ha jol tudom, annak idejen egy
Shakespeare-sor felreforditasabol szuletett, valoszinuleg addig fog elni,
amig a magyar nyelv :-(

> Drága Juan barátunknak meg azt üzenem, hogy ha számára
> kizárólag szex-alapú a férfi és no kapcsolata, akkor még nem
> feltétlen szükséges hozzá tartós kapcsolat, mert az az én véleményem
> szerint sokminden másról is szól, amikrol neki szerintem semmilyen
> fogalma sincs és leginkább az égvilágon semmi szüksége rá....

Szemelyeskedni meg vegkepp nem kene. Ez kulonosen rosszul veszi ki magat
egy
olyan levelben, amelyben fentebb szeretetrol irsz emelkedett hangnemben,
meg
arrol, hogy te soha senkit nem probalsz megvaltoztatni... :-/
Peter