Janos:
>fold felszinen 4 különböző pontban [...] merhető gravitacio alapjan nem
>donthető el, hogy a fold egy kb egyenletes tömegeloszlású gömb, vagy az
>összes tömege majdnem pontosan a középpontba van összesűrítve.

Ajaj, ez megsemmisito. :-) Elsore. De ha csak a 4 meroponton
(pl tetraederen) kivuli tomegelszolast akarjuk tudni kiszamolni?
Arra tudsz ellenpeldat? Nekem nem jut eszembe.

>> van valami elmeleti legnagyobb meresi pontossag,
>> ami a gravitaciot illeti?
> a tömeg megzavarja a teret, amit merni akarunk.
> Igy aztan nem is azt mérjük, amit akartunk.
Gondoltam vmi fenysugarral mernenk, de igazabol mindegy,
nem baj, ha a meres eredmenyen latszik a meromuszer maga is.
A fenykepezgep is latszodhat a tukorben...

 Zoli:
> Merjuk a gravitaciot 4 pontban, amik nem egy sikba esnek.
>Miert nem eleg 3 pont? Miert kell 4?
Nem tudom, a 3 kevesnek tunt, pont azert mert kijelöl
egy iranyt (a normalist), es teljesen kituntetett irany nelkul
kepzeltem a dolgot.

>hogyan derulne ki, hogy mi okozta azt a valtozast -
> pl. egy repulo rovar, vagy egy kikopott cseresznyemag??
Egy sziluettbol (arnyekkepbol) hogyan alkot kepet az agy?
Csak ugy. Rajon, hogy mi micsoda.

>Egy orangutan vagy, egy kover pasas stb. ??
Egy orangutan arnyeka es egy kover pasas arnyeka is
megkulonboztetheto. Pedig se szin, se arnyalat.


Marcus:
: A masodik kerdes: van valami elmeleti legnagyobb
: meresi pontossag, ami a gravitaciot illeti?

> Keresztkerdes
> a hatarozatlansagi relacio 2) illetve
> a kvantummechanika nem szab hatart?
Kvantumfizikabol kegyelem 2-essel csusztam at harmadszorra... :-(

> a gravitacios vonzas "gamma"-jat,
>ott is meg van adva a hiba: (6,672 +- 41e-4)e-11 Nm2/kg2. Ergo a
gravitacios mereseidbol szamitott modell max. +-0,06% pontossagu lesz --
Igazabol nem is a pontossag szamitana, hanem a "dinamika, a jel-zaj
viszony",
de iszonyu kicsinek kellene lennie a zajnak, hogy a 10 meterrel levo
grammos tomeg hatasa nem tunjon el a kozelben levo 100 kgos
tomeg mellett...

>ha vegtelen sok pontban mered a gravitaciot. 75kg*0,06% = 45g, tehat a
>zsebben hordott pisztolyt esetleg meg ki tudod mutatni (ha a radarod nem
>keveri ossze egy taknyos zsebkendovel :) ), de a lovedeket semmikepp.
Igazabol a ter pontjaihoz helyi tomegsuruseget gondoltam hozzarendelni.
Ha az emberre 80kg jon ki, akkor ehhez kell viszonyitani, hogy mit
latunk a zsebeben. Eleg az arnyokat jol merni.

Mindenkinek koszonom szepen az epito hozzaszolasat.

a BenceMiki

Sziasztok!

Janos irta:
: A cafolathoz elég egyetlen ellenpélda: a fold felszinen 4 különböző
: pontban (Bp, New York, Északi sark, Déli sark) merhető gravitacio
: alapjan nem donthető el, hogy a fold egy kb egyenletes tömegeloszlású
: gömb, vagy az összes tömege majdnem pontosan a középpontba van
: összesűrítve.

Ez nekem is eszembe jutott, de ha csak az a feladat, hogy lopakodot
akarunk latni es zsebben hordott muanyag (!) pisztolyt, akkor (attol
eltekintve, hogy ezekre sokkal jobb modszerek vannak, mint a gravitacio)
mukodik. Utobbira van pl. a terahertz-radar, ami ruhan athatol, de vizet
tartalmazo anyagokon (pl. ember) nem nagyon. Ez gyakorlatilag a James
Bond-fele "meztelenito szemuveg", ugyhogy repteri alkalmazasa egyelore
etikai problema.

: Nyilvan van. De sokkal nagyobb baj is van: a gravitació csak tömeggel
: mérhető, a tömeg megzavarja a teret, amit merni akarunk.
: Igy aztan nem is azt mérjük, amit akartunk.

Persze sohasem (?) azt merjuk, amit akarunk (lasd meg a keresztkerdesemet
2 szammal ezelott). Pl. villamos teljesitmenynel vagy a feszultseget
merjuk helyesen, es az aramerosseget nem, vagy forditva, azaz a szorzat
mindenkeppen pontatlan. Azzal a tovabbi problemaval kiegeszitve, hogy
feszultseget ill. aramot sem tudunk pontosan merni, mert nincsen vegtelen
ill. nulla belso ellenallasu muszerunk. Ugyanigy, egy vizoranal a
lapatkerek es a cso fala kozott van egy res, amin valamennyi viz atfolyik
anelkul, hogy az ora porogne tole, stb.


Udv,
marky