Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1728
Copyright (C) HIX
2002-02-05
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: aberracio (mind)  73 sor     (cikkei)
2 specrel zurzavar (mind)  64 sor     (cikkei)
3 Elojel (mind)  135 sor     (cikkei)
4 Holdbirtok (mind)  25 sor     (cikkei)
5 egyenlo tomegek, relativitas (mind)  37 sor     (cikkei)

+ - Re: aberracio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Szocs !

>En nem az eszlelt jelenseget tagadom, hanem azt mondom
>A fenysugar tranzverzalisan nem mozog, nem hajlik el.
>A mozgo vonathoz viszonyitva lemarad es azt erzetet kelti, mintha elhajlana.

Hiaba mondod, a vilag nem illuziok szerint mukodik.
Kolonos, hogy magad ok-okozatot hianyolsz, mikozben onkenyesen
kimondod a szentenciat olyasmirol, amit okolni nem tudsz,
de ragaszkodsz a szembenallashoz, megpedig olyan jelenseggel
kapcsolatban, melynek letezesehez tisztan logikai uton is
el lehet jutni, de csillagaszati megfigyelesekbol tapasztalatilag
regesregota ismert.
Mar azelott sem, hogy kiserletileg is igazoltak - a fenynek tomege van -
amit Einstein elmeleti alapon levezetett - es meressel is igazoltak -
az aberracio nem kepezte vita targyat.
Te valoszinuleg elakadtal az e'teres elkepzelesnel, mely hibas,
es abbol lehet, hogy a feny lemaradasa kovetkezne.
Az eterre vonatkozo elkepzelest a MM kiserlet eredmenye
kiutotte a ringbol.
A tudomanyban mindent de mindent rendkivul szigoru kritika
ala vonnak. A relativitaselmeletet pedig tobb okbol is probaltak
kikezdeni valaha, de sikertelenul.
Ha nem lenne aberracio - ahogy te kepzeled - lemaradna a feny,
akkor a kocsival egyutt utazo megfigyelo is ugy kene tapasztalja,
hogy lemarad.
Adott helyen egyszerre bekovetkezo esemenyeket vonatkoztatasi
rendszertol fuggetlenul az adott hely vonatkozasaban egyszerre
bekovetkezonek talal minden megfigyelo.  Ez a rendszerek
egyenrangusaganak elvenek lenyege.
A masik elv a relativitas elve, a 3. pedig amivel utkozol - tagadva
az aberraciot, az az impulzustetel.

Ha olyan szituaciot latnal mint relative allo megfigyelo, hogy
egy test igen nagy sebesseggel haladva utjara merolegesen
jobbra-balra fenyt, vagy barmi tomeggel rendelkezot,
pl. lovedekeket bocsajt ki, akkor biztos lehetsz abban,
hogy az a bizonyos test az adott pillanatokban gyorsult, mikozben
tomegebol vesztett. Aki pedig vele haladt, az ugy talalta,
hogy nem meroleges volt a kibocsajtas.
Ezt egy vonatrol kidobott teniszlabdaval is el lehet jatszani,
csak nehogy valaki lenyelje. :)

>Azt szeretnem tudni, velemenyed szerint, ha Fold sebesseget
>megtudnam merni, onmagahoz viszonyitva, az abszolut sebesseg lenne-e?
A c-nel kisebb sebessegek relativak, de a relativ sebesseg
megallapitasahoz is legalabb ket objektum kell.
( Van egy vicc errol: Mi a kulonbseg a vere'b kozott ?
  Semmi, mert mind a ket szarnya egyforma, de kulonosen a bal ! :)

>Nem hiszed el, hogy a test onmagaban is mozog a terben, csak eppen nem
>vagyunk kepesek merni? Legalabb is jelenleg.
Ugy van, nem hiszem el. Ahhoz valami alapjanak is kene lenni,
hogy elfogadjak barmit valosagnak.

>nyelvunk, gondolkodasunk nem szakadhat el a vilagtol.
De az mindig leszakadasban van, es hiaba vezetunk be fogalmakat,
nem tudjuk olyan precizitassal es szeleskoruen leirni a jelensegeket,
mint a matematika nyelvevel.
A matematika nyelven viszont fejben gondolkodni nehezen tudunk,
es valahol korlatokba utkozunk - azaz elveszitjuk a fonalat,
tehat nem tudunk helyes es pontos kovetkeztetesekre jutni kizarolag
fejben modellezve jelensegeket.
Ettol kezdve mar nem mondhato, hogy ertjuk ami matematikai
uton levezetheto, de ettol meg elfogadhatjuk a valosag
legjobb kozelitesenek a matematikai uton nyert eredmenyt.

Olykor ugyan elofordul, hogy logikai uton gyorsabban oldunk meg
olyan feladatot, melynek matematikai megfogalmazasa idot vesz
igenybe, es kesve oldja meg, aki a matematikai leirassal bajlodik,
de altalanossagban nem ez a jellemzo.

Udv: zoli
+ - specrel zurzavar (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az elso onalloan gondolkodo onjaro kiserletezo robot egy tavoli
homoru tukor fele indul, mikozben gyufajat keresgeli.
Egyszercsak latja, hogy szembejon vele, s melleszegodik
a monstrum  - mestersegesen kivancsi Automata Body Buildcsi,
aki egybol firtat:
-He komam, mi ez a nagy felhajtas ? Csucsdontes lesz, vagy csak
megint probalod agyonutni a teridot valami elfuseralt kiserleteddel ?
-Ne zavarj izom-agyu! Onvizsgara keszulok. Ha arrol jottel
nyilvan lattad, ki van teve ott egy gombtukor.
Felgyorsitok relativisztikusra, majd a kello pillanatban begyujtom
ezt a faklyat. A fenye megeloz, majd a tukorrol visszaverodve a
fokuszpontba jut, ahova abban a pillanatban futok be en is.
Az energiatol vagy szetrobbanok, vagy sem, ez itt a kerdes.
Ha jol valasztom meg a sebesseget es az idozitest, akkor felrobbanok,
tehat a vizsgam sikeres, atmentem, kivalo kiserletezo vagyok.
Ha elszurom, szetvet a duh, mert UV-znom kell.
- Alljon meg a faklyasmenet, itt gondok lesznek, te megbuksz !
Nem froccsenhetsz szet egy vacak faklya fenyetol !
Csiszolt elme vagyok am en is, latod az agyam, olyan mint a
billiardgolyo ? A MIegyetem robotkaran vegeztem, szkander-szakon.
Tanultam edzest, puhitast, femgyurast, hideg- melegalakitast, ellenfelek
zomiteset, hidegfolyatasos orr- es fultekerest, stb., tehat
a metallurgia a kisujjamban van.
A specrelhez ugyan nem ertek, mert szellemi torna alol fel voltam
vegig mentve - ugyanis a gondolkodas energiat von el a fejbiccento
izomtol, ami hatraltatja a sportolot fal- es fejtoresben,
de en mondom komam, egy vacak faklyaval nem fog menni a
megolvasztasod, hiszen a teljesitmenye borzaszto keves.
Raadasul - amikor jottem, lattam a tukrodet, s az egyaltalan nem
gombtukor volt hanem inkabb kiperemezett lapos kuka-fedel.
Ilyen elfuseralt vacakkal szerintem nem lehet fokuszalni.
Le kene cserelned parabolara, nem ?
- Jo az. Torzultnak csakis a nagy relativ sebesseged miatt velted.
Teny, hogy a gomb ellapul olyankor, de kizart, hogy ez problemat
jelentsen, hiszen a tukornel ott all a vizsgabizottsag,
es ok tanusitjak majd, hogy megfeleloen fokuszal, hiszen megiscsak
gombfelulet.
- Huha komam, itt elegge durva ellentmondast latok de nem
vitatkozom a hezagos tudasommal, viszont ha gyorsan mesz tul
gyorsan jutsz at a legforrobb ponton, s ugy fel sem
hevulhetsz elegge !
- Nono ! En a Doppler-effektusra alapozok mindent.
Ha lassan haladnek hideg lenne a fokuszban, mig ha gyorsabban
megyek - meg kulon elony a kontrakciom is, hiszen hamarabb atjar
a meleg !
- Nem jo, hiszen ha gyorsan mesz, az idod lassult,
a faklyad lassaban eg, igy eleve kevesebb energiat ad le !
En azt mondom oregem, ne menj relativisztikusan, hogy legyen
hatarozott fokuszpontja a tukornek, es kulonben is
hallgass Einsteinre, aki igy kialtott mikor bekattant neki
a hosszkontrakcio: Lassan jarj, tovabb ersz !
- Ez pont forditva van, tehat o nem mondhatta.
- Nem ertem, de nem baj, viszont van egy otletem. Maradj egyhelyben,
es vegezz virtualis kiserletet. Kolcsonadom a zoomos szemem, es
gyujtom a faklyat. Te meg nezd a tukrot es kozelits ra.
A zoomnak relativisztikus modban is mukodnie kell,
ha minden igaz, csak a kezikonyvet meg nem olvastam el, mert eltorott
az olvasoszemuveg, amit adtak hozza...
-------------
Ennyi. Elveztem ezt az intellektualis vitat, de asszem tobb tevedes
volt benne.
Kinek miben volt/nincs igaza ?

Udv: zoli
+ - Elojel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
TUDOMANY #1726



>>Elterve a tematol, tudsz e okot, vagy magyarazatot, hogyan, vagy >>miert
>>befolyasolja a tomeg az egyidos csillagok  egyidejutlen >>eletkorat.
>Tudok: a nagyobb tomegu csillagok magja surubb es forrobb, bennuk
>gyorsabban zajlik a hidrogen fuzioja.

A kerdest feltettem, mivel minden velemenyre szuksegem van. A cel az lett
volna, hogy a csillagmukodest mennyire befolyasoljak a kulso tenyezok.
Iletve csak arra vagyunk figyelmesek, hogy napmint nap. percrol percre
millio es milliard tonna (a Nap eseteben 4000 000 000 kg/sekundum) a
tomegkisugarzas, mig figyelmunket elkeruli hogy befele iranyulo sugarzasok
is leteznek.
Tehat valojaban a kerdes az lenne, hogy evmilliardok elteltevel no e vagy
csokken a naptomeg (mely jelenleg allitolag 1,989 e 30 kg.) fuggetlen a
terfogat novekedesevel.
>A Nap mintegy tizmilliard ev alatt fogyasztja el magjanak
> >hidrogenkeszletet,
  Meg tiz, vagy osszesen, mert allitolag mar az otmilliardon tul van, es azt
is allitjak, hogy korahoz kepest meg fiatal a Napunk.

>>A tomeg fuggetlen a terfogattol.
>Tessek? Minek a tomege? Nem tudom, mirol beszelsz,

Tehat bermilyen tomegnek a terfogatatol fuggoen adodik egy surusege, vagyis
egy meghatarozott terfogatu anyagnak (kobcentimeter, vagy kobdecimeter) a
korulmenyektol fuggoen kulombozo a sulya.
Namost tudjuk hogy minden tomeg maga korul alkot egy gravitacios eroteret. A
tomeg teljesen mindegy mennyire van osszesuritve,  a korulotte alkotott gr.
eroter azonos marad minden azelott is me'rt pontban ha a tomeg terfogata no,
akkor is ha csokken, de noni fog a gr. eroter erteke a volt tomegfelulettol
az osszesuritett tomegfeluletig, mindeg egyenesen aranyban a felvett
egysegnyi felulet novekedesevel.
Ezt bizonyitja egy (nem elojel hibas) tomegsurito keplet is.

>>A ket csillag egyenlo tomegenel nem allhat meg a tomegatadas >>folyamat
>Ez most egy hipotezis, vagy bizonyitani is tudod?
  Mert az egyik novekvo es ritkabb halmazallapotu tomeg terben elerte azt a
hatart, hogy atfolyhat a masig allanddo terfogatu tomegre, ilyenkor az
atfolyo tomeg terfogata teljesen deformalodhat; ez nem hipotezis, csupan
metematika, amelyet a termeszet nelkulunk is elvegez.

>>a, Nincsennek olyan atomszerkezetek, ahol mind a mag es a korulotte
>> >>keringo elem tomegmeretben egyenlo lenne.
>Ezt csak azert irod, mert meg nem hallottal a pozitroniumrol,
>ami elektron es pozitron kotott rendszere?
>Az elektron es a pozitron egyenlo tomegu.
>>b, azonos tomegu elemek (elektron, proton, neutron stb.) nem vonzak
>> >>egymast.
>Az eletron es a poziton vonzza egymast.
>A proton es az antiproton vonzza egymast.
>A neutron es az antineutron vonzza egymast.
  Hat igen innen kezdodik a hatar ahol mar nincs miben kapaszkodnunk.
Bodonyi ur egyszeru, vakmero raerzese hogy nem is letezhet antianyag.
Tulajdonkep mi is az, mert hogy nyilvan annyiban kulombozhet mint egy kep a
tukorkeptol? Ha pedig van magyarazzuk meg. Az ileto anyag minimum harom
energiai tulajdonsaggal kell rendelkezzen, amelyikbol az egyik ellentetes.
Mint elo pelda, anyag-antianyagkant elfogadhato ugyanaz az anyag mely az
osrobbanas kozepponttol ellentetes iranyban tavolodik.
De az egyenlet egyik oldalan, vagyis antianyag az anyag jelanleteben nem
allando, rovid elettartalmu, igy ertelmetlen peldanak felhozni. A Dezso fele
kiserletekben dolgozzunk csak egytipusu anyagokkal. (Termeszetes a
megjegyzeseket Dezso sem hanyagolja, igy szo esik az azonos vagy ellentetes
spin-rol.)

>De ezekhez a gravitacionak nincs koze. Mas kolcsonhatasok mukodnek >itt.
Valahol az erotipusok befolyasolhatjak egyik a masikat. Letezhetnek
elsodleges, masodlagos, stb. hatasok. Leteznek viszont limitek is, maskepen
zonak, vagy szint-ek. Egy egy szint egy megfigyeloi hatar, terhez, idohoz
kotott lataskor, esetunkben egy porszemtol a galaxisig, anyag, amelyeket
semmi segedeszkozok hasznalataval latunk. A szintek kozott keptelenek
vagyunk lejjebb vagy felyebb ereszkedni vagy emelkedni. Eletkorunk veges, az
elemekhez kepest viszont tomegunk oriasi. Kepzeljuk el, ha egy 'szint'-el
lejjebb tudunk ereszkedni legalab fotonmeretre, dominalva a fenysebesseget.
Mennyire mas vilag tarulna elenk? Es mennyire erintene a relativitas
hatasai?

>>Egyszer David Gyulat (dgy) kertem fel, hogy bovebben kifejtse, azt
>> >>hiszem azota is megharagudott ram.
>Mirol van itt szo konkretan? David Gyula nem haragszik meg azert,
>ha valaki kerdessel fordul hozza.

Mindamellett, hogy en is kiserletezem, (kontarkodom a fizikaban,) -elnezest
is kerek ha akaratom ellenere tobbszor butasagoknak tekintheto
velemenyeimmel sajat tapasztalataimra hivatkozva szakembereket sertek meg- a
hixben fellepo vitalbol is igyekszem gyujteni, kiszurni a dolgok valos,
realis oldalait.
Egy sajat felepitesu, szabadalmazott fizikai ingat a hixben mar tobb harom
eve bemutattunk. (Keves poz. vagy neg. hozzaallasok kisereteben) Az inga gr.
hullamok minimalis erotervaltozasait kepes kimutatni amelyel a Fold palyajan
atszel, es mind kulso es belso szerkezetere is hatast gyakorol. A hasonlo de
nem napi vagy evi periodikus eroter ingadozasok a tobb eves megfigyeles utan
szoros kapcsolatban hozhatok a Fold kulombozo reszein elofordulo termeszeti
katasztrofakkal. (foldrenges, vulkak, stb.) Tudvan, hogy Gyula legalabis
oktatasi szinten nagyon jo szakember, maganban is (szepen) megkertem a
segitseget. De nemcsak Gyula, hanem az egesz E.L.T.E. fizikai kara
eletjelkeptelen. Egyszeruen nem ertem a hasonlo elhatarolodast, amikor ez
forditva kellene legyen.
  Ha valaki talal valamit es az erdekes, szokatlan, ismeretlen, stb. akkor
ne azt allitsuk, hogy az az ember buta, (BERES bacsi esete) hanem nezzuk at
hogy is van az, miert, stb. hiszen minden kis adat egy fontos epitotegla
lehet egy epuletben.
Ami ilyenkor mindeg bosszant, hogy hasonlo esetekben a kutatomunkakat az
allam is tobbet kellene segitse, tamogassa. Penzhiany motivum nem lehet,
amig dollar milliardokat pazarlunk ertelmetlen felfegyverkezesekre, de ez
mar nem mirank tartozik, pedig a lefureszelt fa aganak azon az oldalan
ulunk, amelyik le fog esni.

>>Mivel Newtonnak sem azert esett az 'alma' a fejere,
>Newtonnak NEM esett alma a felyere, nem tudom, honnan szarmazik
>ez a marhasag.
Egyesek igy mondjak, masok ugy, az emberhez meg inkab a butasag ragad, ami
biztos, hogy nekem egy husz kg.-os suly esett a lebomra kiserletezes kozben,
honapokig lapos labujammal santikaltam.

>>itelkezni
>En pedig azt mondom: szabad. Es eppen ez az egyik nagyon jo dolog
>a fizikaban, hogy a reszletek ismerete nelkul is itelkezhet az ember.
>Pl. ha csak annyit tudok, egy folyamatban nem ervenyesul az
>energiamegmaradas, akkor anelkul, hogy tuzetesen megvizsgalnam
>a folyamatot, maris tudom, hogy ez egy lehetetlen folyamat.
>Es az esetek 99.999 999 %-aban igazam lesz.
Tul sok a nulla a tizedesvesszo utan, talan a vesszo is elhanyagolhato. A
dolgok meg sok meglepeteseket rejtegetnek. :-) A baj szerintem ott van az
energiamegmaradas torvenyenel is, hogy tul hamar egyenlove tesszuk a
nullaval, anelkul hogy az elpazarplt energiakat ki tudnank aknazni.

Udv Csaba.


_________________________________________________________________
Chat with friends online, try MSN Messenger: http://messenger.msn.com
+ - Holdbirtok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves olvasok!

A mai radios hirekben hallottam, biztos ti is, csak azt nem ertem hogy
lehet? Arrol van szo hogy a rollingstons egyutes azt hiszem enekese nagy
osszegert birtokot vett a Holdon, azt csak o tudja hogy mi celbol,
temetkezes, nyaralas stb. :-)), egy erre specializalodott britt cegtol.
Valami szellemesebb is eszukbe juthatott volna az angol fiuknak. Megertem
hogy a vevo megveszi, de maga a ceg kinek a tulajdonat arulja es milyen
alapon?
A Fold foldbirtoklasa sem a leghelyesebb megoldas, de sajnos igy
alakult. Helytelen elvek hogy csak az enyem, az egesz fold mindenkie aki
eppen az adott pillanatban rajta el. A szuletesi helyunk nem lehet
alaptenyezoje a birtoklasnak. Elob utob minden hatarvonalat fel kellene
szamolnunk, es barki igy barki vagya szerint eljuthatna barhova hogy a
termeszet szepsegeiben gyonyorkodjon. Az hogy
erdeki, anyagi dolgok ebbe beleszolnak biztos, dehogy mindez mar a Holdra is
kiterjed, nem megy a fejembe. Erre csak Mate Krisztina tudna mondani valami
erdekeset :-)) .
   Udv mindenkinek Csaba.



_________________________________________________________________
Join the world’s largest e-mail service with MSN Hotmail.
http://www.hotmail.com
+ - egyenlo tomegek, relativitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Mindenki!

Egy javaslatom van a specialis relativitaselmeletrol vitatkozokhoz.
En mar sok tapasztalatrol es kiserletrol olvastam, amelyek a
spec.rel. elmeletevel osszhangban allnak, viszont nincs tudomasom
olyanrol, amelyik cafolna. Aki ugy gondolja, hogy  van cafolata, azt
kerem, hogy tegye kozkinccse. Valodi elvegzett kiserletekre gondolok
itt. Milyen modszer, milyen kiserlet, milyen hibaval es  milyen
szignifikancia szinttel cafolja a spec. rel.-nak melyik joslatat.
Ertelmetlen szocsavarastol es olyan hibas gondolatkiserletektol, amik
a spec. rel meg nem ertesebol adodnak, es hibas gondolatokat szulnek,
kerem, hogy kimeljetek meg ugyanis minden elmelet cafolasa annak
megertesevel kezdodik.

Az "egyenlo tomegek nem vonzzak egymast" temakorbe:
Vegyunk egy nagy, csakis hidrogenbol allo naptomegnyi es terfogatnyi
gazgombot. Ezt az en velemenyem szerint a tomegvonzas osszetartana
(sot igazabol meg kisebb terfogatba huzna ossze, mindaddig mig be
nem indul a hidrogen fuzio) espedig azert, mert a sok kis paranyi
hidrogen atom egyenkent vonzza egymast, annak ellenere, hogy azonos a
tomeguk, vagyis azonos tomegeknek vonzaniuk kell egymast, elo pelda
ra a nagyreszt hidrogenbol allo Nap. Itt mar csak ket kibuvo lehet.
Az egyik, hogy nem a gravitacio tartja ossze a Napot, hanem a
fennmarado harom kolcsonhatas kozul valamelyik (eros kolcsonhatas,
gyenge k.h., vagy az elektromos k.h.), amit en ismerve ezek tavolsag
fuggeset, elvetnek.  A masik, hogy azt mondjuk, hogy a Napban a
viszonylag keveske nehezebb elem vonzza a hidrogent, es viszont, de
az azonos nemu anyagok nem vonzzak egymast (hiszen egyforma tomegu
atomokbol allnak). Ez azonban azt jelenti, hogy a tomegvonzas nem
csak a tomegektol, hanem az anyagi minosegtol is fugg, ami ellenkezik
a kiserleti tapasztalattal. Vagyis mindaddig, amig van olyan elmelet,
amelyik ily nagy bakot nem lo, es ennel potosabban leirja a
tomegvonzast, mindaddig hasznaljuk inkabb azt.

Udv,

Szabolcs

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS