> árfolyamalakulás
> árfolyamingadozás
Helyesen: árfolyam-alakulás, illetve árfolyam-ingadozás, mert
mindkettõnek megvan a három töve és a hét szótagja. A többinek az
általad javasolt alakja rendben volt.

> Még egy kérdés: miért írjuk egybe az igennnyelvi szót, ha az idegen
> nyelvet külön?
Nem írjuk egybe.


Üdv:
Attila

Kedves Móni!

hix.nyelv #569, >:

> A biztonság kedvéért: ha nem tévedek, így néznének ki ezek helyesen:

  Az "árfolyam-alakulás" és az "árfolyam-indagozás" jól szerepelt eredetileg 
kötõjellel írva. Errõl az ún. 6:3-as szabály rendelkezik: szabályzat 138. 
pont. Eszerint, ha egy összetett szó _több mint_ 6 szótagos, és _legalább_ 3 
összetételi tagból áll, akkor a két fõ összetételi tag határán kötõjellel 
tagoljuk (ha nincs a történelmi és egyéb kivételek listáján). E szabály 
esetén összetételi tagnak számít az egy szótagnál hosszabb igekötõ is.
  A többi korrekciód megállja a helyét.

> Még egy kérdés: miért írjuk egybe az igennnyelvi szót, ha az idegen
> nyelvet külön? 

  Nem írjuk egybe az "idegen nyelvi" kifejezést, vö. Magyar helyesírási 
szótár "idegen nyelvi lektorátus" és "idegen nyelvi oktatás" címszavait.
  A téma már szerepelt a 20-25. számokban, ennek szinopszisa az alábbi: A 
szabályzat 108. pontja szerint az "-i" képzõ különösebb ok nélkül nem okoz 
egybeírást. Esetünkben nincs ilyen különösebb ok: ugyan az "idegen nyelvi 
lektorátus" értelmezhetõ 'idegen/ismeretlen nyelvi lektorátus'-nak is, de 
sok ilyen jellegû alakulatnál fellép potenciális jelentésbeli kettõsség, 
többek közt a szabályzat "bal parti" példájánál: a "bal parti út"-ról sem 
dönthetõ el logikai alapon, hogy a bal parton futó útról van szó, vagy az 
egyazon parton futó utak közt a bal oldaliról. Ez utóbbi esetén más 
megfogalmazással kell élnünk, miként az 'idegen/ismeretlen nyelvi 
lektorátus' esetén is.

> Most csak a legszélesebb nyilvánosságot (többek között óriásplakát)
> kapó szavakat, a *befektetési alapcsaládot és az *ingatlan
> befektetési jegyet említeném.

  Hm. Egy egész percig bámultam értetlenül, hogy mi a baj a befektetési
alapcsaláddal, hát hiszen jelzõs szerkezet, ez egy ilyen alapcsalád,
befektetési. Aztán leesett, hogy mit jelent.

> árfolyamalakulás
> árfolyamingadozás

  Nono! Mindkettõ hét szótag, és három szóból állnak. Azt hiszem, a
rendõr kapcsán találkoztam olyan esettel, hogy valaki lelkesen
egybeírta volna egy hosszabb utótaggal, aztán szóltam, hogy a rendõr
összetett szó. Az árfolyam is az.

> Még egy kérdés: miért írjuk egybe az igennnyelvi szót, ha az idegen
> nyelvet külön?

  Idegennyelvi, nyilván. Nem tudom; talán jelentésmegkülönböztetõ
szerepet tulajdonítunk annak, hogy idegen nyelvi hatás = olyan nyelvi
hatás, amely idegen (mondjuk a Mancitól jött, akit én nem ismerek),
illetve idegennyelvi hatás = idegen nyelvbõl jövõ hatás.
  Utánanéztem a szabályzatban a jelzõs kapcsolatoknak és megpróbáltam a
felsorolt példákat -i képzõvel ellátni, megnézendõ, egyberándulnak-e.
Hát nem voltak azok a kifejezett Galvani békacombja típus: nem
rándultak.

általános iskolai oktatás
ipari országi látogatás
szélsõbal párti tagság
orvosi titoktartási kötelezettség
mezõgazdasági gépgyári szakszervezet

  Ezek a 107. pont példáiból valók. Aztán rátaláltam a 108. pontra,
amely pontosan a kérdezted esetre vonatkozik, és megmondja, hogy ilyen
esetben a különírást általában megtartjuk. Vagy én vagyok bamba, vagy
valami tehetségtelen alak szkennelte a könyvet, de az nem derült ki,
hogy mikor van a _nem általában_ esete, amikor nem tartjuk meg.

  Véleményem szerint tehát az idegen nyelvi szókapcsolatot külön írjuk.

La'ng Attila D., iro <-  <- <http://lad.rentahost.net>;
MEFISTOFELE = Leszazalekolt ordog.
A Victoria naptárban ma 3. Seléné 13., szombat van. [Kalen Discovery 3000]